Energiapolitika – a 2008. év fejleményei

Az írás a hazai vezetékes energiapiacokat érintő legfontosabb tényleges 2008. évi fejleményeket vizsgálja. Kiemelt figyelmet szentel két témának: az év eleji árampiaci modellváltás értékelésének és az alternatív gázvezeték tervekről folytatott politikai vita elemzésének. A műhelytanulmány terjedelmi és hangsúlybéli okokból nem foglalkozik az Európai Uniós energiapolitikai fejlemények összefoglalásával és elemzésével, valamint a MOL-OMV párharc 2008. évi fejleményeivel

Hőpiaci energiafelhasználás és szén-dioxid-kibocsátás becslése 2030-ig

A hazai hőpiac jövőbeni méretét és szabályozási környezetét jelentősen befolyásolhatja, hogy annak alakítására vonatkozóan milyen kormányzati szándékokkal találkozhatunk. Erre vonatkozóan ad iránymutatást a törvényhozás által a közelmúltban elfogadott Magyarország Nemzeti Energiastratégiája 2030 című dokumentum. Jelen írásban a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által a stratégiához készített gazdasági hatáselemzés azon eredményeit mutatjuk be, amelyek a hőpiacra vonatkozó prioritások fontosabb következményeit igyekeznek számszerűsíteni

Az Egyetemes Szolgáltatás jövőbeni árazásának alternatívái Magyarországon

Jelen írás amellett érvel, hogy a világpiaci és régiós energiaárak közelmúltban megfigyelt változásai, valamint a 2017 elejétől induló új árszabályozási ciklushoz kapcsolódó 2016. évi költség-felülvizsgálatok megfelelő alkalmat jelentenek a korrekt szakmai alapokon nyugvó ESZ árszabályozás kialakítására. A rezsicsökkentés okozta szabályozási torzítások megszüntetése és a részben ezt célzó uniós eljárás által megkövetelt intézkedések végrehajtása ma az egyetemes szolgáltatói végfogyasztói árak jelentős emelése és a hazai energiaszolgáltatási rendszer drasztikus átalakítása nélkül megoldható. Kérdéses azonban, hogy érdemes-e az ESZ árszabályozást az áram- és gázpiac fejlődésének előrehaladtával fenntartani

Nagykereskedelmi villamosenergia-ár prognózis 2009

Jelen tanulmány célja, hogy előrejelezze a villamos energia nagykereskedelmi árának 2009-re várható szintjét. Ennek érdekében elemezzük azokat a tényezőket, amelyek döntő szerepet játszanak majd a hazai villamosenergia-piaci folyamatok alakításában 2009-ben. Bemutatjuk az Energia Hivatal közelmúltban hozott piacszabályozási intézkedéseit, vizsgáljuk a HTM-ek felbontását előíró EU határozat lehetséges következményeit, prognosztizáljuk az erőművi energiaköltségek és a nemzetközi áramárak jövő évi alakulását, és végül modellezzük mindezen tényezők hatását a hazai villamosenergia-árra

A CESEC régió gázpiaci integrációját elősegítő tarifák előfeltételeinek elemzése

A határkeresztező infrastruktúra hálózati hozzáférési tarifái a földgázpiaci integráció „szoftverének” fontos elemei. A torz, túlzó hozzáférési tarifák az infrastruktúra alacsony kihasználtságához vezethetnek mind a létező, mind az újonnan létesített hálózati elemeken. Tanulmányunk a földgáz határkeresztező tarifák (entry-exit tarifák) és a határkeresztező kereskedelem kapcsolatát vizsgálja a CESEC régióban. Elsőként bemutatjuk a jelenlegi outlier (átlag feletti) tarifákat a régióban, melyek vélhetően torzítják a határkeresztező kereskedelmet. Ezt követően azonosítjuk a lehetséges okokat, hogy miért is kiugróan magasak ezek a tarifák. Piacszimulációs eszközökkel (a REKK EGMM modelljével) elemezzük egyes tarifa reform szcenáriók hatását a piacintegrációra, a létező és a CESEC prioritás új interkonnektorok kihasználtságára, illetve a regionális társadalmi jólétre

Energiapolitikai ajánlások 2010 - A hazai árampiaci szabályozás kritikája és javaslatok a továbblépésre

E tanulmány célja a fenti jelenségek mögött meghúzódó szabályozási és piacszerkezeti problémák minél alaposabb feltárása, és olyan ajánlások megfogalmazása a következő kormányzat számára, amelyek elősegíthetik a gazdasági növekedést szolgáló, hatékony és diszkriminációmentes hazai árampiac további fejlődését. Először a nagykereskedelmi piac szerkezetét és legfontosabb szabályozási körülményeit vesszük szemügyre. Külön taglaljuk a hazai termelői kapacitásokhoz való hozzáférés kérdését, a kötelező átvételi (KÁT) rendszer jellemzőit, az importverseny szempontjából döntő határkeresztező kapacitásokhoz való hozzáférés problémáit, illetve a rendszerszintű szolgáltatások piacát. Ezután értékeljük a piacszerkezeti jellemzők és a szabályozás hatását a szabadpiaci szegmenset jellemző áralakulást illetően. Külön értékeljük az egyetemes szolgáltatás (ESZ) rendszerét. Végül a hazai árampiac működési környezetét meghatározó olyan fontosabb intézményi jellegű kérdéseket tekintünk át, mint a szabályozási környezet stabilitása és kiszámíthatósága, a transzparencia és a hazai áramtőzsde lehetősége. Végül összefoglaljuk javaslatainkat, ajánlásainkat. A tanulmány a Magyar Villamosenergia-kereskedők Egyesületének megbízásából készült

„A hiány” visszhangja Keleten és Nyugaton. (A recenziók tükrében)

Ismertetésünkkel annak bemutatására vállalkozunk, hogy miként fogadta a külföldi szakmai közvélemény Kornai János „A hiány” című művét. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a könyvben kifejtett elmélet véleményünk szerint alapvető jelentő­ ségű a szocialista gazdaság működésének megértése szempontjából. Tanulságos lehet, hogy a különböző beállítottságú szerzők milyen kérdésekre helyezik a hangsúlyt, hol látják az elméleti konstrukció erősségét vagy gyenge pontjait, és miként illesztik be „A hiány”-t a közgazdasági gondolatok fejlődési vonalába

Összefüggések Magyarország és a balkáni régió villamosenergia-piacai között

Jelen tanulmányban a hazai áramár utóbbi időben tapasztalt jelentős emelkedésének magyarázatára vonatkozó leggyakrabban említett tényezőt, a balkáni árampiaci helyzetet és annak a hazai árampiacra gyakorolt hatásait elemezzük. Célunk a délkelet-európai árampiaci fejlemények hátterének feltárása, valamint a balkáni és a hazai árampiac összefüggéseit jellemző tényleges viszonyok leírása. Munkánk során árnyalni igyekszünk a „balkáni” árampiacról a szakmai közbeszédben kialakult differenciálatlan és sok tekintetben hamis képet