A digitális kotta mint digitális tananyag

A zenepedagógusok új kihívások előtt állnak – elég, ha csak a minősítési rendszerre vagy a tanulók megváltozott tanulási igényeire, zenehallgatási szokásaira gondolunk. A digitális kompetencia már nem csak lehetőségként, hanem elvárásként jelenik meg a hangszeroktatásban. Áttekintjük, hogyan jutottunk el az első otthoni számítógépektől az IKT-eszközökig, a papíralapú kottától a digitális kottatartóig, és megvizsgáljuk, hogyan hathat a technológia fejlődése a hangszeres zenepedagógia módszertani megújulásra. Digitális kotta vs. digitalizált kotta. Honnan szerezze be és hol tárolja zenei fájljait egy tartalomszolgáltató tanár? Eljutva az interaktív zeneoktató programokig, feltesszük a kérdést: „viszi” ez a lehetőség a tanulót vagy „hozza”? Végül az utolsó szó jogán a szerzői jogi aspektust is áttekintjük

Methods for regionalizing input-output tables

The present paper introduces the most common methods of regionalizing national inputoutput tables. First we describe the different groups of methods based on our review of the international literature regarding regionalization. Then we focus on particular methods that can be applied for Hungarian counties highlighting their advantages and disadvantages and synthetize the empirical results of them again based on the literature. On the basis of these experiences we attempt to create a complex method fitted to the available Hungarian regional data. For better understanding in the end we apply our method on an illustrative example consisting of three regions with hypothetical sectors and data

A regionális input-output táblák becslési módszerei

A tanulmány arra vállalkozik, hogy röviden bemutassa az input-output elemzési eszköztár regionalizálásának módszereit. Kiindulópontja az input-output tábla (másként: ágazati kapcsolatok mérlege, ÁKM), amely képes leírni az ágazatok közötti kölcsönös kapcsolatokat, összefüggéseket. Az elmélet gyökerei egészen az 1930-es évekig nyúlnak vissza, Leontief (1936, 1941) úttörő munkásságáig. A számítástechnika rohamos fejlődése lehetővé tette, hogy azóta széleskörűen alkalmazzák igen változatos problémák vizsgálatára, nemcsak a táblát, hanem a belőle származtatott további (értékes információkat hordozó) mutatószámokat is. A módszer mind a mai napig nagy népszerűségnek örvend, és egyre több kiegészítéssel (energia, környezeti blokk), egyre több szinten (regionális, helyi, várostérségi szinten) folytatnak vele kutatásokat. Az országos szintű elemzések irodalma óriási méreteket ölt, azonban a regionális tudományok térnyerésével a kutatások fókusza az aggregált, országos szint felől a területi, regionális szint felé is eltolódott. A tisztán országos elemzések hátránya, hogy elrejtik a területi különbségeket, a gazdaságot egy tér nélküli, kiterjedéssel nem rendelkező entitásként fogják fel. A regionális különbségek viszont nem elhanyagolhatóak. A régiókat összekapcsoló interregionális kereskedelem pedig jelentősen eltérő szereppel bír a periférikus és a centrumrégiók esetében. Az ilyen regionális aspektusok figyelembe vételére való törekvés következménye, hogy az eredetileg országos szinten definiált módszerek regionalizált változatai hamar megjelentek. Elméletben ennek semmi akadálya nem látszott az országos input-output táblák esetében sem, azonban a kutatók a gyakorlati megvalósítás során több problémába ütköztek. Az egyik alapvető probléma az input-output tábla léte. A legtöbb európai ország csupán országos ÁKM-et publikál, azt nem bontja le területi egységekre, ezzel a területi elemzések egyik alapelemét nem biztosítva. Éppen ezért több alternatív becslési eljárást is kidolgozott az irodalom, amelyek lehetséges megoldást kínálhatnak a regionális ÁKM-ek generálására. Első megjelenésük óta világszerte számos példa szolgál a módszerek alkalmazására, ezek célja regionális táblák becslése, valamint ezek összevetése rendelkezésre álló valós táblákkal, ezáltal pedig lehetőséget nyitva a módszerek eredményeinek megítélésére. Jelen tanulmánynak három fő fókusza van: 1) ismertetni az országos input-output táblák regionalizálásának főbb módszereit, kiemelve főképp a Magyarországon is alkalmazható, kevésbé erőforrásigényes módszereket, 2) megismertetni az országon belüli (interregionális) kereskedelem lehetséges becslési módozatait, 3) javaslatot tenni egy több régiót összekapcsoló input-output tábla becslésének egy lehetséges módszerét illetőe

Faktoranalízisen alapuló új statisztikus eljárás a szivárgási tényező meghatározására

A Miskolci Egyetem Geofizikai Tanszékén kifejlesztett faktoranalízisen alapuló statisztikus eljárással korábban az agyagtartalmat határoztuk meg a fúrólyukszelvényekből. Folytatva az alkalmazási lehetőségeket, ebben a tanulmányban a víztárolók agyagtartalmával szorosan összefüggő mennyiséget a szivárgási tényezőt származtatjuk a faktorszelvényekből. Szintetikus modellkísérleten és terepi alkalmazásokon keresztül mutatjuk be a kiértékelési eljárást, mely mind elsődleges, mind másodlagos porozitású kőzetekben jól alkalmazható. A faktoranalízis eredményei megfelelő egyezőséget mutatnak a Kozeny-Carman modell alapján számított és a vízadó formációk hidraulikai tesztjeiből származó szivárgási tényezők értékeivel. A fúrólyukszelvények egyidejű statisztikai feldolgozásával folytonos in-situ információ nyerhető a szivárgási tényezőről a fúrólyuk teljes hossza mentén, mely 2-D faktoranalízis alkalmazása esetén kiterjeszthető a szomszédos fúrások közötti térrészre. A tanulmány célja egy új független szelvényértelmezési eljárás bemutatása, mely hatékonyan felhasználható a hidrogeofizikai kutatások során

Száraz sûrûség meghatározása mérnökgeofizikai szondázási adatok statisztikus feldolgozásával

Felszínközeli szerkezetek kutatása során a száraz sûrûség meghatározása alapvetõ geotechnikai feladat. A jelenleg alkalmazott módszerekkel a mérési terület egy-egy pont- jában áll információ a rendelkezésünkre. A cikkben bemutatott statisztikai eljárással folytonos és in-situ információt kaphatunk a fenti mennyiség területi eloszlásáról. A szá- raz sûrûség a kõzetsûrûséggel, porozitással és agyagtartalommal áll kapcsolatban, melyet mérnökgeofizikai szondázási adatokból direkt (determinisztikus) módon határozhatunk meg. E paramétereken kívül még szükséges a víztelítettség ismerete, melyet az összes szel- vény együttes faktor analízisével határozunk meg. Az esettanulmány egy hazai területen 12 fúrásra vonatkozóan megadja a száraz sûrûség 2D eloszlását, és egy lokális regressziós összefüggést közöl a mért kõzetsûrûség és a száraz sûrûség között

FLOAT-ENCODED GENETIC ALGORITHM USED FOR THE INVERSION PROCESSING OF WELL-LOGGING DATA

In this chapter a Float-Encoded Genetic Algorithm is presented for solving the well-logging inverse problem. The aim of the global inversion of well-logging data is to provide a robust and reliable estimate of petrophysical properties of geological structures such as porosity, water saturation, shale volume and mineral content. There are two possible ways to solve the interpretation problem. The first is a conventional inversion scheme, which estimates the unknowns to different depths separately. In the forward modeling phase of the local inversion procedure the theoretical well-logging data are calculated by using locally defined probe response functions, which are then fitted to real data in order to estimate model parameters only to one depth. This procedure leads to a marginally over-determined inverse problem, which results in relatively poor parameter estimates. A further disadvantage of the above technique is that some crucial quantities such as the thickness of layered geological formations cannot be extracted by inversion, because it does not appear explicitly in local response equations. A new inversion methodology introduced by the authors gives much more freedom in choosing the inversion parameters. The so-called interval inversion method inverts all data measured from a greater depth interval in a joint inversion process. By a series expansion-based discretization of the petrophysical model a highly over-determined inverse problem can be formulated, which enables to estimate the petrophysical parameters including new unknowns such as zone parameters and layer thicknesses more accurately compared to local inversion methods. The authors give further references for several applications of the global inversion method. In this chapter, a synthetic and two field examples are presented to demonstrate the application of the Genetic Algorithm-based inversion method. It is shown that the combination of the new inversion strategy and global optimization tools forms a highly effective and adaptive algorithm for earth scientists who are interested in a more reliable calculation of the reserves of hydrocarbons and other mineral resources