Inclusion or Exclusion? The Spatial Habitus of Rural Gentrifiers

Several rural areas all over the world have experienced the inflow of the urban better‐off. This rural gentrification takes various temporary and permanent forms, i.e., lifestyle migration, second‐home ownership, or short‐term visitors. Scholarly interest in rural gentrification is evidenced by the growing body of literature. Based on 105 semi‐structured in‐depth interviews conducted in two rural areas in Hungary, this article aims to explore the perceptions, motivations, preferences, and lived experiences of rural newcomers, their position within the community, as well as processes of inclusion and exclusion. We rely on Pierre Bourdieu's concept of habitus and argue that it includes distinct spatial dispositions forming a "spatial habitus." The interviews show that the middle‐class rural gentrifiers' (spatial) habitus is entangled with their cultural capital and represents a mixture of urban and "ruralising" dispositions. Their spatial practices are interpreted as the result of middle‐class (spatial) habitus and middle‐class symbolic distinction. At the same time, middle‐class rural gentrifiers are active local agents who defy common notions of newcomers having to integrate into their communities of choice

A városrehabilitáció társadalmi hatásai = Social Consequences of Urban Renewal

A kutatás során a városrehabilitáció hatásait vizsgáltuk két mintaterületen. A belső városrészek átalakulásának viszonylag új keletű formáját jelenti a szociális városrehabilitációs projekt. Ezek nagy tőkeigényűek, a rehabilitáció több évig elhúzódhat és az eredmény nem gyors, illetve nem feltétlenül látványos,és csak akkor lehet sikeres, ha több egymással látszólag csak kevéssé összefüggő területen is koordinált előrelépést sikerül elérni. A rehabilitáció másik formája, a lebontásos-újjáépítési stratégiát alkalmazó átépítés, ahol ugyan a meghirdetett célok között kiemelt helyen szerepel a rászorulók reménytelen helyzetének javítása, azonban a munkálatok megkezdése mögött sokszor nem annyira a leromlott, slumosodott területen élők helyzetének javítása, hanem az ingatlanpiaci viszonyok megváltozása áll. A Belső-Erzsébetvárosban a népszámlálási adatok elemzése 2001-ig még viszonylag kis népességcserét mutatott. A rehabilitáció hatására a 2005-2009 között eltelt időben felgyorsult a népességcsere (nem csak a szándékolt, de a fejlesztések és a bizonytalan helyzet miatt a spontán népességcsere is). A studentifikációnak egyre erőteljesebb jelei mutatkoznak. A területen egyrészt megnőtt az egyetemre/főiskolára járó lakók aránya, akik jelentős része lakást (szobát) bérel, kisebb része a család által örökölt vagy vásárolt lakásban lakik. Jelentős részük a belvárosi életet csak átmenetinek tekinti, amint lehetősége adódik inkább zöldövezetbe fog költözni. | International examples show that there are various strategies for encouraging some social groups to move to the city centre. The renovation process had similar effects in Budapest, but only in very limited areas. As we have observed the new residents in the inner city are higher status groups from other cities. They could find good opportunities in urban reconstruction programs, or in newly built high status dwellings in the central city. The most important question in this process is its effect on the lower-status groups of the area, who are forced to move out. In some cases, moving away is desirable for them as well -this is the only solution for them. Because of the constant uncertainty in the renovation process and the fear that they have to leave their home, many of the residents postponed refurbishments and now they feel trapped in their own social housing. It seems impossible to sell these flats. Many residents only want to move into a less insecure situation. For policy-makers, the “de-concentration of poverty” often seems to be good idea in the form of exporting it to other parts of the city, or to the countryside. These social groups are the most vulnerable and powerless ones in the articulation of their interests, so the question of price remains: do these social groups have to pay the social cost of the renovation that was carried out to benefit higher-status social groups

Nekem a Balaton a Riviéra – turisztikai dzsentrifikáció a Balaton-felvidéken a COVID-19 járvány idején = For me, Lake Balaton is the Riviera – Tourism-led gentrification in the Balaton Uplands focusing on the Covid-19 impacts

Jelen tanulmány a Balaton-felvidéki nyaralókba, második otthonokba történő urbánus középosztályi – a COVID-19 pandémia idején felerősödött – beáramlás társadalmi, gazdasági következményeit, dzsentrifikációs hatásait, illetve a lehetséges válaszokat vizsgálja. A világjárvány egyrészt felerősítette, másrészt új mederbe terelte a vidék átalakulási folyamatait. A vidéki turizmus a járványhelyzet miatt először leállt, azután hihetetlen mértékben felpörgött. Ugyanakkor a pandémia nyomán kiszélesedő távmunka illetve távoktatás alapvetően változtatta meg a vidékhez való viszonyt, sokan ’leköltöztek’ az eddig csak nyaralóként használt ingatlanokba. A Balaton környéki ingatlanárak meredeken emelkednek, a beköltözők mellett megjelentek a befektetők és a „hideg pénz” is, ami egyértelműen dzsentrifikációs átalakulásról tanúskodik. Tanulmányunk félig strukturált interjúk és egy kérdőíves megkérdezés segítségével tárja fel, hogy hogyan alakult a vidéki turizmus a járvány különböző szakaszaiban a Balaton-felvidéken, hogyan változott a nyaralótulajdonosok attitűdje és gyakorlata a vidékre költözéssel kapcsolatban, illetve melyek voltak a változás fő előidéző okai és tényezői és milyen változásokat hozott mindez a társadalmi, gazdasági környezetben, a helyi fejlesztési lehetőségekben. A kutatás eredményei szerint a pandémia felerősítette a korábbi tendenciákat, vagyis a vidéki élettér iránti kereslet növekedését. A jövőbeni szándékok a vidékre költözés tekintetében mérsékeltebbek, ennek hátterében a szolgáltatások kínálata és minősége is szerepet játszik

Migrációs folyamatok Budapesten és környékén a `90-es években

INST: L_11