Csapdában Kant és Dewey között. A morálfilozófia jelenlegi helyzete

A filozófia tanárainak mostanában egyre nehezebb elmagyarázni egyetemi kollégáiknak és a társadalomnak, mit is tesznek azért, hogy megkeressék betevő falatjukat. Minél specializáltabbá és professzionalizáltabbá válik a diszciplína, az egyetemi élet többi része vagy a nagyközönség annál kevésbé vesz róla tudomást. Ma már az a veszély fenyeget, hogy egyáltalán nem is veszik észre, hogy a klasszika filológiához hasonlóan egyszerűen bájos túlélőnek tartják

Rorty and Literature

This chapter addresses the relationship between Rorty's pragmatist philosophy and his view of literature and literary writing. It begins by examining the relationship between philosophy and literature, construed by Rorty in terms of the opposition between “normal,” professionalized, argument‐centered philosophical discourse and the kind of cultural criticism which emphasizes human finitude and contingency, seeking through the use of irony and literary inventiveness to transform our prevalent visions of what it means to be human. This humanist side of Rorty's argument is further developed through the discussion of the role that literature plays in intellectual self‐formation and moral edification, by educating moral sensibility and providing transformational shifts of conceptual perspective. These dynamics of literary innovation are then shown to dovetail nicely with Rorty's naturalistic, evolutionary conception of cultural development as well as his views regarding the indispensable role of the personal, the private, and the unshared in producing genuine cultural innovation

Habermasas ir Lyotardas apie postmodernybę

Translation: Rorty, Richard. 1991. Essays on Heidegger and others, Vol. 2, CUP: 164-177.Vertimas: Rorty, Richard. 1991. Essays on Heidegger and others, Vol. 2, CUP: 164-177

Norteamericanismo y pragmatismo

Not available.Existe una especial relación entre los planteamientos del pragmatismo clásico -James, Dewey- y una conciencia de norteamericanismo pues ésta persigue una forma de justificación basada sólo en el futuro y aquéllos apuntan a una crítica de la filosofía clásica europea que se desarrolló en términos de atemporalidad y de justificación del pasado. De manera paralela, en el neopragmatismo, la justificación de las creencias -siempre ligada a públicos determinados-- se opone a toda noción trascendental o transtemporal de verdad. La inviabilidad de tal noción conecta con la justificación, siempre contingente y contextual, encaminada al futuro y expresa un especial norteamericanismo

Csapdában Kant és Dewey között : a morálfilozófia jelenlegi helyzete

A filozófia tanárainak mostanában egyre nehezebb elmagyarázni egyetemi kollégáiknak és a társadalomnak, mit is tesznek azért, hogy megkeressék betevő falatjukat. Minél specializáltabbá és professzionalizáltabbá válik a diszciplína, az egyetemi élet többi része vagy a nagyközönség annál kevésbé vesz róla tudomást. Ma már az a veszély fenyeget, hogy egyáltalán nem is veszik észre, hogy a klasszika filológiához hasonlóan egyszerűen bájos túlélőnek tartják