A magbank és a magvetés szerepe gyepek diverzitásának helyreállításában

Annak ellenére, hogy a klímaváltozás globálisan fejti ki hatását, a magbankra kifejtett hatása egy ritkán kutatott témakör. Áttekintő tanulmányunkban öt kontinens terültéről találtunk kutatásokat, amelyek direkt vagy indirekt módon köthetőek a klímaváltozás magbankra gyakorolt hatásához, azonban számos régióban további kutatásokra lenne szükség. Kimutattam, hogy a klímaváltozás jelentős, sokszor visszafordíthatatlan változásokat idéz elő a gyepek magbank összetételében. A változások előidézésében a legnagyobb szerepe a csapadékmennyiség változásnak van. A gyepek magbakja jelentős szerephez juthat a változó klimatikus viszonyok között zajló restaurációs folyamatok során. A nedves gyepek, árterek és olyan élőhelyek esetében, ahol a zavarások gyakoriak és periodikusán bekövetkeznek, a perzisztens magbank a megváltozott zavarási rendszerben is képes lehet biztosítani az élőhely regenerációját. A ritkán zavart, történetileg stabilabb élőhelyek magbankjában a tranziens fajok dominálnak, a magbank nem képes pufferelni a megváltozott zavarási rendszerek okozta változásokat. A stabil élőhelyek esetében aktív beavatkozásra van szükség a restauráció során, felhasználva olyan őshonos fajok magvait, amelyek már alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. A fajszegény restaurált gyepek fajgazdagságának növelésére használható új módszert mutattam be a dolgozat második felében. Vizsgálatunkban kolonizációs ablakokat használtunk, amihez a zárt gyeptakarót feltörtük és a feltört területre magas-diverzitású magkeveréket szórtunk. A kolonizációs ablakok megnövelték a fajgazdagságot a gyepekben, ugyanis a talaj előkészítésével a restaurált gyepben megszüntettük a mikroélőhely-limitációt, a megkeverék vetésével pedig a propagulum-limitációt. A vetett fajok sikeresen megtelepetek az ablakokban, főleg a nagyobb méretűekben és sikeresnek bizonyultak a gyomfajok visszaszorításában is. A legelést, mint kezelést, már az első évtől alkalmaztuk és ezt továbbra is javasoljuk, mivel a legelő állatok fontos szerepet játszanak új élőhelyek kialakításában és a propagulum terjesztésben.Although climate change is a worlwide phenomenon, the effect of climate change on soil seed bank is a rarely studied topic. In our systematic review, we found studies from all continents however many regions lack studies. We found that first- or second-order effects of climate change can result in major changes to the seed bank of wetlands and grasslands. The direct climate-manipulation experiment proved that precipitation is the main changing force and not the temperature increase. Soil seed bank of historically stable habitats will undergo greater changes than sites with harsh and unpredictable environmental conditions. Native species adapted to disturbances and to the unpredictable availability of resources will tolerate better climatic changes. Disturbed habitats, like flooded wetlands and fire-prone ecosystems, will be the ones that are able to regenerate from the persistent seed bank. Relatively stable habitats like non-fire-prone temperate grasslands are less likely to cope with the changing climate and cannot buffer climatic changes. Both increased and decreased disturbance severity and frequency result in directional and irreversible changes of species composition and density of the soil seed bank. Restoration of grasslands and wetlands can be based on passive recovery in case of historically disturbed habitats or on active restoration by the introduction of native species that tolerate forecasted climatic changes in stable habitats. We developed a new method for increasing the species richness of species-poor grasslands, and studied its success in the second chapter of the PhD dissertation. We disturbed the closed grass sward by creating establishment windows, where we sowed high-diversity seed mixture. Establishment windows increased successfully species diversity in species-poor sown grasslands. Disturbance by soil preparation increased microsite availability and by sowing high-diversity seed mixtures multiple species propagules could be introduced to the target area. Sown species established successfully in the establishment windows, especially in larger ones and supressed succesfully weedy species. Grazing animals create new microsites and can disperse target species propagules. Our study suggests that establishment windows can be used together with grazing even starting from the first year after the creation of windows.N

A talaj-magbank szerepe a magyarországi növényközösségek dinamikájában és helyreállításában =The role of soil seed bank in restoration and dynamics of Hungarian plant communities

A magbank hozzájárul a növényfajok populációinak és közösségeinek fenntartásához, az élőhelyek helyreállításához, vizsgálata rávilágít a területek előtörténetére, tájhasználati múltjára, a biotikus és abiotikus tényezők változására, valamint a terület aktuális degradáltságának mértékére. Magyarországon számos vizsgálat kapcsolódik a magbankokhoz, viszont az utóbbi időben nem született a magyarországi magbank-kutatások eredményeit összegző, átfogó cikk. Célom tehát az volt, hogy összegezzem a magyarországi magbank‑kutatás eddigi eredményeit valamint rávilágítsak a téma hiányosságaira és a további kutatási lehetőségekre. Az áttekintést 49 publikáció alapján végeztem el; a legrégebbi adat 1922-ből származik, míg a legfrissebb 2015-ből. Az életképesség megállapítására alkalmazott vizsgálati módszerek közül leginkább az üvegházi és laboratóriumi csíráztatást érdemes kiemelni. A legkorábbi mezőgazdasági területek gyommagbankját vizsgáló kutatások jelentősen nagyobb magbank-sűrűséget állapítottak meg, mint a későbbiekben kutatott természetközeli gyepek teljes magbank-sűrűsége. A vizsgálatok erdőkben találták a legkisebb sűrűségű magbankot. A mezőgazdasági művelésnek vagy emberi zavarásnak kitett területeken nagyobb volt a magbank-sűrűség, mint a mezőgazdaságban nem használt területeken. A magbank legnagyobb része a felső talajrétegben helyezkedett el. A vizsgálatok során általában alacsony hasonlóságot állapítottak meg a magbank és vegetáció összetétele között, ez alapján a magbanknak elenyésző szerepe van az élőhely-restaurációban. Magbank-típus adatot nem ismerünk a magyar flóra fajainak háromnegyedénél, pedig ennek ismerete elengedhetetlen a közösségek és fajok védelme, az inváziós és adventív fajok elleni megfelelő védelem kidolgozása érdekében.</jats:p

Kopátsy tegnap és ma - a humántőke szerepe a gazdasági növekedésben = Kopátsy Yesterday and Today - The Role of Human Capital in Economic Growth

Napjainkban kevesen kérdőjeleznék meg a humántőke kulcsfontosságú szerepét a gazdasági növekedés előremozdítása szempontjából. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa – Kopátsy Sándor megközelítésének segítségével – a kapcsolódó szakirodalom álláspontját és legfontosabb eredményeit, így gondozva a magyar közgazdász hagyatékát. Az eredmények igazolják Kopátsy meglátásainak érvényességét, rávilágítva a téma összetettségére. = Nowadays few people would question the key role of human capital in promoting economic growth. The aim of this paper is to present – with the help of Sándor Kopátsy’s approach – the standpoint of the related literature, along with its most important findings, thus cultivating the legacy of the Hungarian economist. The results confirm the validity of Kopátsy’s point of view, pointing out the complexity of the topic