Does childcare matter for maternal labor supply?: Pushing the limits of the regression discontinuity framework

We use an extension of the RD approach based on a kindergarten enrollment cutoff date and a new resampling design to estimate the causal impact of subsidized childcare availability on Hungarian mothers' labor market participation around the 3rd birthday of the child. Besides standard fuzzy RD, which holds calendar time constant, we apply an alternative version where child's age is held constant, which enables us to (a) separate the childcare effect from other, age-specific effects, and (b) consider the effect of not only point, but interval cutoffs for eligibility. We combine RD with a difference-in-differences approach using a comparison group of mothers with children aged 4-5 to control for seasonal effects (parent selection, child development, within-year labor market fluctuations). Our estimates indicate that a mother with a 3 year old is 15% more likely to be active if her child is eligible for subsidized kindergarten, corresponding to previous estimates of labor supply elasticity of 0.3-0.75. This suggests that increased subsidized childcare availability and parental leave alone cannot explain the sharp increase in the rate of maternal participation seen around children's 3rd birthday, highlighting the importance of other factors such as separation preferences and flexible work forms

Szabadidősport-piacok Magyarországon (Leisure sport markets in Hungary)

Napjainkra a sport, a valamikori egyértelműen civil tevékenység összetett, folyamatosan változó és jelentős üzleti lehetőségeket rejtő iparággá fejlődött. Ebben az iparágban a hivatásos sport esetében öt piac működik: a fogyasztói piac, a játékos piac, a szponzori piac, a közvetítési jogok piaca és a merchandising piac. A szabadidősport esetében is azonosíthatók piacok. A szerző célja e piacok magyarországi működésének bemutatása, amit 31 kvalitatív mélyinterjúhoz kapcsolódó eredményei segítségével tesz meg _____ Sport, which was the activity of the civil sphere, has become a complex, continuously changing industry with significant business opportunities. In the case of professional sports there are five markets: consumer, player, sponsor, media (broadcasting) and merchandising markets. In the case of leisure sports the author can also identify different markets. The aim of this paper is to present these markets in Hungary with the help of the results of the author’s 31 qualitative in-depth interviews

Milyen értéket teremt a szabadidő sport és mi a kapcsolata a versenyképességgel? (What value is created by leisure sport and what is its relationship with the competitiveness?)

A sport egyre fontosabb tényezővé válik a társadalomban, és gazdasági súlya is egyre szignifikánsabban jelentkezik. A sportgazdaságtani írások nagy része azonban a hivatásos sporttal foglalkozik, a szabadidősport nem kap elég súlyt. Downward és szerzőtársai még 2009-ben is az elméleti és gyakorlati munkák hiányára hívták fel a figyelmet. Jelen cikk a szabadidősporttal kíván foglalkozni, és célja, hogy bemutassa, milyen értéket teremt a szabadidősport az egyén, a vállalatok, a társadalom és a gazdaság számára, valamint azt, hogy az egyes szereplők a szabadidősport által milyen módon lehetnek versenyképesebbek. A szabadidősport és a versenyképesség rövid fogalmi definiálása után a szerző bemutatja az irodalom-feldolgozás és a 31 kvalitatív mélyinterjú kapcsolódó eredményeit. ___________________ Sport has always been an important part of society but it is now becoming an increasingly important part of the economy. The sport management literature mostly deals with competitive sport, leisure sport has a week position. Downward et al.have written about the lack of theoretical and empirical works in the area of leisure sport. This article deals with leisure sport, the aim of the author’s work is: to present the value creation of leisure sport for individuals, companies, for society and economy, and to examine how they could be more competitive through leisure sport. After presenting short definitions of leisure sport and competitiveness, the author does literature review and presents the most important thoughts of the articles and the results of my 31 qualitative in-depth interviews

A magyar szabadidősport működésének vizsgálata. Piacok, értékteremtés, feladatok a szabadidősportban = An examination of the operation of Hungarian leisure sports system markets, value creation, and challenges in leisure sports

Kutatásomnak két célja volt: egyrészt hogy bemutassa a szabadidősport-gazdaságtan alapjait, a területen fontos alapfogalmakat, koncepciókat, érintetteket, piacokat, az egyéni, vállalati és társadalmi értékteremtés formáit, másrészt hogy feltárja a magyar szabadidősport működését, a működés kulcsszereplőinek feladatait és a köztük lévő kapcsolatokat. Kutatásomban az alábbi kérdésekre kerestem választ: - Milyen piacok működnek a szabadidősportban, és mi jellemzi ezeket hazánkban? - Milyen módon teremt értéket a szabadidősport az egyén, a társadalom és a vállalatok számára? - Mi jellemzi az állami, a civil és az üzleti szférát a szabadidősportban? Melyiknek mi a feladata? Az egyes szféra szereplői megfelelő módon látják-e el feladataikat? - Milyen kihívások és tennivalók vannak a területen? Hol és hogyan javítható a működés

Growing Old in Adopted Lands: The Nexus of Ageing and Acculturation Research

Ageing and migration are overlapping and interconnected social issues. Both ageing and acculturation research have been on the rise for decades, yet the two fields rarely intersect. Gerontological research on ageing migrants is situated outside of acculturation theory and older migrants have been largely overlooked in acculturation research. In this article, I provide an overview of the current state of knowledge on ageing in migrants, focusing on three lines of inquiry: epidemiological perspective on healthy ageing, critical approaches to understanding beliefs and values about what it means to age healthily for migrants, and research examining structural inequalities in older migrants’ ageing with a focus on cultural/acculturative processes as risk versus protective factors. Life course theory is presented as a broader framework through which theories of ageing and acculturation may be integrated to capture the nuances of ageing for those living at the intersections of cultures

A nemzetgazdasági versenyképesség sportszakmai és gazdasági aspektusai = Sport and economic aspects of competitiveness on national level

Tanulmányunk a gazdasági versenyképességgel, kiemelten annak nemzetgazdasági szintű vetületével és a sport esetében történő értelmezésével foglakozik. A gazdasági versenyképesség esetén kiemelten kezeljük az IMD és a WEF versenyképességi rangsorait, a sport esetén pedig szétválasztjuk a hivatásos és a szabadidősportot. A hivatásos sport esetén bemutatjuk a sportszakmai versenyképességet indikáló és a sportszakmai versenyképességre hatással lévő gazdasági és társadalmi mutatókat egyaránt. Összehasonlítási csoportot képeztünk, amelyben Magyarország és a környező országok szerepelnek és a komparatív elemzés kiterjed a gazdasági és a sportszakmai versenyképességre, valamint a sportszakmai versenyképességre ható gazdasági és társadalmi tényezőkre egyaránt. A sportszakmai versenyképességet az olimpiai érmek számával és azok pontértékével mérjük, amit az olimpiák teljes történelmére és az elmúlt 20 év különböző szakaszaira egyaránt vizsgálunk, míg a gazdasági és társadalmi tényezőket csak a mondanivalónk szempontjából legrelevánsabb évekre, az új évezredre vizsgálunk. A hivatásos sporttal kapcsolatos versenyképességi kérdésekből azt a következtetést vontuk le, hogy Magyarország történelmi sportszakmai eredményességének fenntartását a jelen gazdasági és társadalmi tényezők nem igazolják, sőt az elmúlt időszak visszaesését támasztják alá és a Londoni olimpián való szereplésünkkel kapcsolatban inkább az összehasonlítási csoporton belüli további visszacsúszást, mintsem az eredmény javulását támogatják. A tanulmányban azt állítjuk, hogy egyéni, vállalati és makrogazdasági versenyképességet is javíthat a szabadidősport. Mikro szinten, majd makrogazdasági szinten elemeztük a szabadidősport hatásait, valamint próbáltunk választ keresni arra a kérdésre, hogy hogyan válhat az egyén, a vállalat és végső célként a gazdaság versenyképesebbé a fizikai aktivitás által. A kevesebb betegség és egészségügyi kiadás, vagy éppen a kedvezőbb várható élettartami mutatók mellett termelékenység-növekedés, a versenyképességi rangsorokban pedig előkelőbb helyezések érhetők el. ______ Our paper tackles the concept of competitiveness in the national level and interprets it also in the field of sport as well. In the economics field we focus on the competitiveness rankings of IMD and WEF and in the sport field we differentiate between professional and leisure sport. In the case of professional sport we introduce the measures of sport competitiveness and its influencing economic and social factors as well. We have made a peer group which contains Hungary and its neighboring countries and the comparative study tackles the sport competitiveness and the influencing economic and social factors as well. We measure sport competitiveness with the Olympic medal count and the medals point value, which is counted in the whole Olympic history, and different phases of the last 20 years. The economic and social factors are compared only in the new millennia as this is the most relevant time frame of this study. From the competitiveness analysis of professional sport we concluded that the maintenance of Hungary’s historical sport successes is not proved by nowadays economic and social factors, however they support the past years decline. These factors also indicate that in London (2012)we would rather slip one more position back in the peer group, than rise again from our ashes. In our opinion leisure sport could enhance the competitiveness of individuals, companies, and economy also. We analysed the effects of leisure sport on the microeconomic and macroeconomic level, and tried to find answer to that question how could be individuals, companies, and economy more competitive through leisure sport. Besides less illness and health care expenditures, longer life expectancy, productivity growth, countries could be well placed in competitiveness’ rankings

Teremthet az életmód orvostan tulajdonosi és munkavállalói értéket egyidőben? = Lifestyle medicine – Can you create shareholder and employee value at the same time?

A munkavállalók jól-létével törődni ma már nem csak „kedveskedés”. A vállalatok alapvető üzleti érdeke, hogy a munkavállalók jól-létét figyelembe vegyék, hiszen a jól-létet biztosító programok kiváló lehetőséget kínálnak azon költségek csökkentésére, amelyek a munkavállalók fluktuációjához, hiányzásához és betegen történő munkavégzéséhez kapcsolódnak. Ugyanakkor a legtöbb ilyen program csak a megelőzésre összpontosít. Az bizonyítékokon alapuló életmód orvostani megközelítés azonban hatásos lehet nem csak a betegségek megelőzésében, de azok kezelésében és akár visszafordításában is, hiszen az egészségtelen viselkedési mintákat egészségessel váltja fel úgy, hogy egyidejűleg figyelembe veszi az élet hat területét: az egészséges táplálkozást, a fizikai aktivitást, a stressz kezelését, a függőségek elkerülését, az alvást és emberi kapcsolatokat is. Cikkünkben a nemzetközi szakirodalom áttekintésével ezen munkahelyi programok hatását elemezzük, majd magyarországi életmód orvostani programok résztvevőivel készített interjúk alapján a hazai tapasztalatokat elemezzük. Eredményeink azt mutatják, hogy míg az életmód orvostani programok jelentősen növelhetik a személyes jól-lét érzetet, a pozitív munkahelyi hatások rejtve maradhatnak a résztvevők előtt. Ezek a hatások azonban a közvetett eredményeken keresztül azonosíthatók. Vizsgálatunk alapján az alkalmazottak széles körű bevonása és a vezetés erős elkötelezettsége elengedhetetlen a sikerhez, s e programok mindenképpen értéket teremthetnek mind az alkalmazottak, mind a tulajdonosok számára. = Employee well-being is no longer something great to have. In essence, it is a business imperative that every organization needs to consider. Programs, which aim to achieve the well-being of your staff, offer an excellent way to decrease the costs linked to employee turnover, absenteeism and presenteeism. Most workplace well-being programs focus on prevention. Lifestyle medicine is an evidence-based approach to preventing, treating and even reversing diseases by replacing unhealthy behaviours with positive ones considering six areas of our life such as eating healthfully, being physically active, managing stress, avoiding risky substance abuse, adequate sleep and having a robust support system. Our paper analyses the impact of such workplace programs through a review of the international literature. Based on several interviews with attendees of lifestyle medicine programs in Hungary, we list some real-life examples worth to follow. Our results show that while Lifestyle Medicine programs may offer a considerable upside for personal life, positive work impacts could remain hidden for the participants. Still, those can be identified when focusing on indirect effects. It seems that the wide-range involvement of the employees and the strong commitment of the management is vital for the overall success. Still, these programs can create value for both the employees and the firm

Assets of Water Mills in Hungary

Watercourses have been a great energy resource for thousands of years (Lewis 1997). Technical inventions have changed the role of water as an energy resource. The landscape preserved the former usage of watercourses as we can still find water mills. In this research, we show the presence of water mills in Hungary. The main goal of the research is to show the possibilities to use water as an energy resource based on historical knowledge and the new technical improvements. We show which landscape characteristics make a place suitable for water mills. However, it is important that water mills change the landscape. We also answer the question how these elements can fit into greenways. There are examples of new functions like residential buildings, exhibition halls or community spaces. This helps to start to use water energy in a sustainable way and to give new functions for the old watermills. Firstly, we review the types of water mills and the technical improvement in Hungary (Kádár 2010). Secondly, we summarize the history of water mills in Hungary (Kádár 2010). The main part of our research is to map the water mills in the country. As a resource, we used TÉKA (Land Value CT) to find existing watermills. Water has been used as energy source for long time in Hungary. Both streams and rivers have been used, geographical conditions determine the possibilities. With new inventions, these old wind mills can be important elements in the landscape again. In our research, we mapped the water mills in Hungary. Historically, water was used as an energy resource much more in this country. Streams, rivers could provide a great opportunity to use renewable energy instead of fossil fuels. Water can be used as an energy resource that is more efficient, with new technical improvements. These developments provide a great opportunity to reuse these historical elements again and incorporate them into greenways