12 research outputs found
Salivary Defense Proteins: Their Network and Role in Innate and Acquired Oral Immunity
There are numerous defense proteins present in the saliva. Although some of these molecules are present in rather low concentrations, their effects are additive and/or synergistic, resulting in an efficient molecular defense network of the oral cavity. Moreover, local concentrations of these proteins near the mucosal surfaces (mucosal transudate), periodontal sulcus (gingival crevicular fluid) and oral wounds and ulcers (transudate) may be much greater, and in many cases reinforced by immune and/or inflammatory reactions of the oral mucosa. Some defense proteins, like salivary immunoglobulins and salivary chaperokine HSP70/HSPAs (70 kDa heat shock proteins), are involved in both innate and acquired immunity. Cationic peptides and other defense proteins like lysozyme, bactericidal/permeability increasing protein (BPI), BPI-like proteins, PLUNC (palate lung and nasal epithelial clone) proteins, salivary amylase, cystatins, prolin-rich proteins, mucins, peroxidases, statherin and others are primarily responsible for innate immunity. In this paper, this complex system and function of the salivary defense proteins will be reviewed
Alteration of consciousness via diverse photo-acoustic stimulatory patterns. Phenomenology and effect on salivary flow rate, alpha-amylase and total protein levels
Long-term photo-acoustic stimulation is used for the induction of altered states of consciousness for both therapeutic and experimental purposes. Long-term photo-acoustic stimulation also leads to changes in the composition of saliva which have a key contribution to the efficiency of this technique in easing mucosal symptoms of oral psychosomatic patients. The aim of this study is to find out whether there is any cumulative effect of repeated stimulation and whether there are any detectable differences between diverse stimulatory patterns of long lasting photo-acoustic stimulation on the phenomenology of the appearing trance state and on salivary secretion. There was significant cumulative effect in relation with the appearance of day dreaming as phenomenological parameter, and in relation with protein output and amylase/protein ratio as salivary parameter. Pattern specific effect was detectable in relation with salivary flow rate only. Although our results clearly indicate the existence of certain cumulative and stimulation-pattern specific effects of repeated photo-acoustic stimulation, the absolute values of all these effects were relatively small in this study. Therefore, in spite of their theoretical importance there are no direct clinical consequences of these findings. However, our data do not exclude at all the possibility that repeated stimulation with other stimulatory parameters may lead to more pronounced effects. Further studies are needed to make clear conclusion in this respect
A kapcsolati hálózat egyes paramétereinek hatása a szorongásra
Vizsgálatunkban 480
önként jelentkező középiskolás tanuló
(n
= 476; 224 fiú, 252 lány; kor:
12-18 év, átlagban 15,97 ±1,25 év;
139 budapesti; 234 vidéki kisvárosi; 103 falun élő) vett részt. A vizsgálati
személyek szorongásszintje (rövidített CPI kérdőív) eltért nemek szerint
(kétmintás
t
-próba;
p
<0,01), és korcsoportok szerint (egyirányú ANOVA;
p
<0,05), a lakóhely alapján azonban nem (egyirányú
ANOVA). A szorongásszintet szignifikánsan befolyásolta a közeli rokonok és a
barátok száma (egyirányú ANOVA;
p
<0,05;
p
<0,01 ); a mobiltelefon-beszélgetés gyakorisága a
családdal, a barátokkal és az ismerősökkel (egyirányú ANOVA;
p
<0,05); az SMS-küldés gyakorisága a barátoknak és az
ismerősöknek (egyirányú ANOVA;
p
<0,05), valamint az ismerkedésre való képesség és az
ismeretlenekkel vagy kevéssé ismertekkel szembeni bizalom (egyirányú ANOVA;
p
<0,01). Adataink alapján úgy tűnik, hogy a szorongási
szint csökkentésében a kapcsolati háló potenciális új tagjai felé irányuló
kezdeményezőkészség és bizalom mellett elsősorban a közepes erősségű
kapcsolatok száma (közeli rokonok, barátok) és a közepes erősségű kommunikációs
csatornák használati gyakorisága (mobiltelefon-beszélgetés, SMS) a jelentős
tényezők. Az erős (családtag) és a nagyon gyenge (távoli rokon, ismerős)
kapcsolatok száma, illetve az ezeknek megfelelő erős (személyes együttlét) vagy
nagyon gyenge (anonim internetes kommunikáció) kommunikációs csatornák
használatának mennyisége eredményeink szerint kisebb hatással van a szorongás
alakulására