A hőkezelés hatása a faanyagok tulajdonságaira I. rész: A hőkezelt bükk és csertölgy gombaállósága

A Faanyagtudományi Intézet vezetésével hazai alapanyagbázisra épülő laboratóriumi és félüzemi kí- sérletek folytak egy ipari méretű hőkezelő berendezés létesítése céljából. A kevésbé tartós hazai lombos fafajok kísérletbe vonásával azt tűztük ki célul, hogy jó minőségű, repedésmentes, megfelelő szilárdságú és tartósságú faanyagot eredményező kezelést fejlesszünk ki. A vizsgálatok során a faanyag fizikai és mechanikai tulajdonságainak meghatározása mellett különös figyelmet szenteltünk a farontó gom- bákkal szembeni ellenálló képesség változására is. Ezen a területen az átfogó tudományos eredmények hiánya nem csak a hazai ültetvényes fafajok (nyár, akác), hanem a csertölgy és bükk fafajok vizsgálatát is szükségessé tették. A hőkezeléseket 180 és 200 o C hőmérsékleten, különböző kezelési idők mellett nor- mál légköri levegőben végeztük. A vizsgálati anyagok előállítására az erre a célra kifejlesztett félüzemi berendezést alkalmaztunk. Cikksorozatunk első része a bükk ( Fagus sylvatica L. ) és csertölgy ( Quercus cerris L. ) faanyagokkal végzett gombaállósági kísérleteket mutatja be. Vizsgálataink alátámasztották, hogy a hőkezelés hatására javul e faanyagok farontó gombákkal szembeni ellenálló képessége

Szabadalmaztatási szándék vizsgálata hazai felsőoktatási intézmények kutatói körében

Az elmúlt évtizedekben az egyetemek szerepe jelentős változásokon ment keresztül, hiszen a társadalom részéről megjelent az elvárás, hogy a felsőoktatási intézmények kutatási tevékenységükkel járuljanak hozzá a gazdasági fejlődéshez. Ennek a hozzájárulásnak fontos része az egyetemen keletkező kutatási eredmények – jellemzően szabadalmak és licencia megállapodások útján történő – ipari hasznosítása. A folyamat szempontjából kiemelt szerepet játszanak az egyetemi kutatók, hiszen gyakran a saját döntésükön múlik, hogy az adott kutatási eredményt üzleti hasznosítás irányába terelik-e vagy sem. A szerzők felmérésükben a hazai felsőoktatási intézmények kutatóinak (N=660) szabadalmaztatási szándékát vizsgálták meg. A kutatás elméleti keretét a tervezettviselkedés-elmélet adaptációja biztosította, amely segítségével arra keresték a választ, hogy az általuk vizsgált tényezők közül melyek tekinthetők meghatározónak a kutatók szabadalmaztatási szándékában? A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a szabadalmaztatási szándékra a kutatói attitűd és a környezet bátorítása hatnak leginkább. Elsősorban a magas tudományos teljesítménnyel rendelkező kutatók terveznek szabadalmaztatni, valamint azon tudósok, akik a szabadalmaztatás tudományos tevékenységükre gyakorolt hatását pozitívnak értékelik. A technológiatranszfer-irodákkal való elégedettség – vagy éppen elégedetlenség – nincs hatással a szabadalmaztatási döntésre, ami további kérdéseket vet fel az intézmények ösztönző szerepével kapcsolatban

Pediatric Sepsis: clinical Considerations

L

Komplementer terápiás gyógymódok megítélése a perioperatív ellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozók között

Absztrakt: Bevezetés: Magyarországon az egészségügyi szakdolgozók viszonyulása a komplementer terápiás gyógymódokhoz még nem vizsgált téma. Célkitűzés: Célunk volt felmérni a Semmelweis Egyetem hat, perioperatív ellátást végző klinikáján az egészségügyi szakdolgozók ismeretét és véleményét a természetgyógyászattal kapcsolatban. Módszer: Anonim, papíralapú kérdőíves felmérést végeztünk. 82%-os válaszadási arány mellett összesen 119 kérdőív adatait dolgoztuk fel leíró statisztikai elemzéssel és χ2-próbával. Eredmények: A válaszadók mindössze 25,2%-a tartotta eléggé tájékozottnak magát, 68,1%-uk érdeklődött és 60,5%-uk tanulna a természetgyógyászatról. A napi munka során 70,6%-uk szívesen alkalmazna komplementer terápiás gyógymódokat, szignifikánsan gyakrabban azok, akik saját betegség esetén is igénybe veszik e gyógymódokat (p = 0,0027). A legnépszerűbb gyógymódok a homeopátia, az alternatív masszázs- és mozgásterápia, az akupunktúra és a manuálterápia voltak. Következtetés: A nemzetközi szakirodalommal egyezően idehaza is a vizsgálatunkban felmért szakdolgozók nyitottak és érdeklődőek a természetgyógyászattal kapcsolatban. Orv. Hetil., 2017, 158(10), 368–375. | Abstract: Introduction: Perioperative healthcare professionals’ attitudes towards non-conventional treatments have not been explored in Hungary yet. Aim: Our goal was to survey healthcare professionals’ attitude and knowledge towards naturopathy in six clinics of the Semmelweis University that provide perioperative care. Method: An anonymous, paper-based questionnaire was used. With an 82% response rate, the data was gained from 119 questionnaires and was processed using statistical analysis and chi-squared test. Results: Only 25.2% of those surveyed considered themselves to be well-informed in this field. 68.1% of the participants had an interest in naturopathy and 60.5% would have liked to learn about naturopathy. 70.6% would be willing to use non-conventional treatments in their daily work, predominantly those who have used these methods in the case of their own illness, p = 0.0027. The most popular treatment methods included homeopathy, alternative massage and movement therapy, acupuncture and manual therapy. Conclusion: As anticipated based on international literature in this field, those Hungarian healthcare professionals who took part in our survey showed openness and interest towards naturopathy. Orv. Hetil., 2017, 158(10), 368–375

Application of the LoCoH method in the analysis of roe deer habitat use

The purposes of this study were (1) to demonstrate a novel and effective method of home range estimation, and (2) to determine the annual home range sizes of roe deer - captured and radio-tagged in a floodplain forest – with the fix-k LoCoH method. We used one year localization data of six roe deer equipped with GPS-GSM collars in January 2007. The home ranges were estimated with the fixed-k LoCoH (with 50% and 95% isopleths). To calculate the k value we used the “minimum spurious hole covering” (MSHC) rule. The obtained k values varied between 16 and 21. The size of the LoCoH home ranges varied between 230-540 hectares. The size of the 95% isopleths varied from 38 to 82 hectares, while the core areas (50% isopleths) were between only 5.02 and 8.23 hectares. To illustrate home ranges we also utilized the land cover map of the study area. Based on these results we propose this method to achieve better estimates of roe deer home ranges living in our study area