Magyarország repülési terep- és akadály-adatbázisa

A Honvédelmi Minisztérium Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: HM Zrínyi Nonprofit Kft.) a repülésbiztonságot szolgáló, repülésiakadályadatbázis előállításában a katonai repülőterekre és az országos szintű rész adatbázisra két évtizedes tapasztalattal rendelkezik. A jogszabály szerint 2019-től kezdődően a katonai mellett a polgári célú repülési terep- és akadály-részadatbázisok elkészítése, aktualizálása, kezelése és szolgáltatása az AIS3 szervezet részére is a feladatai közé tartozik. Az adatbázis a repülőterek kategóriáját és a repülőeszközök különböző repülési tulajdonságait figyelembe véve, az adott repülőeszköz-csoport (katonai repülőgépek, helikopterek, polgári utasszállító és sportrepülőgépek) számára a repülés különböző fázisaiban akadályt, veszélyt jelentő mesterséges és természetes tereptárgyak adatait tartalmazza. Készítése során be kell tartani a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO4) előírásait, az Európai Uniós és a magyar jogszabályokat, valamint az Eurocontrol és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) szakmai dokumentumait az adatmodellre vonatkozóan. Az akadályadatok előállításához ortofotókat, Lidar-adatokat, az infrastruktúra üzemeltetőktől kapott adatokat, valamint geodéziai felmérést használunk

A Vértes és előtereinek szerkezetfejlődése és annak kapcsolata a kainozoos üledékképződéssel és ősföldrajzzal = Structural evolution if the Vértes Hills including their forelands and the relationship with Cenozoic sedimentation and paleogeography

A Vértes kainozos szerkezetfejlődésében 6 fázis elemeit és azoknak az üledékképződéshez és felszínfejlődéshez való kapcsolatát vizsgáltuk. Az eocén üledékképződés (Ny)ÉNy-(K)DK-i összenyomás és merőleges húzás hatására ment végbe. Az enyhe gyűrődés következtében ÉK-DNy-i csapású hátak és medencék jöttek létre. Előbbieken karbonátos, utóbbiakban pelites rétegsorok rakódtak le. A karbonátos üledékképződés változó jellegű rámpákon ment végbe, melyek tükrözik a kismértékű deformációt, a karbonátproduktivitást és a globális vízszintesést. Az oligocénben a Móri-peremvető működött, ami nagy vastagságú összlet lerakódását tette lehetővé. A vértesi törmelékes sorozat képződése a kiscelli végén kezdődhetett. A kora-miocénben működő K-Ny-i jobbos és ÉNy-DK-i balos eltolódásokat ismertünk fel. A kora-, középső-miocén szin-rift fázis normálvetőihez a szarmatától társult szintektonikus üledékképződés. Az úgynevezett poszt-rift fázisban számos normálvető és eltolódás jött létre ill. reaktiválódott, melyek meghatározták a késő-pannon árkokat, transztenziós medencéket. A pliocéntől kitakaródó Vértesről hegylábfelszínek mentén pusztult le a miocén és paleogén fedőüledék. A negyedidőszaki vetők mozgása kibillentette a hegylábfelszíneket és módosította a vízrajzot, deformálta a kvarter üledékeket. A felszínalakulást erős szélerózió kísérte. | We investigated 6 Cenozoic deformation phase and their relationship to sedimentation, basin formation and landscape evolution. The Eocene sedimentation was controlled by (W)NW-SE compression and perpendicular tension. The gentle folding resulted in the formation of NE-trending ridges and basins. Shallow marine carbonate sedimentation occurred on ridges, while deeper basins were marked by pelitic successions. Carbonate sedimentation occurred on ramps with varying style, reflecting the gentle deformation, carbonate productivity and global eustatic sea level changes. The Oligocene activity of the Mór Fault permitted the deposition of a thick clastic succession, which started to form in the late Kiscellian. We recognized E-W striking dextral and NW-SE striking sinistral strike-slip faults of early Miocene age. The late Early to Middle Miocene syn-rift phase was associated with sedimentation only from the Sarmatian. The post-rift phase is marked by numerous normal and strike-slip faults, which controlled the evolution of late Miocene syn-sedimentary grabens and transtensional basins. The Miocene and Palaeogene sedimentary cover of the Vértes was eroded along pediment surfaces from the Pliocene onset of exhumation. The Quaternary slip of reactivated faults resulted in tilting of the pediment surfaces, sediment deformation and deflection of the drainage pattern. Landscape evolution was strongly influenced by wind erosion