Az egészségértés gyakorlati mérése Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban | The practical measurement of health literacy in Hungary and in international comparison

Absztrakt Bevezetés: A tanulmány a gyakorlati egészségértés innovatív mérésének eredményét mutatja be nemzetközi kontextusban. Célkitűzés: Bemutatni a magyar társadalom egészségértését és nemzetközi összehasonlításban elfoglalt helyét. Módszer: A gyakorlati egészségértést az Átlagos Tápérték Teszttel (Newest Vital Sign test) mértük 2015 májusában és júniusában, az Eurobarometer módszertani standardjai szerint, a 16 éves vagy idősebb lakosság 1008 fővel lekérdezett magyarországi országos reprezentatív mintáján. A minta jól reprezentálja a magyarországi 16 éves vagy idősebb lakosságot nem, életkor, régió, továbbá településméret szerint. Eredmények: Az Átlagos Tápérték Teszt alapján a magyar társadalom tagjai kiemelkedően jó gyakorlati egészségértéssel rendelkeznek. Az eredmény ellentmondásban áll az önbevallással mért gyakorlati egészségértéssel, mivel az kifejezetten alacsony egészségértést mutat. Következtetések: Mivel az önbevalláson alapuló egészségértés alacsony mértékét úgy interpretálhatjuk, hogy a válaszadóknak nincs napi rutinjuk képességeik gyakorlati alkalmazásában, szükség lehet arra, hogy felhívjuk a figyelmüket azon információkra, amelyeket fontos ellenőrizniük élelmiszerek megvásárlásakor, továbbá arra, miként alkalmazzák az ott olvasottakat a gyakorlati döntések meghozatalában. Orv. Hetil., 2016, 157(50), 2002–2006. | Abstract Introduction: The study presents results of an innovative measurement of practical health literacy in international context. Aim: To show the level of practical health literacy in the Hungarian society and in international comparison. Method: We measured practical health literacy with Newest Vital Sign test on a Hungarian national representative sample, asked from 1008 persons, between May and June, 2015 from population 16 years or older, using methodological standards of Eurobarometer. The sample is representative to the above mentioned population by gender, age, region and settlement-size. Results: Based on Newest Vital Sign test, members of the Hungarian society have good practical health literacy. The accomplishment is inconsistent with self-reported health literacy, since it shows weak results. Conclusions: As low level of self-reported health literacy implies that respondents don’t have daily routine in practicing their skills, we could draw people’s attention to food-information, that are important and show, how to utilize them. Orv. Hetil., 2016, 157(50), 2002–2006

Védőoltásokkal kapcsolatos kételyek és elkötelezettség a magyarországi egészségügyi alapellátásban dolgozók körében = Vaccine hesitancy among primary healthcare professionals in Hungary

Absztrakt: Bevezetés: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) korábbi nemzetközi felmérése az egészségügyi dolgozók védőoltásokkal kapcsolatos fenntartásait, vakcinációs bizonytalanságát tárta fel. Célkitűzés: A magyar alapellátásban dolgozó felnőtt-, vegyes és gyermek- (háziorvosi praxisban dolgozó) szakorvosok, valamint a védőnők védőoltásokkal kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálata. Módszer: Az egészségügyi szakemberek védőoltással kapcsolatos fenntartásait saját fejlesztésű kérdőívvel vizsgáltuk, amelynek alapjául az ECDC négy országos nemzetközi kutatása szolgált. Az adatfelvétel 2017 májusától júliusáig zajlott, online kérdőíves megkereséssel. A kérdőívet összesen 765 egészségügyi szakember: 189 házi gyermekorvos, 375 felnőtt-, illetve vegyes praxisú háziorvos, valamint 201 védőnő töltötte ki. A mintát a munkavégzés helyének régiója, településtípusa, valamint a szakember életkora szerint súlyozással igazítottuk az országos megoszláshoz az egyes szakmai csoportokon belül, így ezen szempontok mentén reprezentatívnak tekinthető. Eredmények: Megállapítható volt, hogy a vizsgált témakörökben kapott válaszok nem különböztek érdemben az ECDC hasonló, más országokban talált eredményeitől. Az alapellátó orvosok mintegy 2/3-a, a védőnők fele van meggyőződve a védőoltások nyújtotta előnyökről és értékekről. Megnyugtatóan alacsony arányban vannak fenntartásaik a védőoltások biztonságosságát illetően, bár az ajánlott védőoltásoknál az értékek némileg magasabbak voltak az életkor szerint kötelezőkhöz – a Nemzeti Immunizációs Programban adott oltásokhoz – képest. A szakirodalomból is jól ismert kifejezett oltásellenes rémhírek – autizmus–MMR stb. – fellelhetők ugyan, de elenyésző arányban, ám ez összefüggésben állhat a vizsgálatban való önkéntes részvétellel is. Az életkor szerint előírt oltások közül a leginkább elutasított a BCG-oltás, míg a legtöbb kétely az MMR-oltást övezi. Következtetés: Az alapellátók védőoltásokkal kapcsolatos kommunikációs készségeinek fejlesztését szolgáló képzésekre igény van, mind a graduális, mind a posztgraduális stúdiumokban. Orv Hetil. 2019; 160(48): 1904–1914. | Abstract: Introduction: The attitude to immunization and the issue of vaccine hesitancy in health care workers (HCWs) have been studied in a former survey performed by ECDC (European Centre for Disease Prevention and Control). Aim: Our aim was to study the immunization attitude of primary care paediatricians, general practitioners and primary care nurses in Hungary. Method: We studied vaccine hesitancy in HCWs by way of a questionnaire, developed on the basis of a recent similar survey by ECDC in four countries. The online survey has been performed between May and July 2017. Altogether 765 questionnaires have been returned: 189 primary care paediatricians, 375 general practitioners working in adult or mixed practices, and 201 primary care nurses. The sample has been weighted to the country-specific features – e.g., location of the practice, residence and age of the HCWs – within each of the three groups, so from this aspect it can be considered representative. Results: Our results did not differ substantially from the international ECDC data. Approximately 2/3 of the primary care doctors and about 50% of the primary care nurses were convinced of the benefit and value of vaccines. Data on vaccine hesitancy were consolingly low, though the data on recommended vaccines were somewhat higher compared to the age related/NIP (National Immunization Plan) vaccines. The well-known vaccine scares – e.g., autism–MMR, etc., known also from the literature – could hardly been detected, and it can be explained by the voluntary participation in the study. The least supported vaccine is BCG, while the highest hesitancy rates are related to MMR in Hungary. Conclusion: The need to improve immunization-related communication among primary HCWs could clearly been detected – both in gradual and in post-gradual training programs. Orv Hetil. 2019; 160(48): 1904–1914

Az élet keletkezésének és jelenkori modellorganizmusok evolúciójának számítógépes vizsgálata = Computational study of evolution in early life and extant model organisms

Pályázatunk súlyponti témája az élet keletkezésének és korai evolúciójának vizsgálata volt, szimulációs és matematikai modellezés segítségével. Megvizsgáltuk a sejtes szerveződést megelőző felszíni anyagcsere, illetve az RNS-gének megjelenése előtti prebiotikus rendszerek evolúciójának lehetőségeit és korlátait. Tovább finomítottuk a legegyszerűbb sejtes rendszerek absztrakt dinamikájának (chemoton modell) leírását, és foglalkoztunk az RNS-replikátorok másolásának nehézségeivel. Újabb ismeretekkel szolgáltunk a genetikai kód (transzláció) és a komplex anyagcsere evolúciójának lehetséges történetéről és mechanizmusairól. További projektekben foglalkoztunk a replikátorok általános elméletével, a kooperáció, a nyelvkészség és a virulencia evolúciójával, valamint az agyban zajló evolúciós/szelekciós folyamatokkal. | Our research centred on the origin and early evolution of life, with the tools of simulation and mathematical modelling. We studied the potential and limitations of surface metabolism (preceding cellular organisation) and of the evolution of prebiotic systems (preceding RNA genes). We investigated further aspects of the abstract dynamics of the simplest cellular living organisms (chemoton model), and analyzed the difficulties associated with the copying of RNA replicators. We gleaned new insight into the possible evolutionary history and mechanisms of the genetic code (translation) and of complex metabolism. In further projects, we studied the general theory of replicators, the evolution of cooperation, language and virulence, and the evolutionary/selective processes that occur in the brain

Comparative analysis of the human serum N-glycome in lung cancer, COPD and their comorbidity using capillary electrophoresis

L

Temporal and spatial dynamics in aquatic macroinvertebrate communities along a small urban stream

Urbanization is a current and increasing threat to biodiversity. The effects of urbanization on the functional and taxonomic composition of macroinvertebrate assemblages were investigated in two seasons along a small urban stream. Species composition was determined by the rate of urbanization; however, response of species richness could not be evidenced. Relative abundance of the sensitive macroinvertebrate groups (EPT%) was negatively related to urbanization. Almost all feeding groups showed a sharp decline in the number of specimens along the increase of urbanization. The study supports the view that urbanization has a negative effect on the biological quality of a stream, yet, this obvious impact can be overridden by different measures such as modification in streambed morphology. The altered conditions and new circumstances in urban environments lead to the creation of novel ecosystems, inhabited by macroinvertebrate communities with species richness approaching that of low impacted sites. However, species composition of these communities could be basically different from that of the natural ones

Protein és glikán biomarkerek szerepe a krónikus obstruktív tüdőbetegség diagnosztikájában = The potential role of proteomic and glycomic biomarkers in chronic obstructive pulmonary disease diagnostics

Absztrakt: A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világszerte előkelő helyet foglal el a morbiditási és mortalitási statisztikákban. A COPD megelőzhető és kezelhető betegség, kialakulásáért döntően a dohányzás tehető felelőssé. A prevenció kulcsfontosságú, de korlátozottan kivitelezhető, így a rizikó meghatározása és a korai noninvazív diagnosztika révén lehetne tovább csökkenteni a COPD miatti halálozást. A fejlődő diagnosztikus technikák ellenére az optimális szűrővizsgálat felfedezése még várat magára. Kellően szenzitív és specifikus biomarkerek felfedezése megfelelő eszközt adhat a klinikus kezébe a betegség korai diagnosztizálásához, a differenciáldiagnosztikához, a fenotipizáláshoz és a prognózis becsléséhez. Közleményünkben a COPD vonatkozásában a közelmúltban felfedezett potenciális fehérje és glikán biomarkereket foglaljuk össze. Orv Hetil. 2020; 161(4): 123–128. | Abstract: Chronic obstructive pulmonary disease (COPD) is worldwide a significant representative of morbidity and mortality statistics. COPD is a preventable and treatable disease and smoking is the main risk factor of disease development. Prevention is crucial, but it has its limitations, so risk estimation and early non-invasive diagnostics are essential to decrease COPD mortality. Although diagnostic techniques are evolving, the perfect screening tool is lacking. Discovery of properly sensitive and specific biomarkers is important. They could be effective diagnostic, differential diagnostic, phenotyping and prognostic tools to clinicians. The manuscript is focusing on recently discovered potential protein and glycan biomarkers for COPD. Orv Hetil. 2020; 161(4): 123–128

Egy oktatóprogram fejlesztésének lehetőségei tüdőgyógyász szakorvosok krónikus obstruktív tüdőbetegséggel kapcsolatos megítélése alapján

Absztrakt: Bevezetés: A krónikus obstruktív tüdőbetegség jelentős egészségügyi teher mind a beteg, mind a társadalom részére. Betegoktatással ez a teher csökkenthető, így magyar környezetben kerestük az optimális tartalmat ehhez. Célkitűzés: 1) A tüdőgyógyászok véleményére épülő betegoktatási tartalom tervezése; 2) a tüdőgyógyászok magatartásának és percepcióinak megismerése; 3) a beteg adherenciája (együttműködése) javítási lehetőségeinek felmérése. Módszer: Országszerte 20 gondozóban, kórházban és rehabilitációs központban dolgozó tüdőgyógyásszal készítettünk interjút. A struktúrát úgy alakítottuk ki, hogy egy betegoktató program kulcselemeit definiáljuk, valamint hogy teret engedjünk a percepciók, terápiás attitűdök felfedésének. Eredmények: Az átlagos krónikus obstruktív tüdőbeteg dohányos, férfi, alulszocializált, köhög, fullad, és 40 évnél idősebb. Betegségét nem veszi komolyan, csak súlyosabb esetben fordul orvoshoz, adherenciája is csak ekkor nő meg. Ez a hatás gyakran átmeneti, csak a rosszullétre korlátozódik. Az adherencia szerint három csoport különíthető el: marginális jó adherencia (kb. 10%) mellett az átlag 30–40% között van, és a betegek jelentős része (60%) minimális adherenciával bír. Az inhalátor használata ideális esetben maximum 3 lépésből áll, könnyen reprodukálható és elmagyarázható. Következtetés: Az oktatóprogram keretét meghatározó szempontok a megfelelő betegkép (személyre szabás), a tüdőgyógyászati, helyszíni oktatás, az orvos–beteg kapcsolat, a betegek hozzáállása és az életmódbeli változtatások (leszokás a dohányzásról), valamint a megfelelő inhalátor kiválasztása. Orv Hetil. 2020; 161(3): 95–102. | Abstract: Introduction: Chronic obstructive pulmonary disease (COPD) is a health burden for the patient and the society. We have sought to find the optimal education content to alleviate this burden. Aim: (1) To create patient education content based on the pulmonologists’ opinion; (2) to understand the pulmonologists’ attitudes and perceptions; (3) to evaluate the options to improve patient adherence. Method: We have performed 20 interviews with pulmonologists working in inpatient, outpatient and rehabilitation settings. The structure of the interviews has been designed to determine the key elements of a patient education programme and to discover perception and therapeutic attitudes. Results: The average COPD patient is a smoker, male, under-socialized, coughs, has dyspnoea and is older than 40 years. He does not take his illness seriously, and seeks medical attention only in case of worsening of the disease, and improvement in adherence is only present in such cases. The latter phenomenon is frequently transient, and limited to worse periods. Three adherence groups can be defined: marginal good adherence (approx. 10%), the average is around 30–40%, and minimal adherence (60%). Correct inhaler use should be taught in maximum three steps, which should be easily reproduced and explained. Conclusion: The aspects defining the framework of the education programme are the adequate patient profile (tailor-making), on-the-spot education in the pulmonology centre, the relationship between the patient and the doctors, patient attitudes and lifestyle changes (smoking cessation), and choosing the adequate inhaler. Orv Hetil. 2020; 161(3): 95–102