Az EU-ETS piac hatékonyságának vizsgálata

2005. január 1-ével kezdetét vette a világ legnagyobb szennyezési jog kereskedelme rendszere, az európai szennyezésijog-kereskedelem. Mivel a szennyezési jogok ezen a piacon teljesen homogének, és nagy számban vannak egyszerre jelen, ezért tőzsdei áruként viselkednek, így egységes árfolyamuk alakul ki. A szerző dolgozatában megvizsgálja magát a kereskedett terméket, illetve a szennyezési jog piacot is. Megállapítja, hogy hosszú idősort vizsgálva az árfolyamváltozások nem, rövid távon azonban normális eloszlással bírnak. Annak bizonyítására, hogy Fama (1970) értelmezése alapján közepesen hatékonynak tekinthető a piac, az eseményelemzés eszközét használja. Ennek során két eseményt elemez részletesen: a 2006 április végi, május elejei árzuhanást, amikor néhány nap leforgása alatt a felére esett az árfolyam, illetve a 2006 decemberben lévő magyar kvótaaukciót

Drága-e a megújuló? – A hazai megújuló villamosenergia-termelés hatása a villamos energia árára (Is the renewable energy expensive? – Impact of the Hungarian renewable based power generation on electricity price)

A tanulmány arra keresi a választ, hogy a megújuló alapú áramtermelők támogatása csökkentőleg hathat- e a villamos energia nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árára. Ez utóbbi tartalmazza a megújulók támogatásának összegét is. Számos elméleti cikk rámutatott arra, hogy nemcsak a nagykereskedelmi árak, hanem a kiskereskedelmi villamosenergia-árak is csökkenhetnek a drágább, megújuló alapú áramtermelők támogatása révén. A tanulmány során egy villamosenergia-piacokat szimuláló modell segítségével modellezi a szerző, hogy a különböző mennyiségű szélerőművi és fotovoltaikus kapacitás támogatása hogyan hat a magyarországi nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árakra. _____ Impact of the Hungarian renewable based power generation on electricity price The aim of this paper is to answer the question whether the support of renewable power generation could decrease the wholesale and retail electricity prices. The latter one includes the support of renewables. Several studies point out that not only the wholesale, but the retail electricity prices could decrease when supporting the more expensive, renewable power generation. A model, which simulates the electricity markets, is used in order to analyse the impact of different level of wind and photo voltaic power generator support fee on Hungarian wholesale and retail electricity prices

A szabályozó eszközök rengetegében. A villamosenergia-szektor piaci kudarcait kezelő szabályozó eszközök egymásra hatásának vizsgálata = In the jungle of regulatory instruments. Analysis of the interaction of regulatory instruments dealing with the market failures of the electricity sector

A villamosenergia-szektorban számos piaci kudarc létezik, amelyek közül disszertációban hármat mutattunk be részletesebben: a környezeti externáliákat, az energiahatékonysági beruházásokhoz kapcsolódó piaci kudarcokat, illetve a szén-dioxid kibocsátás negatív externáliáját. Ezen piaci kudarcok kezelésére számos szabályozó eszköz áll rendelkezésre. Ezek közé tartoznak a szennyezőbb technológiákra kivetett jövedéki adó, a tisztább technológiák támogatása, emisszió kereskedelemi rendszer bevezetése vagy az energiahatékony beruházások valamilyen módon való támogatása. Ezen eszközök azonban hasonló mechanizmuson keresztül fejtik ki hatásukat, így direkt vagy indirekt módon - a villamosenergia-árán keresztül - hatnak egymásra. Ezért a disszertáció központi témája ennek az interakciónak a vizsgálata volt. (...) ____ There are a number of market failures within the electricity sector, of which we introduced three in detail in our dissertation: environmental externalities, market failures related to energy efficiency investments, and negative externality of carbon-dioxide emission. A number of regulatory instruments are available to manage these market failures. These include the excise tax imposed on more polluting technologies, support to cleaner technologies, the introduction of emission trading or some support to investments into energy efficiency. These instruments, nevertheless, deliver their impacts through similar mechanisms, thus they directly or indirectly influence each other through the price of electricity. The main theme of the dissertation was the analysis of this interaction

A 2005 és a 2006-os európai és magyar EU-ETS kibocsátási adatok elemzése

Az Európai Unió Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszere (EU-ETS) hatálya alá tartozó vállalatoknak már két alkalommal validált adatokat kellett közzétenniük a kibocsátásukra vonatkozóan. Ezen hivatalos adatok közzététele lehetőséget nyújt annak vizsgálatára, hogy az egyes országok/szektorok/vállalatok-ra milyen hatással volt az EU-ETS bevezetése. Dolgozatunk első felében a nemzetközi kibocsátási adatokat elemezzük, elsősorban a kapott kvótákhoz viszonyítva országszinten, melyik ország milyen hátrányt vagy előnyt könyvelhetett el az EU-ETS bevezetésével. A dolgozat második felében a magyar ETS szektorokat vizsgáljuk, különös figyelmet szentelve a villamos energia piacra

Hőpiaci energiafelhasználás és szén-dioxid-kibocsátás becslése 2030-ig

A hazai hőpiac jövőbeni méretét és szabályozási környezetét jelentősen befolyásolhatja, hogy annak alakítására vonatkozóan milyen kormányzati szándékokkal találkozhatunk. Erre vonatkozóan ad iránymutatást a törvényhozás által a közelmúltban elfogadott Magyarország Nemzeti Energiastratégiája 2030 című dokumentum. Jelen írásban a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által a stratégiához készített gazdasági hatáselemzés azon eredményeit mutatjuk be, amelyek a hőpiacra vonatkozó prioritások fontosabb következményeit igyekeznek számszerűsíteni

Fossil or hydro based capacity development? - Power sector modelling in the South-East European Region

This paper analyses the impact of current generation and interconnection capacity plans on the generation mix of the five South East European countries (Albania, Bosnia and Hercegovina, Macedonia, Montenegro, Serbia) in the context of carbon price levels and assesses the conditions for the exploitation of the existing hydro potential. Future electricity mix of the five countries are analyzed – using the European Electricity Market Model (EEMM) of REKK - for 3 scenarios up to 2030 assuming different conditions for electricity supply and demand. We have found that vulnerability due to weather dependent hydro generation is a relevant policy issue that needs to be tackled if the available hydro potential is to be exploited more in the future in the SEE region. Higher interconnection would allow for import even in dry years with a more limited number of new coal plants actually planned in the region as countries would have unconstrained access to them

The assessment of the 10% interconnection target: security of supply, market integration and CO2 impacts

The aims of the present paper are twofold. First, it analyses the applicability of the 10% interconnection indicator with respect to medium/long term security of supply and market integration: Does it accurately consider the SOS situation of the Member States? Does it reflect the level of market integration of the neighbouring Member States/regions? Second, it estimates the effect of full compliance with the 10% interconnection target on EU wide CO2 emissions by 2020. We find that the 10% rule that aims at improving both the security of supply and market integration position of countries fails to do so. It disregards factors that affect security of supply (availability of generating capacities and load) and with respect to market integration the criterion misses the level of analysis i.e. focusing on countries instead of borders

Market versus bureaucracy – Price regulation in the electricity retail sector

While several economists and European institutions support further liberalization of the energy retail sector, others oppose it on the grounds that end-user price control and the right of states to maintain a system of regulated prices results in more sustainable energy service at affordable prices for households. The roots of this dilemma can be traced to a longstanding economic debate on the primacy of coordination types in society. Although the general coordination form of the capitalist system is indisputably the market, there are several situations whereby other forms of coordination such as bureaucratic, ethical and aggressive (Kornai, 1983) still have a significant role. In this paper we review the regulatory framework of the European countries and examine the impacts of price setting forms on consumer price trends in the electricity sector. Our aim is to measure the impact of the regulatory regime on the main stakeholder groups such as energy consumers, economic actors and the society. We seek to answer whether the energy market actors are capable of effectively coordinating social interactions, or if not, should a central planner correct the anomalies and market failures. Available EU electricity sector statistical data is used to assess the impacts of the various price setting regulatory methods on the functioning of the market

Energiapolitikai ajánlások 2010 - A hazai árampiaci szabályozás kritikája és javaslatok a továbblépésre

E tanulmány célja a fenti jelenségek mögött meghúzódó szabályozási és piacszerkezeti problémák minél alaposabb feltárása, és olyan ajánlások megfogalmazása a következő kormányzat számára, amelyek elősegíthetik a gazdasági növekedést szolgáló, hatékony és diszkriminációmentes hazai árampiac további fejlődését. Először a nagykereskedelmi piac szerkezetét és legfontosabb szabályozási körülményeit vesszük szemügyre. Külön taglaljuk a hazai termelői kapacitásokhoz való hozzáférés kérdését, a kötelező átvételi (KÁT) rendszer jellemzőit, az importverseny szempontjából döntő határkeresztező kapacitásokhoz való hozzáférés problémáit, illetve a rendszerszintű szolgáltatások piacát. Ezután értékeljük a piacszerkezeti jellemzők és a szabályozás hatását a szabadpiaci szegmenset jellemző áralakulást illetően. Külön értékeljük az egyetemes szolgáltatás (ESZ) rendszerét. Végül a hazai árampiac működési környezetét meghatározó olyan fontosabb intézményi jellegű kérdéseket tekintünk át, mint a szabályozási környezet stabilitása és kiszámíthatósága, a transzparencia és a hazai áramtőzsde lehetősége. Végül összefoglaljuk javaslatainkat, ajánlásainkat. A tanulmány a Magyar Villamosenergia-kereskedők Egyesületének megbízásából készült

A klímasemlegesség ára. Az üvegházhatású gázok csökkentésének költségbecslése HU-TIMES modellel

A 2021-ben elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (NTFS) kimondja, hogy Magyarországnak 2050-ig fokozatosan klímasemleges országgá kell válnia. Cikkünkben az e stratégia háttérszámításához használt HU-TIMES modellel elhárításiköltség-becslést végzünk. Parciális egyensúlyi modell használatával megállapítható, hogy az alapforgatókönyvhöz képest, amikor nincsenek emissziós korlátok - azaz a 2020. évi, szén-dioxid-egyenértékben kifejezett 46 millió tonna kibocsátáshoz képest -, 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátása 29,5 millió tonnára csökken. Számításaink szerint a jelenleg elérhető technológiai információk alapján a kitűzött céldátumra maximum 2 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre csökkenthető a hazai energiaszektor kibocsátása. Ennek költségtöbblete 22 ezer milliárd forintot tesz ki a következő három évtizedben. Továbbá megvizsgáljuk, hogy az üvegházhatású gázok különböző mértékű csökkentése 2050-re mekkora többletköltséget jelent, és ezek a költségek mely szektorokban jelennek meg. Ehhez meghatározzuk a hazai energiaszektor üvegházhatásúgáz-elhárítási költséggörbéjét