GRBAlpha: the smallest astrophysical space observatory -- Part 1: Detector design, system description and satellite operations

Aims. Since launched on 2021 March 22, the 1U-sized CubeSat GRBAlpha operates and collects scientific data on high-energy transients, making it the smallest astrophysical space observatory to date. GRBAlpha is an in-obit demonstration of a gamma-ray burst (GRB) detector concept suitably small to fit into a standard 1U volume. As it was demonstrated in a companion paper, GRBAlpha adds significant value to the scientific community with accurate characterization of bright GRBs, including the recent outstanding event of GRB 221009A. Methods. The GRB detector is a 75x75x5 mm CsI(Tl) scintillator wrapped in a reflective foil (ESR) read out by an array of SiPM detectors, multi-pixel photon counters by Hamamatsu, driven by two separate, redundant units. To further protect the scintillator block from sunlight and protect the SiPM detectors from particle radiation, we apply a multi-layer structure of Tedlar wrapping, anodized aluminium casing and a lead-alloy shielding on one edge of the assembly. The setup allows observations of gamma radiation within the energy range of 70-890 keV with an energy resolution of ~30%. Results. Here, we summarize the system design of the GRBAlpha mission, including the electronics and software components of the detector, some aspects of the platform as well as the current way of semi-autonomous operations. In addition, details are given about the raw data products and telemetry in order to encourage the community for expansion of the receiver network for our initiatives with GRBAlpha and related experiments.Comment: Accepted for publication in Astronomy & Astrophysics, 9 pages, 10 figure

Postoperative differences between colonization and infection after pediatric cardiac surgery-a propensity matched analysis

BACKGROUND: The objective of this study was to identify the postoperative risk factors associated with the conversion of colonization to postoperative infection in pediatric patients undergoing cardiac surgery. METHODS: Following approval from the Institutional Review Board, patient demographics, co-morbidities, surgery details, transfusion requirements, inotropic infusions, laboratory parameters and positive microbial results were recorded during the hospital stay, and the patients were divided into two groups: patients with clinical signs of infection and patients with only positive cultures but without infection during the postoperative period. Using propensity scores, 141 patients with infection were matched to 141 patients with positive microbial cultures but without signs of infection. Our database consisted of 1665 consecutive pediatric patients who underwent cardiac surgery between January 2004 and December 2008 at a single center. The association between the patient group with infection and the group with colonization was analyzed after propensity score matching of the perioperative variables. RESULTS: 179 patients (9.3%) had infection, and 253 patients (15.2%) had colonization. The occurrence of Gram-positive species was significantly greater in the colonization group (p=0.004). The C-reactive protein levels on the first and second postoperative days were significantly greater in the infection group (p=0.02 and p=0.05, respectively). The sum of all the positive cultures obtained during the postoperative period was greater in the infection group compared to the colonization group (p=0.02). The length of the intensive care unit stay (p<0.001) was significantly longer in the infection group compared to the control group. CONCLUSIONS: Based on our results, we uncovered independent relationships between the conversion of colonization to infection regarding positive S. aureus and bloodstream results, as well as significant differences between the two groups regarding postoperative C-reactive protein levels and white blood cell counts

Instabilitási indexek vizsgálata radarmérések és modelleredmények alapján

A konvektív időjárási jelenségek térben és időben kis skálán zajlanak, ezért az előrejelzésük nem könnyű feladat. A légköri konvekció erősségének számszerűsítésére ún. instabilitási vagy labilitási indexeket használtunk, melyek alkalmazása lehetővé teszi a konvektív környezet egyetlen számértékkel való jellemzését. A heves konvekciót vizsgáló kutatásunk alapvető célja, hogy kiderítsük, a gyakorlatban mely labilitási indexek segíthetik leginkább a zivatartevékenységgel járó jelenségek lehető legpontosabb előrejelzéseit. Ezt hazai radarméréseknek, illetve az amerikai GFS modell eredményeinek objektív feldolgozásával és összehasonlításával végezzük. A keletkező zivatarok radarképeken megjelenő, szabálytalan alakú alakzatait számunkra ismert tulajdonságú ellipszisekkel modellezzük. A kutatás során csak heves zivatarellipsziseket vizsgáltunk, mely objektumok legalább 20 km2-nyi területen minimum 45 dBZ-s reflektivitással rendelkeznek. A detektált zivatarellipszisek száma, illetve a labilitási energia függvényében hattagú osztályozási rendszert alkalmazunk, eredményeink megjelenítéséhez pedig dobozdiagramokat használunk. A vizsgált időszak a 2011–2013 közti zivataros félévek (április-szeptember), a vizsgált terület pedig Magyarország. A vizsgálat során összesen 52 instabilitási, nedvességi és szélnyírási paramétert elemzünk. Közülük a Lifted és a Best Lifted Index, a Thompson Index, a K-Index, a leglabilisabb kevertrétegű konvektív hasznosítható potenciális energia, valamint a kihullható vízmennyiség és a specifikus nedvesség esetében elmondható, hogy a heves konvekció megjelenése, mértéke relatív szűk tartományokhoz köthető. Ebből következően segítségünkre lehetnek a kérdés eldöntésében, kell-e számítani egy adott területen kialakuló vagy épp odaérkező intenzív konvektív jelenségre

Instabilitási indexek vizsgálata radarmérések és modelleredmények alapján

A konvektív időjárási jelenségek térben és időben kis skálán zajlanak, ezért az előrejelzésük nem könnyű feladat. A légköri konvekció erősségének számszerűsítésére ún. instabilitási vagy labilitási indexeket használtunk, melyek alkalmazása lehetővé teszi a konvektív környezet egyetlen számértékkel való jellemzését. A heves konvekciót vizsgáló kutatásunk alapvető célja, hogy kiderítsük, a gyakorlatban mely labilitási indexek segíthetik leginkább a zivatartevékenységgel járó jelenségek lehető legpontosabb előrejelzéseit. Ezt hazai radarméréseknek, illetve az amerikai GFS modell eredményeinek objektív feldolgozásával és összehasonlításával végezzük. A keletkező zivatarok radarképeken megjelenő, szabálytalan alakú alakzatait számunkra ismert tulajdonságú ellipszisekkel modellezzük. A kutatás során csak heves zivatarellipsziseket vizsgáltunk, mely objektumok legalább 20 km2-nyi területen minimum 45 dBZ-s reflektivitással rendelkeznek. A detektált zivatarellipszisek száma, illetve a labilitási energia függvényében hattagú osztályozási rendszert alkalmazunk, eredményeink megjelenítéséhez pedig dobozdiagramokat használunk. A vizsgált időszak a 2011–2013 közti zivataros félévek (április-szeptember), a vizsgált terület pedig Magyarország. A vizsgálat során összesen 52 instabilitási, nedvességi és szélnyírási paramétert elemzünk. Közülük a Lifted és a Best Lifted Index, a Thompson Index, a K-Index, a leglabilisabb kevertrétegű konvektív hasznosítható potenciális energia, valamint a kihullható vízmennyiség és a specifikus nedvesség esetében elmondható, hogy a heves konvekció megjelenése, mértéke relatív szűk tartományokhoz köthető. Ebből következően segítségünkre lehetnek a kérdés eldöntésében, kell-e számítani egy adott területen kialakuló vagy épp odaérkező intenzív konvektív jelenségre

Soil-atmosphere relationships: The Hungarianperspective

This study discusses scientific contributions analyzingsoil-atmosphere relationships. These studies dealwith both the biogeophysical and biogeochemical aspectsof this relationship, with biogeophysical aspects beingin the majority. All of the studies refer either directly orindirectly to the fundamental importance of soil moisturecontent. Moisture has a basic influence on the spatiotemporalpattern of evapotranspiration, and so 1) oncloud formation and precipitation events by regulatingthe intensity of convection, and 2) on the trace-gas exchangesin the near-surface atmosphere. Hungarian modelingefforts have highlighted that soils in the PannonianBasin have region-specific features. Consequently, shallowand deep convection processes are also, to some extent,region-specific, at least in terms of the diurnal changeof the planetary boundary layer height and the spatial distributionof convective precipitation. The soil-dependentregion-distinctiveness of these two phenomena has beenrecognized; at the same time the strength of the relationshipshas not yet been quantified

Az ST-elevációval járó és az ST-elevációval nem járó szívinfarktusos betegek klinikai adatainak és kórházi ellátásának összehasonlítása. Nemzeti Szívinfarktus Regiszter | Comparison of the clinical characteristics of myocardial infarction with and without ST-segment elevation in Hungary. National Registry of Myocardial Infarction

Bevezetés: A szívinfarktus különböző megjelenési formái miatt kezelt betegek klinikai jellemzőivel kapcsolatban kevés hazai adattal rendelkezünk. Célkitűzés: A szerzők a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatbázisában szereplő ST-elevációs és nem ST-elevációs szívinfarktus miatt kezelt betegek fontosabb klinikai paramétereinek és ellátásának elemzését tűzték ki célul. Módszer: A Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2010. január 1. és 2012. június 30. között rögzített 6670 ST-elevációs és 5237 nem ST-elevációs szívinfarktussal kezelt beteg adatait elemezték. Eredmények: A nem ST-elevációs szívinfarktus miatt kezelt betegek idősebbek voltak és több társbetegséggel rendelkeztek, mint az ST-elevációs infarktusos betegek. Koronarográfiára és katéteres érmegnyitásra gyakrabban került sor ST-elevációs infarktus esetén. A kórházi halálozásban nem volt különbség a két csoport között (5,3% vs. 4,9%). A szekunder prevenciós gyógyszeres kezelést közel 90%-ban kapták meg a betegek mindkét csoportban, a kettős thrombocytaaggregáció-gátló kezelés gyakoribb volt ST-elevációs infarktus esetén. Következtetések: A két betegcsoport fontos klinikai jellemzők tekintetében különbözik egymástól, ugyanakkor a betegek kórházi prognózisa hasonló. Orv. Hetil., 2014, 155(21), 828–832. | Introduction: Afew data have been published on the clinical characteristics of different types of myocardial infarction in Hungary. Aim: To compare clinical data of patients with ST-segment elevation and non-ST-segment elevation myocardial infarction based on the National Myocardial Infarction Registry database. Method: Data recorded in the National Myocardial Infarction Registry between January 1, 2010 and June 30, 2012 were included in the analysis. Results: Patients treated with non-ST-segment elevation myocardial infarction (n = 5237) were older and had more comorbidities compared to those with ST-segment elevation myocardial infarction (n = 6670). Coronarography and percutaneous coronary intervention were performed more frequently in the latter group. There was no significant difference in in-hospital mortality between the two groups (5.3% and 4.9%). Medication for secondary prevention after myocardial infarction was applied in nearly 90% of the patients in both groups. Dual antiplatelet therapy was more often applied after ST-segment elevation myocardial infarction. Conclusions: The study confirmed important differences in the clinical characteristics and similar hospital prognosis between the two patient groups. Orv. Hetil., 2014, 155(21), 828–832

Sensitivity of WRF-simulated planetary boundary layer height to land cover and soil changes

Planetary boundary layer (PBL) height sensitivity to both so-called single and accumulated land cover and soil changes is investigated in shallow convection under cloud-free conditions to compare the effects. Single land cover type and soil changes are carried out to be able to unequivocally separate the cause and effect relationships. The Yonsei University scheme in the framework of the Weather Research Forecasting (WRF) mesoscale modeling system is used as a research tool. The area investigated lies in the Carpathian Basin, where anticyclonic weather type influence dominated on the five summer days chosen for simulations. Observation-based methods applied for validating diurnal PBL height courses manifest great deviations reaching 500–1300 m. The obtained deviations are somewhat smaller around midday and greater at night. They can originate either from the differences in the measuring principles or from the differences in the atmospheric profiles used. Concerning sensitivity analyses, we showed that PBL height differences caused by soil change are comparable with the PBL height differences caused by land cover change. The differences are much greater in the single than in the accumulated tests. Space averaged diurnal course difference around midday reaching a few tens of meters can be presumably treated as strongly significant. PBL height differences obtained in the sensitivity analyses are, at least in our case, smaller than those obtained by applying different observation based methods. The results may be utilized in PBL height diurnal course analyses