Daganatos betegek fizioterápiája | Physiotherapy of cancer patients

Absztrakt A daganatos betegek fizioterápiája az egyik legvitatottabb kérdés hazánkban. A szakkönyvek többsége a kontraindikációk felsorolásakor elsőként említette a daganatos megbetegedéseket. A kezeléseket elrendelő, leginkább mozgásszervi szakterületen dolgozó orvosok ennek megfelelően csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem javasolták a tumoros betegek fizioterápiáját. Ezzel szemben a nemzetközi orvosi gyakorlat szabadabban kezeli ezt a témakört. A képalkotó diagnosztika fejlődése a vitatott kérdést új megvilágításba helyezte. A bizonyítékokon alapuló medicina korában az irodalmi adatok többsége a fizioterápia előnyös hatásáról számol be daganatos anamnézisű betegeknél, nagyon kevés az azt cáfoló eredmény. Természetesen minden beteg egyéni elbírálás alá esik, ha azonban kizárjuk a tumorrecidíva és metasztázis lehetőségét, a legtöbb fizioterápiás eljárás biztonsággal alkalmazható. A dolgozat a daganatos betegek, illetve a daganatos betegséget túlélők fizioterápiájával foglalkozik, először, részletesen áttekintve a bizonyítékokat a hazai irodalomban. Az összefoglalás célja, hogy segítséget nyújtson a kezeléseket elrendelő orvosoknak a döntéshozatalban, azt remélve, hogy ezáltal a jövőben több daganatos beteg részesülhet fizioterápiás ellátásban. Orv. Hetil., 2016, 157(31), 1224–1231. | Abstract Physiotherapy of cancer patients is one of the most controversial issues in our country. Malignant diseases are firstly mentioned as a contraindication of physiotherapy. Until now, physiotherapy was not suggested (or only in limited accessibility) for those patients who had malignant disease in medical history. International medical practice was less restrictive in managing this topic. The development of imaging techniques put this question in a new light. On the basis of evidence, the majority of articles have reported beneficial effects of physiotherapy in cancer patients, and only few articles mentioned it as harmful. Of course, each patient requires an individual assessment, however, if we exclude the possibility of tumor recurrence and metastasis, most of physiotherapy procedures can be used safely. One of the aims of this review is to support the physicians’ decisions when to prescribe treatments, in such a way, that more patients could receive physiotherapy. Orv. Hetil., 2016, 157(31), 1224–1231

Pneumococcal vaccination in autoimmune rheumatic diseases

K

Az onkológiában alkalmazott immuncheckpointgátló terápiák autoimmun mellékhatásai: patogenezis, klinikum és terápia = Autoimmune side effects of immune-checkpoint inhibitor therapies in oncology: pathogenesis, clinic and treatment

Absztrakt: A daganatterápiát forradalmasította az immuncheckpointgátlók, elsősorban a CTLA4-, PD1- és PDL1-gátlók bevezetése. Alkalmazásuk igazi nyertesei a malignus daganatos betegek: bizonyos tumorlokalizációk esetén ezek a kezelések a legnehezebben uralható rosszindulatú betegségeket is hosszú remisszióban tudják tartani. A kezelések különböző fajtáinak hatásmechanizmusában megnyilvánuló különbségek eltérő mellékhatásprofilban nyilvánulnak meg. A szervspecifikus mellékhatások mellett manifeszt autoimmun betegségek is jelentkezhetnek. A mellékhatás-management terén szemléletváltás szükséges: a szövődmények elhárítását célzó tevékenységeink során nem szabad megfeledkezni arról, hogy az immuncheckpointgátló kezelések mellékhatásai mennyire eltérnek a klasszikus gyógyszeres onkoterápiáknál megszokottól. Ezen tünetek pontos differenciálása esetleges infekciótól vagy a daganatos betegség progressziójától nélkülözhetetlen, de nem egyszerű differenciáldiagnosztikai feladat. Szerencsére számos ajánlás jelent meg az immuncheckpointgátló kezelés mellékhatásainak elhárításával, kezelésével kapcsolatban. Orv Hetil. 2019; 160(23): 887–895. | Abstract: Oncotherapy has been revolutionised by the introduction of immune-checkpoint inhibitors including CTLA4, PD1 and PDL1 inhibitors. Patients with malignant diseases may largely benefit from these therapies, which may result in long-term remission even in the most therapy-resistant tumour types. Differences in the mode of action of the various agents may result in varying side-effect profiles. In addition to organ-specific side-effects, overt autoimmune syndromes may also develop. Our current view of oncotherapy has changed as these mostly immune-mediated side-effects highly differ from those observed previously during the administration of traditional anti-tumour compounds. These side-effects should be carefully characterized and differentiated from infections or the progression of the underlying malignancy. Fortunately, several recent recommendations have become available on the management of immune-mediated adverse events due to checkpoint-inhibitor therapy. Orv Hetil. 2019; 160(23): 887–895

Antivirális és gyulladásellenes kezelési lehetőségek COVID–19-ben

Összefoglaló. Az új típusú koronavírus-fertőzés (COVID-19) nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre és a társadalomra. A betegségnek három nagy szakasza van, melyek alapvetően meghatározzák a kezelést. Az I-IIA fázisban az antivirális, míg a IIB-III. fázisban a gyulladásgátló kezelés áll előtérben, melyhez intenzív terápiás, szupportív kezelés csatlakozik. A jelen ajánlás kizárólag a gyógyszeres kezelésre vonatkozik, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján foglalja össze a terápiás lehetőségeket. Emellett egy javasolt kezelési algoritmust is tartalmaz. Orv Hetil. 2021; 162(17): 643-651. Summary. The novel coronavirus infection (COVID-19) places a heavy burden on the health care system and our society. There are three major stages in the disease that fundamentally determine treatment approaches. Phases I-IIA require primarily antiviral treatment. In phases IIB-III, anti-inflammatory treatment is needed accompanied by intensive and supportive care. This recommendation applies only to pharmacotherapy and summarizes the therapeutic options based on the available evidence. It also includes a proposed treatment algorithm. Orv Hetil. 2021; 162(17): 643-651