Post-Modern Rule of Law

In this paper the classical rule of law, born in the 19th century, is compared to the current post-modern rule of law through the opinion of the author and of the relevant international experts. The paper focuses on nation states’ sovereignty, the settlement of jurisprudential problems between the European Union and its Member States, the elimination of anomalies in the post-modern rule of law, as an ultimate guarantee, the constitutional courts of nation states and the Conference of European Constitutional Courts

A közigazgatási büntetőjog - EU = Criminal law of Public Administration - EU

A kutatásnak közvetlenül a szabálysértési kodifikációhoz kapcsolódó eredményeként a szabálysértési törvény reformjának elméleti alapjait tisztázó négy ív terjedelmű tanulmány készült. Angol nyelvű publikációt jelentettek meg European Administrative Penal Law címmel (Budapest, 2004., 184.p.). A tanulmány vizsgálja a nem-büntetőjogi represszió eszközrendszerét, ezen belül a közigazgatási represszió terjedését, a közigazgatásellenesség jogi természetét, a közigazgatási szankciókat, a közigazgatási felelősség kérdését, az angol, a francia és a német rendszert, a szervezetekkel szembeni igazgatási repressziót, valamint az EU adminisztratív büntető szankció rendszerét. A kutatás eredményeként elkészült átfogó magyar nyelvű monográfia az Európai közigazgatási büntetőjog című könyv (Budapest, HVG Orac, 2006.), amely 2006. októberében jelenik meg. A közigazgatási büntetőszankciók anyagi jogi alapkérdései közül a közigazgatási büntetőszankciók alanyi és az egyéni felelősség feltételeit, a közigazgatási büntetőszankciók rendszerét és azok jogrendszerbeli helyét mutatja be. Az eljárásjogi alapkérdésekhez kapcsolódóan a ?fair eljárás? elveinek érvényesülését és a fórumrendszer problémáját vizsgálja. A közigazgatási büntetőszankcionálás rendszerének három európai típusát különbözteti meg, valamint bemutatja az Európai Unió közösségi érdekeit védő büntetőszankciók rendszerét és a tagállamok közötti együttműködés formáit a nemzeti és a közösségi represszió területén. | The first result achieved in the program is directly related to the legislation of the Hungarian regulatory offences (the Law Reform Report (80 pages)). The participants of the program published 4 studies on the European Administrative Penal Law in English (Budapest, 2004, 184.) This study seeks to clarify the distinctions between different classes of offences, and the significantly different sanctions and procedures that arise where an act results in an administrative penal process. The studies examine more closely the extension of administrative repression, the legal nature of administrative (regulatory) offences and the legal character of administrative sanctions. The main scientific result of the program is an overall textbook on the European Administrative Penal Law. The authors deal with some of the basic issues of substantive law in this matter, such as the responsibility criteria, the system of the administrative punitive sanctions and its relation to other branches of the legal system. The authors set up the basic standards of the administrative penal procedure in the light of the principle of the fair trial. The research points out a 3?types differentiation concerning European national systems of administrative repression. The book aims to describe administrative sanctioning policy of the EU, as well as the inter-state cooperation with regard to the enforcement of the national and EU-level administrative sanctions

A posztmodern jogállam = Post-Modern Rule of Law

Az írás a szerző és az érintett nemzetközi szakértők véleményének bemutatásával a 19. században születő klasszikus jogállam és a jelenkori posztmodern jogállam összevetésére vállalkozik. A tanulmány a nemzetállami szuverenitást, a tagállamok és az Unió központi szervei közötti jurisprudentiális problémák rendezését, a posztmodern jogállam anomáliáinak felszámolását, végső garanciaként a nemzetállamok alkotmánybíróságát és az Európai Unió Alkotmánybíróságainak Szövetségét helyezi középpontba

A magyar kormányzati modell = The Hungarian Governmental Model

A kutatás a rendszerváltással kialakított magyar kormányzati berendezkedés vizsgálatát célozta, a kormányzat szervezeti és működési viszonyait, illetve az ezekhez kapcsolódó intézmények fejlődéstörténetét és – az új alkotmány utáni helyzettel befejezve – jelenlegi állapotát dolgozza fel. Tárgykörei: a parlamentáris kormányzati viszonyok keletkezése és fejlődése, a kormány felépítése és belső viszonyai, testületi működése és döntési mechanizmusa, a miniszterelnök szerepe, a miniszterek helyzete, a kormányzás szervezeti kérdései, a kormányzati koordináció és a miniszterelnök szervezeti háttere, valamint politika és közigazgatás kapcsolatával összefüggésben az eddig alkalmazott államtitkári rendszerek. Külön téma a miniszteri felelősség alkotmányos intézményének vizsgálata, amely elsősorban annak két fő fajtájára az „alkotmányos jogi” és a „politikai” alakzatokra terjedt ki. A kutatás az egyes parlamenti ciklusokban kialakított megoldások és a gyakorlat értékelésével, összehasonlításával, az állandóság és a változások bemutatásával tárgyilagos kép adására törekszik a magyar kormányzati viszonyokról és problémáiról. A kutatás, amely a releváns jogi és politikai dokumentumok, illetve a közjogi és a politikatudományi szakirodalom, valamint a kormányzati gyakorlat feldolgozására és a külföldi megoldások figyelembevételére is támaszkodik, alapvetően jogias megközelítésű, de nem mellőzi a politikai és szociológiai összefüggéseket sem. | The research aimed at the examination of the Hungarian governmental structure shaped by the system change, the organisational and functional relations of the government and the development history of the related institutions and its actual state, finished by the new situation following the new constitution. The subjects are: formation and development of the parliamentary governmental relations, structure and internal relations of the government, its corporative functioning and decision-making mechanisms, role of the prime minster, the situation of the ministers, organisational issues of the governance, organisation background of the governmental coordination and the prime minister and the applied secretary of state systems until now in relation to the relations of politics and administration. The examination of the constitutional institution of ministerial responsibility is a separate issue which covers primarily its two main types, the “constitutional law” form and the “political form”. The research seeks to draw an objective picture of the Hungarian governmental relations and problems by appreciating and comparing the solutions and practice of each parliamentary term and by presenting the consistencies and changes. The research based on the relevant legal and political documents, public law and political sciences literature and the adaptation of governmental practice and referring to foreign solutions follows primarily a legal approach but does not disregard the political and sociological aspects