Humán papillomavírus onkoproteinek hatása celluláris gének expressziójára = Effects of human papillomavirus oncoproteins on the expression of cellular genes

A genitális humán papillomavírusok (HPV) a méhnyakrák (cervix carcinoma) kialakulásának legfontosabb kockázati tényezői. A survivin fehérje az apoptózis gátlása mellett a sejtosztódás szabályozásában is részt vesz. Tranziens transzfekciós kísérleteinkben, a HPV 16 E6 szignifikánsan aktiválta a survivin gén promóterét. Úgy találtuk, hogy az E6 survivin promoterre gyakorolt hatását nagymértékben a p53 tumorszuppresszor fehérje közvetíti. Kimutattuk, hogy a HPV 16 E6 és E7 is képes az endogén survivin mRNS szintjét növelni humán embrionális fibroblaszt sejtekben. Különböző populációk összehasonlításával azt találtuk, hogy a survivin promóter (-31 G/C) polimorfizmusa nem befolyásolja jelentősen a méhnyakrák kialakulását. Az E-cadherin tumorszuppresszor gén promóter (-160 C/A) polimorfizmusának szerepét méhnyakrákos és laryngeális daganatok kialakulásában vizsgáltuk. Eredményeink szerint, az említett polimorfizmusnak sem a cervix carcinoma, sem a laryngealis carcinoma kialakulásában nincs lényeges szerepe. Primer humán keratinocytákban, a HPV 16 E6 csökkentette az involukrin és a transzglutamináz 1 expresszióját is. Tranziens transzfekciós kísérletekben, a HPV 16 E6 csökkentette az involukrin és a transzglutamináz 1 promóterek transzkripciós aktivitását. Eredményeink szerint tehát a HPV 16 E6 onkogén mindkét, a celluláris differenciálódás folyamatában alapvető fontosságú gén promóterét képes gátolni, ily módon befolyásolva a gazdasejt differenciálódási folyamatait. | Genital human papillomaviruses (HPV) are the main risk factors in the development of the cancer of the uterine cervix. Survivin protein has a major role both in the inhibition of apoptosis and in the regulation of the cell cycle. In our transient transfection experiments, HPV 16 E6 significantly activated the survivin gene promoter. We found that the effect of E6 on the survivin promoter is largely mediated by the p53 tumor suppressor protein. Both E6 and E7 were able to increase the level of endogenous survivin mRNA in human embryonic fibroblast cells. By analysing different patient populations, we found that the survivin promoter (-31 G/C) polymorphism has no significant role in the development of cervical cancer. We studied the E-cadherin tumor suppressor gene promoter (-160 C/A) polymorphism in cervical and laryngeal cancer samples. Our results suggest that this polymorphism has no major role in the development of cervical cancer or laryngeal cancer. In primary human keratinocytes, HPV 16 E6 decreased the expression of involucrin and transglutaminase 1. In transient transfection experiments, HPV 16 E6 decreased the transcriptional activity of involucrin and transglutaminase 1 promoters. Our results suggest that HPV 16 E6 is modulating the differentiation processes of its host cell by inhibiting the promoters of genes with essential roles in cellular differentiation

Humán papillomavírus és humán herpeszvírusok kóroki szerepének molekuláris vizsgálata = Molecular analysis of pathogenic role of human papilloma virus and human herpesviruses

Vesetranszplantáltak mintáiban a humán herpeszvírus 6A dominanciáját, és a humán cytomegalovírussal megegyező gyakoriságát találtuk. Az új KI és WU polyomavírusok jelenlétét mi írtuk le először vizeletből, a HPyV9-et légúti mintákból. A WU és KI vírusokat vesetranszplantáltak légúti és vérmintáiban is kimutattuk, egészséges személyekben nem. A HPyV9-et vér és vizeletmintákból is kimutattuk. Humán papillomavírus 11 pozitív mintákból a vírus genomjának szekvenálását, metilációs mintázatát vizsgálva tanulmányoztuk a cidofovir terápia kudarca hátterében álló genetikai, epigenetikai változásokat. Nem mutattunk ki a vírus genomot érintő genetikai és epigenetikai változásokat. A virális LCR-ben (long control region) egyedi polimorfizmusok/mutációk magyarázhatják a vírus magas virulenciáját, ami hozzájárulhat a terápia kudarcához. Vizsgáltuk a torque teno vírus genetikai diverzitását a magyar populációban, a fej-nyaki régióból és a női genitális traktusból, normál, precancerosus és malignus léziók mintákban. Az összes TTV szekvencia a TTV1 faj típus-szekvenciához illeszkedett. A leggyakoribb szubtípus a 2c-volt. A 2b és a2c szubtípus egyenlő arányban fordult elő a cervicalis mintákban; az 1a szubtípus viszont gyakrabban fordul elő a cervicalis atypiában és méhnyakrákban. A fej-nyaki minták körében a 2c szubtípus volt a leggyakoribb. A szubtípusok megoszlása földrajzi régiónként és etnikumonként jelentős különbségeket mutat. | We found that A variant of human herpesvirus 6 is dominant in renal transplant patients and as frequent as the human cytomegolvirus proving that monitoring is important after the transplantation. Newly described human polyomavirus KI and WU were found and published first in urine. Theye were detected in respiratory and blood samples from renal transplant patients, but not healthy individuals nor pregnant women suggesting that these viruses might have importance mainly in immunocompromised patients. HPyV9 was found and published first in respiratory samples suggesting a new hypothesis about the transmission. The viruses was found also in urine and blood samples. Human papillomavirus type 11 positive samples were collected fand analyzed. Sequencing of the genome, methylation analysis were performed to seek for genetic and epigenetic changes as a possible background for therapy failure. We found that the virological failure was not due to virological factors suggesting that cidofovir action may depend more heavily on the host. Diversity of torque teno virus was assessed in the head and neck region in patients with potentially malignant and malignant lesions and was compared to that found in the uterine cervix (cervical atypia and cervical cancer) by sequencing. The results are that genotype and even subtype distribution may be important in association with diseases, therefore using this classification for characterization of intraspecies diversity of TTV1 is proposed

Functional Analysis of Human Papillomavirus Genomic Regions

Az értekezés végén angol nyelvű cikkek találhatók1. A HPV16 genom szabályozó régiójának (LCR) cervix carcinomából izolált, természetes deléciós variánsaiban a deléciók mellett GRE, TEF-1 és NF1 kötőhelyeket érintő pontmutációkat is találtunk (a HPV16 referencia-szekvenciájához viszonyítva), ezek a báziscserék azonban a teljes LCR-t tartalmazó klónokban is megjelentek. A deléciók az LCR-ben a szövetspecifikus enhancert és az YY1-, illetve a CDP/Cut-dependens silencer régiót érintették. Az ázsiai-amerikai variáns szabályozó régiójának transzkripciós aktivitása (33LCR) magasabbnak bizonyult, mint az európai variánsoké (pt16LCR, 936LCR). A deléciós variánsok transzkripciós aktivitása általában alacsonyabb volt, mint a teljes LCR-t tartalmazó variánsé. Egy deléciós variánsnál (33LCRΔ2) viszont nem várt, viszonylag magas transzkripciós aktivitást tapasztaltunk annak ellenére, hogy a mutáció a teljes ismert ehancert, illetve a represszor hatású YY1 és CDP/Cut faktorokra specifikus szekvenciákat is érintette. Ezek alapján feltételezhető, hogy a HPV16 LCR 5’ végén egy eddig nem definiált enhancer elem helyezkedik el. 2. A HPV16 E7 fehérje a biológiailag aktív retinoblasztoma proteint expresszáló NIH/3T3 egér eredetű embrionális fibroblaszt sejtekben szignifikánsan csökkentette a TGF-β2 promóter transzkripciós aktivitását. A gátló hatásért felelős régió a TGF-β2 promóterében 528 és 251 bp között helyezkedik el. 3. A HPV16 E6 proteinje enyhén aktiválta a TGF-β2 promóterét. Ez a hatás független volt a p53 tumorszuppresszor protein jelenlététől, illetve hiányától, és valószínűleg a TGF-β2 promóterében jelenlévő TATA boxon keresztül valósul meg. Az E7 gátló hatása csak a retinoblasztoma fehérjétől függ, a másik két pocket proteintől (p107, p130) nem, és nem befolyásolja szignifikánsan az E7 kazein kináz II foszforilációs helyének és cink-ujj struktúrájának épsége sem. Mivel az E2F1 transzkripciós faktor hasonló mértékben gátolta a TGF-β2 promóterét, mint az E7 onkoprotein, feltételezhető, hogy a HPV16 E7 fehérjéje az E2F1 Rb/E2F komplexből történő felszabadítása révén fejti ki gátló hatását.Egyetemi doktori (PhD) értekezés ; Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar Orvosi Mikrobiológiai Intézet, 2005PhDBibliogr.p.: 40-4

Effect of human papillomavirus type 16 E6 and E7 oncogenes on the activity of the transforming growth factor-beta2 (TGF-beta2) promoter

The effect of the human papillomavirus type 16 (HPV 16) E6 and E7 proteins was studied on the transcriptional activity of the human transforming growth factor beta2 (TGF-beta2) promoter in different cell lines. Luciferase tests were performed after co-transfection of cells with TGF-beta2 reporter constructs and HPV 16 E6 or E7 expression vectors. HPV 16 E7, but not E6 significantly repressed TGF-beta2 promoter activity in NIH/3T3 cells, which have wild-type p53 and pRb proteins. The repressive effect of HPV 16 E7 on the transcriptional activity of the TGF-beta2 promoter could be localized to the promoter region - 528 to - 251 relative to the transcriptional start site. Ability of E7 to bind pRb was necessary to inhibit the TGF-beta2 promoter. Over-expression of the transcription factor E2F-1 had an effect on the TGF-beta2 promoter similar to that of E7, which may indicate that HPV 16 E7 represses the TGF-beta2 promoter by releasing E2F from pRb

Effects of human papillomavirus type 16 oncoproteins on survivin gene expression

Survivin has recently been identified as a novel member of the inhibitor of apoptosis (IAP) gene family. The product of this gene not only suppresses apoptosis but also controls cell division. Survivin is undetectable in most terminally differentiated normal tissues but is expressed in embryonic and fetal organs and is present in most malignant tumours. Human papillomaviruses (HPV) are thought to play an important role in the development of cervical cancer. By interfering in the cell cycle, the viral oncoproteins (E6 and E7) can induce the immortalization of the host cell. The transcriptional effects of the HPV-16 E6 and E7 proteins on the survivin promoter in transiently transfected cell lines using luciferase tests were examined. HPV-16 E6, but not E7, was found to significantly transactivate the survivin promoter. Experiments performed in different cancer cell lines and with different E6 mutants indicated that the effect of E6 on the survivin promoter is largely dependent on p53 status. In accordance with this, the p53 tumour suppressor protein downregulated the expression of survivin. As E6 is able to interact with p53 and induces its ubiquitin-dependent degradation, it appears that the transactivation effect of E6 on survivin is mediated by the p53 degradation pathway. Transduction of HPV-16 E6 and E7 into human embryonic fibroblast cells showed that the HPV oncoproteins can upregulate endogenous survivin mRNA. Importantly, cell cycle synchronization experiments showed that the effect of HPV-16 E6 on survivin transcription is independent of the cell cycle