A 19. századi magyar nemzetépítés elemeinek átértékelése új szempontok és új források alapján = Rethinking Nineteenth-century Nation-building in Hungary: New Perceptions, New Sources

Az OTKA támogatásával létrejött tudományos iskola a történettudomány nemzetközi fejlődése során előtérbe került új megközelítéseket alkalmazva elemezte a magyarországi nemzetépítés folyamatát néhány olyan konkrét részterületen, amelyek eddig a nemzeti problematika szempontjából háttérben maradtak a magyar történettudományban. A 19. századi tankönyvirodalom, az udvari kultúra és a színpadi szórakoztatás, a politikai röpiratok, a gazdaságtörténet, a demográfiai adatok, a divat, illetve a kollektív reprezentációk egyaránt vizsgálódásunk terepéül szolgáltak. A mai elméleti koncepciók szerint a nemzetet elsősorban diskurzusként gondoltuk el. Kutatásunk a modern nemzetet létrehozó diskurzusokat mint a korabeli társadalom eltérő nézeteinek és praxisainak különböző termékeit helyezte előtérbe. Ennek fényében nem kisebb történeti probléma vált láthatóvá, mint magának a nemzetépítés folyamatának a társadalmi beágyazottsága. Rámutattunk ugyanis arra az ellentmondásra, amely a nemzetről szóló homogenizáló diskurzusok és az őket létrehozó komplex társadalmi háttér között feszült. | The scientific school supported by OTKA, applying the most recent results of the international historical sciences, analyzed the process of the Hungarian nation-bulding on some concrete fields that have been partially neglicted by the Hungarian historiography so far. The history manuels, the royal court culture, the popular entertainment, the political pamphlets, the economic history, the fashion, the usage of demographic data and the collective representations were the main fields of our collective research. According to the most recent theoretical frameworks, we considered the nation primarily as a discourse. Our research approached the nation as the product of the various judgments and practices of the contemporary societies. Throughout that approach, a crucial historical problem, the social embeddedness of the nation-building process became visible. We tried to point out the contradiction between the homogenizing discourses about the nation and the complex social background that produced these discourses

A tértapasztalat esztétikai, történeti és társadalmi koncepciói a 20. században = Aesthetical, Historical and Social Concepts of Space Experience in the 20th Century

A projekt keretében kiadott fordításkötetek és a hozzájuk kapcsolódó, részben nemzetközi résztvevőkkel szervezett workshopok elsődleges szakmai hozama a térfogalom és a tértapasztalat modern történetének beható interdiszciplináris és módszertani vizsgálata volt, amely három súlypont, az esztétikai tér, a történeti tér valamint a társadalmi és kulturális tér koncepciói köré rendeződött. Ezek elemzése során megmutatkozott, hogy az „esztétikai modernség” vizsgálatát a filozófia, esztétika, társadalomtörténet és kultúratudomány területén egyaránt meghatározza, illetve új szempontokkal gazdagítja a „spatial turn” nyomán végbement általános módszertani váltás. A fordítások révén a kutatás hozzáférhetővé tett olyan központi jelentőségű, idegen nyelvű elméleti írásokat, amelyek elősegítik, hogy a hazai humántudományok közös fogalmi eszköztárral, valamint módszertanilag felkészülten tárgyalják és alkalmazzák a térfogalom és tértapasztalat 20. századi változásai nyomán kialakult térkoncepciókat mind a tudományelméletben, mind pedig az egyes humán diszciplínák terén. | The key result of the translated works and the related workshops partially organized with participants from abroad was that the research conducted in the framework of the project could deliver an in-depth interdisciplinary and methodological analysis of the modern history of the notion and experience of space. The research was arranged in three main topics: different conceptions of aesthetic space, historical space, and social and cultural space were investigated. Their analysis could confirm, that the methodological shift, which was caused by the “spatial turn”, not only affects the way of how “aesthetic modernity” is being examined in the realms of philosophy, aesthetics, social history and cultural studies, but it also enriches these inquiries by adding new aspects to them. By means of the publication and translation activities, the project made important theoretical texts available for the Hungarian academic community working in the field of the humanities. They enable the scientific discourse to use common concepts and thorough methodological principles when studying and applying spatial conceptions, which developed in course of the modifications of the notion and experience of space in the 20th century, both in theory of science and in different disciplines of the humanities