Winners and Losers: An Assessment of the Hungarian Flat Tax Reform with Microsimulation

L

A Csanádi székeskáptalan vonzáskörzete a késő-középkorban, 1354-1526 : a területi kapcsolatok esete a káptalanba való bejutás módjai közül

The aim of this essay is to present the territorial connections in the personnel of the cathedral chapter of Csanád between 1354 and 1526. Territorial links played an important role in filling the vacancies. Clerics from Csanád, from the estates belonging to the cathedral chapter or to the bishop, or even from the neighbourhood of these estates had a great chance to get a benefice. First we had to reconstruct and map the estates belonging to the cathedral chapter or to the bishop of Csanád. Then we compared the place-names with the given names according to place of origine of the members of the chapter. As a result of territorial links 50 people, that is 49 per cent of the 102 analysed cases, became the member of the cathedral chapter in this way. 39 clergymen of them (38 per cent) got into the chapter simply by territorial connection. In regard to the family and social background of the prebends who got their stallum in this way, we have the following results: we found 5 villeins from the estates belonging to the chapter or to the bishop, 2 nobles from families holding estates together with the chapter, 6 people of noble origin, 23 town-dwellers (mainly market town burghers) and 7 villeins from the neighbourhood of the estates belonging to the chapter or to the bishop. There were 2 or 3 residents from Csanád and 5 people of pending origin as well. Comparing our results with Western Hungarian chapters (as of Buda, Fehérvár, Győr, Pécs, Pozsony) we have found that this way of getting benefice was more significant in Csanád, probably because of Csanád's peripheral character

Tanúságtétel vagy tanúvallomás, szerződés vagy jegyzőkönyv : Írásbeliség és szóbeliség kapcsolata a kora újkori magyar büntetőperekben

A középkori és a kora újkori európai bírósági eljárás szituációját mindig is a procedúrához köthető cselekvések, gesztusok és szóbeli vallomások együttese határozták meg. Az írásbeliség ebben a szituációban változó formában és változó intenzitással volt jelen. Ez a három tényező azonban - vagyis 1. a bírósági eljárás rítusai és gesztusai, 2. a gyanúsított és a tanúk vallomásai; és 3. a folyamat vagy a végeredmény írásban való rögzítése - csak együtt értelmezhető, hisz a vallomás önmagában is már beszédaktus, a perfolyamat írásban való rögzítése pedig végeredményben nem más, mint egy bírósági rítus

Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában = Struktur und Stadtbild. Bürgerliche Gesellschaft in Transdanubien zur zeit des Dualismus

Der Ausdruck „Verbürgerlichung" ist ein für Mittel-Europa und für Ungarn typischer Terminus, der zum Beispiel ins Englische nicht einmal zu übersetzen ist. Wenn wir es doch versuchen, können wir diese Erscheinung nur mit dem französischen Wort „embourgeoisement" umschreiben. Wir können aber doch nicht ganz sicher sein, dass das angelsächsische Publikum darunter das gleiche versteht. 'Verbürgerlichung' bedeutet die Umwandlung in die Marktwirtschaft, ins kapitalistische Gesellschaftssystem, in eine verfassungsliberale, demokratische Staatsverwaltung und politische Kultur. Wenn wir aber über das eine oder andere unter diesen im Zusammenhang mit der Verbürgerlichung sprechen, brauchen wir die Beziehungen zwischen den obigen Gebieten nicht zu betrachten. Die streng nur auf die Wirtschaftsgeschichte begrenzte Forschung, die darauf basierende Geschichtsauffassung, die bei uns jahrzehntelang die Arbeiten der Historiker bestimmte, zielte im Zusammenhang mit der Marktentwicklung auf die Modernisation selbst. Daher ist es zu verstehen, dass wenn der Forscher ein anderes Thema - wie z. B. die Gesellschaft - aufgegriffen hat, musste er sich mit Statistiken in Bezug auf die Klassenstruktur zufrieden geben. Dieses Verfahren entsprach durchwegs seiner marxistischen Auffassung, die das Marktsystem nur mit dem Begriff Klassenstruktur verknüpfen konnte. Eben weil die Historiker wegen ihrer wirtschaftsgeschichtlichen Erfahrungen davon überzeugt waren, dass der Markt nach dem Ausgleich auch bei uns in Ungarn ein dominierendes Institut der Wirtschaft wurde, war es für sie nicht zweifelhaft, dass die gesellschaftliche Makrostruktur durch Klassen strukturiert ist. / A polgárosodás kifejezés jellegzetesen magyar és közép-európai terminus, ami angol nyelvre például közvetlenül le sem fordítható; ha mégis megpróbálkozunk átültetésével, akkor egyedül a francia embourgeoisement-nal lehet visszaadni. Nem lehetünk azonban teljesen bizonyosak benne, hogy az angolszász közönség valóban érti is a kifejezést. A polgárosodás valójában a piaci gazdaságba, a tőkés társadalomszervezetbe, valamint az alkotmányos-liberális és demokratikus államszervezetbe és politikai kultúrába való átalakulás folyamatát jelöli. A polgárosodás címén azonban úgy beszélhetünk az egyikről vagy a másikról, hogy akár nem is érintjük az összes többivel fennálló kapcsolatát. A szorosan gazdaságtörténeti megközelítés, a ráépülő történetszemlélet, ami évtizedekig monopolizálta nálunk a kérdés historikumát illető történetírói beszédet, magát a modernizációt vizsgálta, amin piacosodást értett, így, amikor időnként sort kerített másnak, például a társadalomnak a vizsgálatára is, jószerivel megelégedett azzal, hogy a foglalkozási statisztikát felhasználva az osztálystruktúrát azonosítsa. Ez egyúttal jól megfelelt annak a marxista ihletésű meggyőződésének is, amely a piaci rendszert csupán az osztálystruktúrával tudta fogalmilag összekapcsolni; s mivel e történészeket gazdaságtörténeti tapasztalataik arról győzték meg, hogy a kiegyezést követően így vagy úgy a piac lett nálunk is a gazdaság mérvadó intézményévé, egy pillanatig sem volt előttük kétséges, hogy a társadalmi makroszerkezet osztály jellegű képződmény. Az MTA Történettudományi Intézete, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága és a Laczkó Dezső Múzeum veszprémi konferenciája 1997. október 16-17