A szabályozás szükségessége és az innovatív orvosi tartalom megvalósíthatósága a távvizit gyakorlatában = The importance of regulation and the feasibility of innovative medical content in the practice of e-visits: Responsible factors for the sustainable operation of the virtual medical office (VMO)

A digitális technológiák erős és széleskörű hatással vannak az egészségügyi folyamatokra. Az informatikai fejlesztések piac és technológia-vezérelt eredményei életünk minden részén váratlan és gyors változásokat képesek beindítani. Így volt ez az egészségügyben is a Covid-19 pandémia során a távorvoslás hirtelen térnyerésével. Tanulmányunkban rámutatunk az egészségügyi jogban korábban eredményesen védett értékekeinket jelenleg károsító online jelenségekre. A távorvoslás hirtelen térnyerése azzal fenyeget, hogy a gyors orvosi segítség és a korszerű technológia hasznosulására vonatkozó piaci igények szabályozatlanságot majd idővel ellenőrizhetetlen folyamatokat eredményeznek (lásd Collingride dilemma). Ahogy régóta tudjuk, megfelelő szabályozás nélkül a beteg személyek alapvető érdekei, a betegadatok védelme és az orvosi titok komoly sérelmet szenvednek. Ezért az online egészségügyi tevékenységet a hagyományos értékeinket eddig biztosító jogszabályok tartalmának megfelelően kell szabályoznunk. Cikkünkben, fejlesztői és gyakorlati eredményekre támaszkodva, vázoljuk az ehhez szükséges egészségügyi és informatikai szolgáltatás innovatív szerepköreit és felelősségi tárgyköreit, melyeket a mindenkori szakhatóság képes lesz ellenőrizni és számonkérni. Rámutatunk, hogy a korábbi közleményünkben funkcionális alapegységként definiált virtuális rendelő működésében melyek a minőségi működés szempontjából nélkülözhetetlen informatikai komponensek, és melyek tartoznak az egészségügyi szolgáltató orvosi tartalmához. Ismertetjük, hogy ezek összehangolt működtetéséhez milyen jogi (kötelmi) kapcsolatokat kell életre hívni a páciens, az egészségügyi szolgáltató (szakorvos) és az informatikai szolgáltatás felelőse között. Tanulmányunk megmutatja, hogy a beteg és/vagy egészségtudatos embernek milyen úton lesz esélye kinyerni a maga számára a legtöbbet az adatgazdag orvosi szolgáltatásból anélkül, hogy alapvető érdekei sérüljenek

Adattudományi innováció az egészségügy környezeti kihívásainak kezelésében: a nagy adatállományok hasznosításának jelentősége és lehetőségei a járványkezelésben = Innovation in Data Science to Address the Environmental Challenges of Health Systems: the Significance and Opportunities of the Analysis of Big Routine Datasets in Pandemic Management

A COVID–19 járvány rámutatott arra, hogy az egészségügy kiemelt nemzetbiztonsági terület. Az egészségbiztonsági kockázati tényezőkkel szemben ellenálló egészségügyi rendszerek adattudományi innováció nélkül nem képzelhetők el. A közlemény két esettanulmányon keresztül mutatja be, hogy a nagy, működés során generálódó adatbázisok elemzése hogyan segítheti a járványokkal szembeni védekezést. A mobilcella információk elemzése a leghatékonyabb eszköz a tömeges népességmozgások nyomon követésére, így a vesztegzár intézkedések hatásának döntéstámogatási célú vizsgá-latára, az oltásellenes közösségimédia-aktivitás hálózatelemzése pedig segíti az immunizációs kampányok tervezését és megvalósítását. Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy az egészségügy információ- és kommunikációtechnológia fejlődésére építő digitalizációja a kulcsa egy környezeti változásokkal megbirkózni képes egészségügy kialakításának

Managing intra-EU mobility—do WHO principles of ethical recruitment have relevance?

BACKGROUND: The WHO Global Code of Practice on the International Recruitment of Health Personnel provides for guidance in health workforce management and cooperation in the international context. This article aims to examine whether the principles of the voluntary WHO Global Code of Practice can be applied to trigger health policy decisions within the EU zone of free movement of persons. METHODS: In the framework of the Joint Action on European Health Workforce Planning and Forecasting project (Grant Agreement: JA EUHWF 20122201 (see healthworkforce.eu)), focus group discussions were organised with over 30 experts representing ministries, universities and professional and international organisations. Ideas were collected about the applicability of the principles and with the aim to find EU law compatible, relevant solutions using a qualitative approach based on a standardised, semi-structured interview guide and pre-defined statements. RESULTS: Based on implementation practices summarised, focus group experts concluded that positive effects of adhering to the Code can be identified and useful ideas-compatible with EU law-exist to manage intra-EU mobility. The most relevant areas for intervention include bilateral cooperations, better use of EU financial resources, improved retention and integration policies and better data flow and monitoring. Improving retention is of key importance; however, ethical considerations should also apply within the EU. Compensation of source countries can be a solution to further elaborate on when developing EU financial mechanisms. Intra-EU circular mobility might be feasible and made more transparent if directed by tailor-made, institutional-level bilateral cooperations adjusted to different groups and profiles of health professionals. Integration policies should be improved as discrimination still exists when offering jobs despite the legal environment facilitating the recognition of professional qualifications. A system of feedback on registration/licencing data should be promoted providing for more evidence on intra-EU mobility and support its management. CONCLUSIONS: Workforce planning in EU Member States can be supported, and more equitable distribution of the workforce can be provided by building policy decisions on the principles of the WHO Code. Political commitment has to be strengthened in EU countries to adopt implementation solutions for intra-EU problems. Long-term benefits of respecting global principles of the Code should be better demonstrated in order to incentivise all parties to follow such long-term objectives

Nagy adatbázisok neurológiai kórképekben: nemzetközi áttekintés a sclerosis multiplex példáján = Databases in neurological diseases: overview of international examples in multiple sclerosis

Absztrakt: A rutin-betegellátás során hatalmas adattömeg keletkezik, amelyet jelenleg elszórva, többféle informatikai és papíralapú rendszerben tárolnak az egészségügyi intézményekben. A nagy adatbázisok elemzése egy adott betegség vonatkozásában segít egy populáció egészségügyi szükségleteinek meghatározásában és egészségügyi ellátásuk megszervezésében. Modellként a sclerosis multiplexet (SM) választottuk, melynek jól meghatározott diagnosztikus kritériumai vannak; a kezdeti diagnózis általában fekvőbeteg-ellátó intézményben történik, és a betegek gondozása és követése a járóbeteg-ellátásban zajlik. A sclerosis multiplex példáján célunk a nemzetközi és hazai adatbázisok feltérképezése és elemzése. A Semmelweis Egyetemen induló adattófejlesztés elemeként célnak tűztük ki a betegségspecifikus adatbázisok szükséges jellemzőinek meghatározását. A lényeges adatbeviteli kritériumok meghatározása céljából áttekintjük a legfontosabb nemzetközi SM-adatbázisokat. Vizsgáljuk a rögzített adatokat, az adatbázisok struktúráját, kitérünk az adatvédelmi szempontokra, az egyes adatbázisok hozzáférhetőségére és alkalmazási lehetőségeire. A SM helyi adatbázisok kezdetben elsősorban a betegek hatékonyabb gondozását célozták. Következő lépésként helyi és nemzetközi tudományos kutatásokhoz is szükség volt a betegek adataira. A betegségspecifikus adatbázisok létrehozása nagy jelentőségű volt a finanszírozók számára is, és a nagy betegpopulációról szerzett hosszú távú információk (úgynevezett „real-world” adatok) rendkívül fontosak a készítmények hatékonyságának és mellékhatásainak pontosabb megítélésére a populáció szintjén. Elemzésünk hozzájárul egy egészségügyi intézményi „adattó” létrehozásának szempontjaira fókuszáló projekthez, melyben a Semmelweis Egyetem egyes klinikái és diagnosztikus egységei mellett a Digitális Egészségtudományi Intézet is részt vesz. Orv Hetil. 2019; 160(4): 123–130. | Abstract: Vast amounts of data are created during routine patient care which are stored in unstructured digital and hardcopy formats in healthcare institutions. Analysis of large databases help to define the healthcare needs of the population and to organize healthcare services for specific diseases. As a model, we selected multiple sclerosis (MS), a disease with well-defined diagnostic criteria, a usually inpatient initial diagnosis, and a need for regular outpatient check-up. Using multiple sclerosis as an example, we set forth to screen and analyze international and Hungarian databases. In the framework of the initiation of the data lake system of Semmelweis University, we aim to define features of the data system needed for disease-specific databases for future applications. To determine essential data-entry criteria for such a database, we review the most important multiple sclerosis registries. We evaluate the type of registered data, structure of database, privacy issues, the availability and ways of application of the databases. Initially, the MS databases were created locally, aiming for better care of patients. As a further step, data were collected for scientific research by national and international co-operations. Disease-specific databases have become of high priority for national healthcare providers, and long-term information on a population (“real-world” data) is extremely important to assess the effectivity and safety of a treatment at the population level. Our analysis contributes to a project which focuses on the aspects of developing a data lake at a service provider level including clinical, diagnostic and digital healthcare departments of Semmelweis University, Budapest, Hungary. Orv Hetil. 2019; 160(4): 123–130

A digitális egészségügyi ökoszisztéma fogalmának és elemeinek nemzetközi és hazai áttekintése

Az egészségügy fejlesztése ma már nem elképzelhető a digitális technológiák tudatos alkalmazása nélkül. A gazdasági ágazatok közül azok tudnak sikeresek lenni, amelyek tudatosan élnek a digitalizáció vívmányaival a termelési/szolgáltatási értéklánc minden elemében. Az egészségügyi ágazat és az egészségügyi információs rendszerek reformjára irányuló kezdeményezések révén az Európai Unió tagállamai jelenleg aktívan építik ki az e-egészségügy nemzeti alapjait. Tisztában vannak az e-egészségügy szerepével az egészségügyi ellátások egyetemessé tételének elérésében. Továbbá érzékelik a nemzeti politikák, stratégiák és irányítás szükségességét a fejlődéshez és a befektetések hosszú távú fenntarthatóságához. Az ökoszisztémában való gondolkodás nem új keletű, a szakirodalom már hosszú ideje használja ezt a kifejezést különböző területek, illetve azok alkotóelemeinek meghatározására. Jogosan merül fel az igény egy olyan fogalom meghatározására, amely kifejezetten az egészségügy digitális ökoszisztémáját definiálja. Jelen tanulmányban röviden bemutatjuk egy lehetséges megközelítésben a digitális egészségügyi ökoszisztéma egyes elemeit és az azok tekintetében tapasztalható legfontosabb kihívásokat

Sclerosis multiplex a közép-magyarországi régióban: a helyi adatbázisfejlesztés tapasztalatai és jövőbeli lehetőségei = Multiple sclerosis in central Hungary: experiences and future possibilities of developing a local database

Absztrakt: Bevezetés: A rutin-betegellátás során keletkező adatok többféle digitális és papíralapú rendszerben jönnek létre, egy adott beteg gondozása során előkeresésük nehézkes. A sclerosis multiplex (SM) a fiatalkorban jelentkező leggyakoribb neurológiai betegség, jelentős egészségügyi és gazdasági következményekkel. Célkitűzés: Célunk egy jól használható, kellően részletes adatbázis létrehozása, mely gyorsan hozzáférhetővé teszi a SM-beteg adatainak áttekintését, rögzítését és elemzését. Helyi regiszterünk létrehozásának tapasztalatai alapján dolgozzuk ki egy korszerű adatbázis modelljét. Módszer: Az adatbázis alapját Excel-programban hoztuk létre, majd a nemzetközileg is használt iMed-rendszerben dolgoztunk. A regiszterben az alapadatok mellett rögzítettük a megjelenéseket, a relapsusokat, a kísérő betegségeket, az MRI, liquor-, kiváltottválasz- és egyéb laboratóriumi vizsgálatok leletét, a gyógyszeres és nem gyógyszeres kezeléseket. Eredmények: Az adatbázis jelenleg 316 beteg adatát tartalmazza. MRI a betegek 96%-ánál, liquorvizsgálat 45%-nál történt. A SM-altípusok között a betegség kezdetekor a primer progresszív kórforma aránya 9%. A kórlefolyás során immunmoduláns kezelésben a betegek 82%-a részesült. Következtetés: Az adatbevitel jelenlegi „hagyományos” módszere időigényes, a manuális adatbevitel és a PDF formátumban történő adatexport (leletek) a mai informatikai lehetőségek mellett elavultak. A korszerű és mind klinikai, mind kutatási célokra alkalmazható, helyi betegségspecifikus adatbázis folyamatos és nagyrészt automatikus adatbevitelt igényel. Ehhez elvárás az egységes dokumentációs nyelv és struktúra kialakítása és a különböző digitális rendszerekben rendelkezésre álló információk automatizált átemelése. A mindezt teljesítő leendő regiszter működési modelljét mutatjuk be, amely egy egészségügyi adattóra épül. Orv Hetil. 2019; 160(4): 131–137. | Abstract: Introduction: Data during routine patient care are created in multiple digital and paper-based hardcopy systems, therefore their retrieval is cumbersome in the follow-up of patients. Multiple sclerosis is the most prevalent neurological disorder in the young age, with major consequences on health and socio-economic status. Aim: We set forth to create a user-friendly, detailed local database where it is easy to access, register and analyze data. Based on our experiences during building this registry, we develop the model of a modern type of database. Method: First we established a local registry in Excel, then data were transferred to the worldwide used iMed system. Separate pages were used to register basic data, follow-up visits, relapses, accompanying diseases, results of neuroimaging, cerebrospinal fluid, evoked response and other tests, pharmacological and non-pharmacological treatments. Results: The database currently contains data of 316 patients. MRI was performed in 96%, cerebrospinal fluid examination in 45% of the patients. The rate of primary progressive disease at disease onset is 9%. Disease modifying treatments were applied in 82% of the patients. Conclusion: The traditional manual data entry and data export in PDF format is obsolete and time-consuming. The development of local disease-specific databases appropriate for clinical and research purposes requires continuous and mostly automatic data entry. In future local registries the establishment of uniform documentational language and structure, and automatic transfer of information among different digital systems are required. We present the model of such a registry, which is based on a healthcare data lake. Orv Hetil. 2019; 160(4): 131–137

Helyzetkép az elvándorlásban érintett orvosi szakterületek hazai humánerőforrás-ellátottságáról = Overview of human resources for health composition in the most mobile specialty groups in Hungary

Absztrakt: Bevezetés: Az egészségügyi szakemberek mobilitása, illetve migrációja globális jelenségnek tekinthető. Az Európai Unió szinte minden tagállama rendszerszinten szembesül a munkaerő-áramlás jelenségeivel. Magyarország dominánsan küldő országnak tekinthető, ezért elengedhetetlen az egészségügyi munkaerő folyamatos helyzetelemzése, a tervezés és stratégiaalkotás hazai és nemzetközi szinten. Célkitűzés: A jelen kutatás célja és újdonsága az, hogy a magyarországi egészségügyi szakember-mobilitási folyamat azon következményét vizsgálja, hogy az elvándorlás milyen demográfiai profilt eredményez az itthon maradó szakember-populációban. Módszer: Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás Monitoring Rendszerének adatbázisából a külföldi munkavállaláshoz szükséges diplomaigazolások kérvényezésének vizsgálatát végeztük el, 2010 és 2017 közötti vizsgálati időszakban, életkor és területi megoszlás szerint. Eredmények: Hazánkban a mobilitásban érintett szakemberek létszáma az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők létszámához viszonyítva az öt leginkább érintett szakterületen a következőképpen alakult: az aneszteziológia és intenzív terápia esetén a legmagasabb, 23,5%, a sebészetnél 17,9%, ezt követi a belgyógyászat 7,9%-kal, a csecsemő- és gyermekgyógyászat 7,4%-kal és a háziorvostan 6,4%-kal. Az eredmények értelmében a mobilitásban érintett öt szakterület szakorvosai legfőképp az 50+ korosztályból kerülnek ki, ezért érdemes és szükséges hangsúlyt fektetni a megfelelő utánpótlás képzésére és megtartására. Az adatok arra is rámutattak, hogy az ellátás esetében markánsak a területi egyenlőtlenségek: a fővárosi régió, illetve az orvosegyetemi városok, megyék vannak a legjobb helyzetben. Következtetés: Összességében elmondható, hogy a vizsgált szakterületeken a hátrányosabb helyzetű régiókban jellemző az elöregedő szakemberkorfa, illetve az alacsony szakember-ellátottság. A kutatás eredményei hangsúlyozzák az elöregedés problematikáját, valamint a területi diszkrepanciákat a kiáramlással veszélyeztetett szakterületek esetében. Orv Hetil. 2019; 160(31): 1223–1230. | Abstract: Introduction: The Human Resources for Health (HRH) mobility and migration are considered as global phenomena. The European Union often faces the mobility of health professionals on a system level. Hungary is recognised among the sending countries, therefore both international and national level health workforce monitoring, planning, and forecasting are inevitable. Aim: The purpose of this research was to investigate the national demographical profiles of the medical professions affected most significantly by the Hungarian HRH mobility process. Method: Age and regional distribution analyses of the requests for degree certificate issued by the National Healthcare Services Centre were carried out between the years of 2010 and 2017. Results: In Hungary, the rate of mobility – the number of requests for degree certificate among the licensed to practice professionals – resulted in the following: the highest rate was detected in anaesthesiology and intensive therapy with 23.5%, in surgery 17.9%, then internal medicine 7.9%, paediatrics 7.4%, and in general practice 6.4%. According to the results, in the 5 above mentioned professions, the physicians most affected by mobility are mostly from the age cohort of 50+. Furthermore, the results also highlight the territorial inequalities: the region of the capital as well as the medical university towns and counties are in the most favourable situation in terms of professional care and supply. Conclusion: Therefore, it can be concluded that in the case of the 5 investigated subspecialties, not only the overall age of the physicians is higher in the disadvantaged areas, but these regions also have to face a more severe shortage of specialists. Orv Hetil. 2019; 160(31): 1223–1230

Headcount and FTE data in the European health workforce monitoring and planning process

Background: Health workforce (HWF) planning and monitoring processes face challenges regarding data and appropriate indicators. One such area fraught with difficulties is labour activity and, more specifically, defining headcount and full-time equivalent (FTE). This study aims to review national practices in FTE calculation formulas for selected EU Member States (MS). Methods: The research was conducted as a part of the Joint Action on European Health Workforce Planning and Forecasting. Definitions, categories and terms concerning the five sectoral professions were examined in 14 MS by conducting a survey. To gain a deeper understanding of the international data-reporting processes (Joint Questionnaire on Non-Monetary Health Care Statistics-JQ), six international expert interviews were conducted by using a semi-structured interview guide. Results: Of the 14 investigated countries, four MS indicated that they report FTE to the JQ and that they also calculate FTE data for national planning purposes. The other countries do not use FTE data for national purposes, but most of them do use special calculations and/or estimation methods for converting headcount to FTE. The findings revealed significant differences between national calculation methods when reporting FTE data to the JQ. This diversity in terms of calculations and estimations can lead to biases with respect to international comparisons. This finding was reinforced by the expert interviews, since the experts agreed that the activities of healthcare professionals are a fundamental factor in HWF monitoring and planning. Experts underscored that activity should also be measured by FTE, and not only by headcount. Conclusions: FTE and headcount are significant factors in HWF planning and monitoring therefore, national data collections should place emphasis on collecting data and calculating the appropriate indicators. National FTE could serve as a call to action for HWF planners due to the lack of matching international FTE data. At the international level, it is beneficial to monitor the trends and numbers regarding human resources and working time. For the moment, the exchange of information and mutual assistance for developing the capacity to apply common methodology could be a first step towards the standardisation of data collections. © 2016 The Author(s)