Fuzzy Spatial Analysis Techniques in a Business GIS Environment

The purpose of the paper is to explore the use of fuzzy logic technology in spatial analysis. Focus is laid on illustrating the value added within the context of Business GIS. We consider the issue of geomarketing for illustrative purposes. Geomarketing may be characterised as address focused marketing. The objective of the case study is to identify spatial customer potentials for a specific product, using real world customer data of an Austrian firm. Fuzzy logic is used to generate customer profiles and to model the spatial customer potential of the product in question. We will illustrate the use of fuzzy logic in comparison to crisp classification techniques and modelling with crisp operators for solving the problem and more generally how the use of fuzzy logic may be to the advantage of businesses. Univ.-Prof. Dr. Manfred M. Fischer (Department of Economic Geography and Geoinformatics, Vienna University of Economics and Business Administration) invited me to attend his special session.

Még egyszer a magyarkiskapusi érclelőhelyről és bányászatának régiségéről: The current knowdlege regarding the ore site from căpuşu mic (magyarkiskapus) and the history of its mining

Magyarkiskapus múltbeli nemesfém-ércbányászatáról néhány korábbi cikkben és konferenciakivonatban már röviden szóltam, alaposabban egy szegedi konferenciakötetben írtam [3], melynek kiegészített változata egy tudománytörténeti tanulmánykötetemben [4] fog megjelenni az idei évben. A kötet lezárásának pillanatában azonban két új irodalmi forrás került birtokomba [1, 2], melyek a kötetbe már csak jelzésszerűen kerülhettek be: A két forrás új megvilágításba helyezi úgy az érctelepre vonatkozó ismereteinket, mind annak bányászata régiségére vonatkozó bizonyítékainkat. Ami korábban inkább feltételezésként fogalmazódott meg az érctelep középkori bányászatára vonatkozóan, az már-már tényszerű igazolást nyert az új adatok fényében. Dolgozatom ezeknek az új adatoknak a fényében igyekszik Magyarkiskapus földtani képe és bányászati múltja részletes kibontását megrajzolni

Tropus Grece: The Use of Greek-Texted Ordinary Chants in 10th/11th-Centuries Manuscripts from St Gall and Limoges

The four ordinary chants (Gloria, Credo, Sanctus and Agnus Dei) that appear with Greek texts in Western manuscripts from the ninth century onwards and have come to been known as “Missa graeca”, still constitute one of the great mysteries in medieval liturgical chant. There are numerous hypotheses regarding the intent and use of these chants: One such hypothesis argues that the Greek-texted chants might have functioned as tropes, i.e. additions to a pre-existing chant. So far, no conclusive answer has been found to this assumption. With the help of the newest results of my current research project on the “Cultural Transfer between Byzantium and the West” the article analyses the different kinds of treatment and functions of the chants in question: Point of departure are a) the fact that in tenth/eleventh centuries-St Gall manuscripts the Greek-texted chants are incorporated in those parts of the codices, which contain tropes of the ordinary chants and b) that Aquitanian manuscripts of approx. the same time include Greek-texted chants among the tropes for Pentecost: E.g. in F-Pn lat. 909 from St Martial in Limoges, the Amnos tu theu (Agnus Dei) is called a “tropus grece” and in F-Pn lat. 1084, also from Limoges, the same chant is actually used like a trope with a cue to the “Miserere nobis”

Carmen grece et latine: Liturgical Chants as Points of Contact between Byzantium and the West?

Between approx. the 9th and 12th cent. liturgical chants with transliterated Greek text occur in Western manuscripts in a variety of regions (e.g. France, Italy, England and the German-speaking countries). Most famous are the ordinary-chants (Gloria, Credo, Sanctus and Agnus Dei) of the so-called “Missa Graeca”, but also 49 various others such as Alleluia-chants, antiphones for Christmas, Easter and Pentecost or the Cherubic hymn can be found in these manuscripts.Although these chants are regarded as a paradigm for interculturality between Byzantium and the West in the middle-ages, many questions still remain unsolved. The paper will therefore concentrate on the following central issues with regard to the transmission of liturgical chants:• How can these chants have come to the West and/or who might have set Greek texts to music using perhaps a Byzantine model?• To which extent could a cultural transfer have happened between Byzantium and the West in medieval times and in which way might Eastern and Western liturgical music have indeed influenced each other?• What can the West have prompted to actually include chants with Greek texts in the manuscripts?• How was the usage of Greek in liturgical chants regarded in contemporary sources? Were Greek-texted chants seen as something “foreign/exotic” or belonging to oneʼs own cultural heritage?• Did the Greek chants have a purely decorative function or were they meant to stress the universality of the church?The paper will offer a reevaluation of the sources, a new assessment of the myths and facts surrounding the chants in questions as well as a discussion of new results from the current research project on the “Cultural transfer of music between Byzantium and the West”

Der Traktat des Akakios Chalkeopulos zum Byzantinischen Kirchengesang: By Gerda Wolfram (ed.)

Gerda Wolfram (ed.) Union Académique Internationale Der Traktat des Akakios Chalkeopulos zum Byzantinischen Kirchengesang Gerda Wolfram (ed.) Monumenta Musicae Byzantinae Corpus Scricptorum de Re Musica Vol. VI Brepols 2020 ISBN 978-2-503-58970-1 eISBN 978-2-503-58971-8 97pp. 52 figures. https://www.brepolsonline.net/doi/pdf/10.1484/M.CSRM-EB.5.12267

Geography in Psalms: Hagiosophitikon Settings of Psalms 1, 2 and 3

The term hagiosophitikon is quite well-known in Byzantine chant, where it occurs in manuscripts from the 14th century onwards: Most often one encounters the designation hagiosophitikon in rubrics of settings of Psalm 1 (Μακάριος ἀνήρ) and Psalm 3 (Κύριε, τί ἐπληθύνθησαν οἱ θλίβοντές με). Nevertheless, neither the exact meaning of hagiosophitikon has ever been clearly determined, nor have the settings themselves been melodically analysed yet. Thus, hagiosophitikon is sometimes explained to denote chants associated with services in the church of Hagia Sophia in Constantinople and in Thessaloniki respectively, and/or to represent hymns rather conservative in outline or to have been composed in a very local style. The present article will aim at both clarifying the term’s meaning itself as well as presenting a detailed analysis of the compositional style by comparing the hagiosophitikon settings of Psalms 1 and 3 among themselves and with melodies named palaion (old) in manuscripts of the 14th and 15th centuries: What kind of compositional style do the hagiosophitikon settings display, do they use formulas and if yes which ones, might their syllabic parts show traces of the old, so-called “simple” psalmody and how are the melismatic parts treated? – These are just some of the questions which will be discussed in the article in order to get closer to resolving the unanswered questions surrounding the term hagiosophitikon

Agrárpiaci Jelentések GABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEK

A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza fronthavi jegyzése 165–170 dollár (USD)/tonna tartományban hullámzott 2018. március második felében. Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 44,6 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica március harmadik hetében. Argentínában a márciusi esőzések hatására csillapodtak a szójababtermés kilátásokkal kapcsolatos félelmek, ami az áremelkedés mértékét kissé visszafogta a nemzetközi piacon. A párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a repcemag fronthavi jegyzése 345–350 euró/tonna között hullámzott március második felében. A Tallage franciaországi piacelemző vállalat szakértői arra számítanak, hogy az olajütők élénk napraforgómag-felvásárlásának és dinamikus feldolgozásának eredményeként a termény ára a következő hetekben is magas marad a nemzetközi piacon. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára tovább csökkent, 2018 januárjában 374 euró/tonna volt, 6,5 százalékkal maradt el az egy hónappal korábbi átlagártól, és lényegesen alacsonyabb, mint a jelenleg érvényes (404 euró/tonna) referenciaár

Agrárpiaci Jelentések GABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEK

Az északi féltekén az aratás előrehaladtával egyre biztosabb, hogy a 2018/2019. évi szezon globális termése elmarad az egy évvel korábbitól. A legfrissebb mértékadó prognózisok szerint összesen 723-745 millió tonna kenyérgabona kerülhet a világ tárolóiba a júliusban kezdődő új gazdasági évben. Az elemzők véleménye megegyezik abban, hogy ez a volumen alulmúlja a globális felhasználást, ugyanakkor a bőséges nyitókészlettel együtt a kínálat elegendő lesz a 736-751 millió tonna igény fedezésére. Az ó- és újtermésű kukorica ára egyaránt gyengült a világpiacon 2018. május 5. és június 8. között (Tallage). A fekete-tengeri országok közül Ukrajnában a 2016. évi 4,5 millió tonna körüli rekordhoz képest 4 százalékkal kevesebb, 4,3 millió tonna szójababtermés várható az idén a terület kismértékű zsugorodása miatt. Oroszország ezzel szemben várhatóan tovább képes növelni szójatermelését: a jelenlegi igen korai prognózisok 3,8 millió tonna termésről (+4 százalék) szólnak. Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint a feldolgozók átlagosan 135-138 ezer forint/tonna körüli áfa és szállítási költség nélküli áron értékesítették a full-fat szóját június első felében. A belföldi termelésű szójabab áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 115–120 ezer forint/tonna között mozgott ugyanekkor. A világ első számú repcemagtermelőjénél, az Európai Unióban a középső és nyugati tagállamokban a szokatlanul meleg és száraz tavaszi idő hatására lerövidült az állomány virágzási ideje, ami rontotta a terméskilátásokat. Az Európai Unióban a napraforgó termőterülete 1 százalékkal lehet kisebb az egy évvel korábbinál, 4,2 millió hektárt foglalhat el a növény a 2018/2019. gazdasági évben. Az Európai Bizottság júniusi előrevetítése szerint az unióban a cukorrépa hozama hektáronként 77,5 tonna körül várható az idén