Műhelyvallomás: egyén és közösség a Zeneakadémián

Oktatói munkám közben folyton az villan elém, „ezzel már találkoztam, ez a helyzet nem új”. Hallgatóim őszinte vallomásai művészi holtpontjaikról a hogyan tovább ijesztő kérdésével szembesülve nem érnek váratlanul. Amit régebben csapásként vagy csalódásként éltem meg én is – bár csak, óriási szerencsémre, átmenetileg –, ma nagy segítségemre szolgál

Műhelyvallomás: egyén és közösség a Zeneakadémián

Celebración de la fiesta de la bandera, de 1928, en la Plaza de Bolívar.La Ley 28 de 1925, artículo 1°, decretó la creación de la Fiesta Nacional de la Bandera, que debía celebrarse el 7 de agosto de cada año. En esta celebración todos los colegios de la ciudad debían realizar el juramento a la bandera

Halló, itt a Gyermekrádió! Az önálló Gyermek- és Ifjúsági Osztály létrejötte és első szárnypróbálgatásai 1945 és 1953 között.

A múlt század kellős közepén, egy téli reggelen számos változásra ébredtek az akkori magyar országlakók. Többek között a „Nagy Budapest“ kialakulására, sőt, a mai napig joggal átkozódva emlegetett Államvédelmi Hatóság is elkezdte hivatalos működését. A fenti két esemény mögötti erők hatottak annak az új szervezetnek a működésére is, amiről a következő tanulmány szól majd

Halló, itt a Gyermekrádió! : az önálló Gyermek- és Ifjúsági Osztály létrejötte és első szárnypróbálgatásai 1945 és 1953 között : második rész

Az első részben beszámoltam az 1950. január 1-jén alakult Ifjúsági- és Gyermekosztály létrejöttének igényéről és okairól, a működését meghatározó alapelvekről és a külföldi, elsősorban szovjet Gyermekrádióról, amely viszonyítási alapot, mintát nyújtott a magyar kezdeményezéshez. Ígéretemhez híven ebben a második nagy fejezetben a hétköznapokba tekintünk be. Megismerjük, mekkora és milyen feladatot jelentett az Ifjúsági Egység létrejötte és ennek népszerűsítése, milyen pedagógiai paradigmát kellett követniük a műsorkészítőknek – mert mint mindent, 1948 után ezt is a legfelsőbb politikai vezetés határozta meg –, hogy indult be a levelezés, a tudósítóhálózat, azaz miként zajlott a tömegkapcsolatok szervezése

Halló, itt a Gyermekrádió! : az önálló Gyermek- és Ifjúsági Osztály létrejötte és első szárnypróbálgatásai 1945 és 1953 között

A múlt század kellős közepén, egy téli reggelen számos változásra ébredtek az akkori magyar országlakók. Többek között a „Nagy Budapest“ kialakulására, sőt, a mai napig joggal átkozódva emlegetett Államvédelmi Hatóság is elkezdte hivatalos működését. A fenti két esemény mögötti erők hatottak annak az új szervezetnek a működésére is, amiről a következő tanulmány szól majd

Halló, itt a Gyermekrádió! : az önálló Gyermek- és Ifjúsági Osztály létrejötte és első szárnypróbálgatásai 1945 és 1953 között

A múlt század kellős közepén, egy téli reggelen számos változásra ébredtek az akkori magyar országlakók. Többek között a „Nagy Budapest“ kialakulására, sőt, a mai napig joggal átkozódva emlegetett Államvédelmi Hatóság is elkezdte hivatalos működését. A fenti két esemény mögötti erők hatottak annak az új szervezetnek a működésére is, amiről a következő tanulmány szól majd

Egy lakóterület-minősítő, többtényezős geoinformatikai modell korlátai és fejlesztési lehetőségei Debrecen példáján

A cikkben egy, a városok lakóterületének minősítésére használt többtényezős geoinformatikai modell készítési folyamatát, illetve annak jövőbeni fejlesztési lehetőségeit mutatjuk be. Debrecen lakóterületeit minősítettük 25 tényező alapján, amelyhez térbeli adatok gyűjtése mellett kérdőíves felmérést is végeztünk. Az adatokból IDRISI geoinformatikai programmal készítettünk el egy a lakosság véleményét tükröző minősítő térképet. Azonban az ellenőrzéshez használt adatokhoz képest a modell jelentős eltérést mutatott. A cikk második felében megvizsgáltuk, hogyan javíthatunk a modellen, illetve az ellenőrzés metódusán. Megállapítottuk, hogy a jövőben korrigálnunk kell az ellenőrzéshez használt lakásár adatokat a lakások építési idejével, továbbá a „klasszikus” városrészek helyett egységes építési körzeteket kell kijelölni az ellenőrzéshez. Fokozni kell a digitalizálás pontosságát, illetve pontosítani kell a távolsággal változó értékű rétegeken a távolságkorlátokat is. Véleményünk szerint a módosítások után a minősítő modell alkalmassá válik további, részletesebb vizsgálatok elvégzésére is

A mohácsi Törökdomb = The Törökdomb of Mohács

This paper addresses issues related to Törökdomb, the memorial place built by the Ottomans on the battlefield after the battle of Mohács, which has perished over time. In this battle, the army lead by Hungarian and Czech King Louis II encountered the troops of Sultan Suleiman I. 12-15 thousand people lost their life in the battle on the Christian side, including the king and 5-6 thousand Czech infantrymen. The artificial hill was erected in Roman times next to a military road, but it gained special importance as a legendary site only after the battle in 1526, where Sultan Suleiman prayed for victory and watched the battle. The hill has played an important role as a memorial place for several centuries, which has undergone significant changes over time. Research into the battle of Mohács and the military landscape raises a complex set of problems; among other things, the scene of the battle is hotly debated. The findings of studies relying on historical sources, old maps, previous archaeological documentations, folk memory and on-site geographical investigations can pave the way not only for a more realistic assessment of the military landscape, but they can reveal much about the social changes of the last 500 years as well as the changing views on the battle and Hungarian identity