Hogyan kezeljünk egy radioaktív anyaggal szennyezett bűnügyi helyszínt?

Radioactive materials have become a marked target for criminal and terrorist organizations in recent years, as they can be effective tools for generating panic and serious economic damage when used in a variety of weapons (e.g. explosive devices capable of dispersing radioactive material). In addition, radioactive material has been used in several cases to commit crimes such as poisoning or radiation exposure of potential target persons. The most famous matter is the so-called ‘Litvinenko case’, in which a Russian intelligence officer was poisoned with polonium in 2006. In addition to the international cases, however, radioactive materials are also found in Hungary from time to time during home searches. Even the detection of these materials can be challenging in the absence of appropriate detection equipment. Their exact identification, collection and specific examination requires specialized expertise. If the crime scene personnel do not detect the presence of radioactivity at the scene in a timely manner (e. g. because it cannot be detected without measuring equipment), the persons working there may subsequently suffer serious damage to health, as well as large areas and objects can be contaminated by dispersed radioactive material. It can also cause serious economic damage. This article describes an operating procedure for the professional respond to crime scenes contaminated with radioactive material, developed by experts of the Hungarian National Police, National Bureau of Investigation, Criminal Forensics Department and radiologists at the Centre for Energy Research in the frame of a project supported by the Home Affairs Security Fund.A radioaktív anyagok az utóbbi években kifejezett célpontjává váltak bűnügyiés terrorszervezeteknek, mivel azokat különféle fegyverekben alkalmazva (például radioaktív anyagot szétszórni képes robbanószerkezetekben) hatásos pánikkeltő és komoly gazdasági károkat okozó eszközök lehetnek. Emellett több esetben alkalmaztak radioaktív anyagot olyan bűncselekmények elkövetésére is, mint mérgezés vagy sugárbehatás potenciális célszemélyek esetén. A leghíresebb eset az úgynevezett „Litvinyenko-ügy”, amely során egy orosz állambiztonsági tisztet mérgeztek meg polóniummal 2006-ban. A nemzetközi esetek mellett azonban hazánkban is újra és újra felbukkan radioaktív anyag a kutatások során. Ezen anyagoknak már a felismerése is kihívást jelenthet a megfelelő detektáló eszközök hiányában. Pontos azonosításuk, begyűjtésük és szakszerű vizsgálatuk pedig speciális szakértelmet kíván. Amennyiben a helyszíni tevékenység során a szemlét lefolytató egység nem észleli időben a radioaktív anyag jelenlétét (mert például mérőberendezés nélkül nem kimutatható), úgy az ott dolgozó személyzet a későbbiekben komoly egészségügyi károsodást szenvedhet, továbbá a széthurcolt radioaktív anyag nagy területet, tárgyakat is beszennyezhet, amelyek mentesítése komoly anyagi kárral is jár. Jelen cikkben egy eljárásrendről számolunk be, amely sugárzó anyaggal szennyezett helyszínek szakszerű feldolgozását célozza s amely a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, Bűnügyi Technikai Főosztályának bűnügyi helyszínelői és az Energiatudományi Kutatóközpont radiológus szakértői között került kidolgozásra egy Belső Biztonsági Alap által támogatott projekt keretében

Hogyan kezeljük a radioaktív anyaggal szennyezett bűnügyi helyszíneket?

Radioactive materials have become an explicit target for criminal and terrorist organizations in recent years, as they can be effective tools for panic and serious economic damage generation when used in a variety of weapons (e.g. explosive devices capable of dispersing radioactive material). In addition, radioactive material has been used in several cases to commit crimes such as poisoning or radiation exposure to potential target persons. The most famous is the so-called ‘Litvinenko case’, in which a Russian intelligence officer was poisoned with polonium in 2006. In addition to the international cases, however, radioactive material is also found in Hungary time-to-time during home searches. Even the detection of these materials can be challenging in the absence of appropriate detection equipment. Their exact identification, collection and specific examination requires specialized expertise. If the crime scene personnel does not detect the presence of radioactivity at the scene in a timely manner (e.g, because it cannot be detected without measuring equipment), the persons working there may subsequently suffer serious damage to health, as well as large areas and objects can be contaminated by dispersed radioactive material. It can also cause serious economic damage. This article describes an operating procedure for the professional respond of crime scenes contaminated with radioactive material, developed by experts of the Hungarian National Police, National Bureau of Investigation, Criminal Forensics Department and radiologists at the Centre for Energy Research in the frame of a project supported by the Home Affairs Security Fund.A radioaktív anyagok az utóbbi években a bűnöző és terrorista szervezetek kiemelt célpontjai lettek, mivel hatékony eszközként szolgálhatnak pánikkeltésre és súlyos gazdasági károk okozására különféle fegyverekben történő használat esetén (pl. radioaktív anyag szétszórására alkalmas robbanó szerkezetek). Ráadásul sok esetben használtak radioaktív anyagokat bűncselekmények elkövetésére is, mint például potenciális célszemélyek megmérgezése, vagy sugárzásnak kitétele. A legismertebb az úgynevezett ‘Litvinyenko ügy’, amely során egy orosz titkosszolgálati tisztet polóniummal mérgeztek meg 2006-ban. A nemzetközi eseteken túlmenően házkutatások során időnként Magyarországon is találnak radioaktív anyagokat. Az ilyen anyagok felfedezése is komoly probléma lehet megfelelő mérőkészülék híján. Ezek pontos felismerése, összegyűjtése és specifikus kivizsgálása speciális szakértelmet kíván. Ha a bűnügy helyszínén a vizsgálók nem fedezik fel időben a radioaktivitás jelenlétét (pl. mivel az megfelelő mérőeszköz hiányában nem fedezhető fel), az ott dolgozó személyek a későbbiek során súlyos egészségkárosodást szenvedhetnek, továbbá nagy területek és tárgyak is szennyeződhetnek a szétszóródó radioaktív anyag miatt. Ezen kívül súlyos gazdasági károk is keletkezhetnek. A jelen cikk egy olyan operatív eljárást ír le a radioaktív anyagokkal szennyezett bűnügyi helyszínek szakszerű kezeléséről, amelyet a Magyar Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Bűnügyi Igazságügyi Szakértői Igazgatóság szakemberei, valamint a Központi Energiakutatás radiológusai fejlesztettek ki a Belső Biztonsági Alap által támogatott projekt keretében

The geochemical role of B-10 enriched boric acid in cemented liquid radioactive wastes

Boric acid is a significant radioactive waste generated during the operation of nuclear power plants. Cementitious materials have been widely studied for the immobilization of boric acid. The generally used natural boric acid has been replaced by enriched boric acid for geochemical reasons and are expected to have varied behaviors in cementitious matrices. Results showed that simulated enriched/natural boric acid liquid wastes mostly contain boron in B(OH)− 4 and B5O6(OH)− 4 ionic forms, but the mass ratio of these species is higher in enriched boric acid solutions. In function with the concentration of enriched/natural boric acid, the solidified cements show different mineralogy

Natural Radioactivity in Drinking Water in the Surroundings of a Metamorphic Outcrop in Hungary: The Hydrogeological Answer to Practical Problems

Groundwater quality constantly evolves through rock–water interactions, which can enrich groundwater with undesirable elements such as naturally occurring radionuclides. The aim of this study was to understand the cause of gross alpha activity exceeding the screening value of 0.1 Bq L−1 measured in groundwater-derived drinking water in the vicinity of a metamorphic outcrop in Hungary. As groundwater quality is strongly dependent on the properties of groundwater flow systems, environmental tracers (δ2H and δ18O composition, 226Ra, 222Rn, total U activity concentration, and 234U/238U ratio) and hydraulic evaluation were applied to understand groundwater dynamics. The collected groundwater samples had total U activities up to 540 mBq L−1, which translates into an indicative dose below the drinking water parametric value. However, in the presence of dissolved uranium, the δ2H (−52.6–(−83.4)) and δ18O (−7.17–(−11.96)) values led to the conclusion that local flow systems were sampled that are known to be most vulnerable to any changes in their recharge area. The results confirm that the groundwater flow system approach involving environmental tracers and hydraulic evaluation is a powerful tool for identifying the cause of natural radioactivity in groundwater-derived drinking water