A kontraktilitás peptiderg szabályozása: a prolaktin-releasing peptid és az endothelin-1 szerepe

10

Carvedilol alkalmazása a mindennapi kardiológiai és intervenciós kardiológiai gyakorlatban | Carvedilol in every day cardiology and interventional cardiology practice

Absztrakt: A súlyos koszorúér-szűkületek stentimplantációval történő kezelése igen effektív terápia, azonban a háló beültetésével az alapproblémát, az atherosclerosist nem oldjuk meg. Ezért is nagyon lényeges az életmódbeli változtatások mellett a megfelelő gyógyszeres terápia. A béta-blokkolók a katéterezésre tervezetten vagy akutan kerülő betegek esetén igen nagy százalékban a gyógyszeres terápia alapját képezik. A csoport tagjai azonban hatástanilag jelentős eltéréseket mutatnak. A harmadik generációs béta-blokkoló, vasodilatator carvedilol komplex hatású, mind adrenergblokkoló, mind kalciumcsatorna-blokkoló effektussal is rendelkezik. A kedvező tulajdonságok hátterében emellett fontos szerepet játszik szabadgyökcsapda-effektusa, amellyel a béta-blokkolók többsége nem rendelkezik. Emiatt, mint számos nagy tanulmány igazolta, igen előnyös hypertoniában, myocardialis infarctus után, diabetesben és szívelégtelen betegek esetén is. Az intervenciós gyakorlatban kifejezetten érvényre jutnak ezek a pozitív hatások, mivel a szívkatéterezésre kerülő betegek nagy százalékban hypertoniások, diabetesesek vagy hyperlipidaemiások. Kifejezetten előnyös az antioxidáns hatása, valamint simaizomproliferáció-gátló hatása, amely esetlegesen az in-stent restenosis (ISR) kialakulását is kedvezően befolyásolhatja. Összességében vasculoprotectiv hatása miatt ideális választás stentbeültetést követően a mindennapi gyakorlatban. Orv Hetil. 2017; 158(37): 1453–1457. | Abstract: The treatment of severe coronary stenoses with stent implantation is very effective nevertheless, the underlying problem of atherosclerosis remains unsolved with the implantation of a stent. Therefore, besides lifestyle changes, the adequate medication therapy is of pivotal importance. In the majority of patients scheduled for or acutely undergoing catheterisation, beta-blockers form the basis of medication therapy. Members of the group, however, show significant differences in terms of pharmacodynamics. The third-generation beta-blocker and vasodilator carvedilol possesses complex adrenerg-blocking and Ca-channel blocking effects as well. In the background of the favourable effects, a further positive property is its anti-free-radical effect which most beta-blockers do not have. Therefore, as has been proven by several studies, it provides considerable benefits in hypertension, after myocardial infarction, in diabetes and also in the treatment of patients with cardiac failure. These positive effects have been markedly observed in interventional cardiology practice, as the majority of patients undergoing cardiac catheterisation have hypertension, diabetes or hyperlipidaemia. Its anti-free-radical effect is especially beneficial together with its smooth muscle proliferation-inhibitor effect which may favourably affect in-stent restenosis (ISR) as well. To summarise, due to its vasculoprotective effect, carvedilol is an ideal drug of choice following stent implantation in routine everyday practice. Orv Hetil. 2017; 158(37): 1453–1457

A szívizom-kontraktilitás endogén peptiderg szabályozó mechanizmusainak vizsgálata = Studies on endogenous peptidergic regulation of myocardial contractility

Célunk a szívizom-összehúzódás erejét szabályozó mechanizmusok feltárása volt. Eredményeink szerint a közelmúltban izolált prolaktin-releasing peptid (PrRP) és a neuronostatin (NST) funkcionális szereppel bír a szívben. Izolált patkányszíven a PrRP fokozta a kontrakciók erejét, az NST csökkentette azt. Az endothelin-1 (ET-1), az adrenomedullin (AM), a PrRP és az NST hatását közvetítő intracelluláris jelátvivő utak karakterizálása révén új serkentő illetve ellenszabályozó mechanizmusokat azonosítottunk. Kimutattuk, hogy az ERK1/2 mitogénaktivált-proteinkináz (MAPK) közvetíti az ET-1 és az AM inotrop hatását. A NAD(P)H-oxidáz által termelt reaktív oxigén gyökök, mint jelátvivő molekulák, serkentik az ERK1/2 aktivációját. Leírtuk, hogy az ERK1/2 foszforilációjához elengedhetetlen az epidermális növekedési faktor-receptor transzaktivációja. Az ERK1/2 a Na+-H+ cseremechanizmus fokozása révén növeli a kontrakciók erejét ET-1 illetve AM adásakor. Kimutattuk, hogy a p38-MAPK illetve az nNOS-NO-szolubilis guanilátcikláz-cGMP-proteinkináz-G jelátviteli út aktivációja ellensúlyozni képes az ET-1 inotrop hatását. Továbbá, a proteinkináz-C- és a proteinfoszfatáz-1 gyengíti a PrRP hatását. Kimutattuk, hogy az AM adaptív illetve maladaptív válaszokat vált ki a kamrai remodelláció során kontextusfüggő módon. Az azonosított jelátviteli mechanizmusok szelektív serkentése illetve gátlása a szívizom-kontraktilitás fokozásának új útjait jelentheti a szívelégtelenség kezelésében. | Our aim was to identify novel mechanisms regulating cardiac contractility. We have provided evidence for the functional significance of the recently isolated prolactin-releasing peptide (PrRP) and neuronostatin (NST) in the myocardium. PrRP increased cardiac contractility, whereas NST decreased it in isolated rat heart preparation. We have identified new positive and negative regulators of contractility by characterizing the signaling mechanisms of endothelin-1 (ET-1), adrenomedullin (AM), PrRP and NST. We have demonstrated that the mitogen-activated protein kinase (MAPK) ERK1/2 is an important mediator of the positive inotropic effect of ET-1 and AM. NAD(P)H oxidase-derived reactive oxygen species can act as signaling molecules activating ERK1/2. Moreover, epidermal growth factor receptor transactivation is required for ERK1/2 activation, which enhances contractility via the Na+-H+ exchanger. We have reported that activation of p38-MAPK and nNOS–NO–guanylyl cyclase–cGMP–protein kinase G pathway can counterbalance the inotropic response to ET-1. Moreover, the inotropic effect of PrRP was attenuated by protein kinase C? and protein phosphatase-1. In addition to control contractility, we have shown that AM can induce a context-dependent adaptive or maladaptive response during left ventricular remodeling. The selective activation or inhibition of the identified pathways may represent novel means to support cardiac function in the failing heart

A kardiális reszinkronizációs kezelésben részesülő betegek interdiszciplináris gondozása [Interdisciplinary care of patients receiving cardiac resynchronization therapy]

Bár a kardiális reszinkronizációs kezelés (CRT) klinikai végpontokra kifejtett kedvező hatása jól ismert, sajnos nem minden beteg reagál ugyanolyan mértékben a kezelésre, a nonreszponderitás továbbra is fontos probléma. A reszponderitás arányának optimalizálása a műtét előtti betegkiválasztásnál kezdődik, jelentősége van a beültetett eszközök/ elektródák típusának és a beültetés módjának, valamint a szoros követésnek is. A CRT-re adott válasz értékelése közös feladata a beteget gondozó kardiológusnak, szívelégtelenség specialistának, az echokardiográfiás kontrollt végzőnek, a készüléket ellenőrző elektrofiziológusnak és a családorvosnak. Jelen összefoglalóban ezeket a speciális beteggondozási feladatokat, illetve optimalizációs lehetőségeket tekintjük át

Estimation of short-term and medium-term survival from sudden cardiac death based on the initial rhythm

The aim of our study was to investigate short- and medium-term survival in patients with sudden cardiac death (SCD) after resuscitation. We continued a retrospective study at the University of Pécs from April 2018 to December 2019. 192 patients with SCD were selected. Exclusion criteria were incomplete documentation and unstable rhythm, after which we continued the study with 181 patients. Our data were obtained from documents recorded by the Emergency Department. The study population was divided into two groups, with proven shockable (I) and non-shockable (II) initial rhythm, and their data were compared at hospital discharge, at 1 month, and at 3 months. The main endpoint was the mortality between the two groups. Our results already showed that hospital survival was significantly higher in the shockable rhythm group than in the non-shockable group (62% vs. 38%, P=0.002). We also obtained similar results for 1-month survival (54% vs. 16%, P=0.004). When risk factors were examined, there was a significant difference in the survival of diabetic (P=0.001) and hypertensive patients (P=0.001). Patients with shockable rhythm have significantly better survival rates

Reszinkronizációs készülékkel élő betegek fizikai aktivitásának összehasonlító vizsgálata telemetriás adatok alapján

Absztrakt: Bevezetés: A rendszeres fizikai aktivitás egészségre vonatkozó hatása közismert, azonban több kutatás leírta, hogy szívbetegek számára is nélkülözhetetlen, továbbá az ülő életmódot folytató szívbetegek számára szekunder prevenciós hatását is kimutatták. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célja annak meghatározása volt, hogy a szívelégtelen betegek esetében telemetriás úton kapott physical activity százalékos érték miként alakítható át MET-értékre, amellyel az egyén fizikai aktivitás során mért oxigénfogyasztása jellemezhető. Módszer: A kutatásban 17 szívelégtelen beteg vett részt, akik közül 3 nő és 14 férfi; életkor 57,35 ± 9,54 év; testtömeg 98,71 ± 9,89 kg; átlagos BMI 36,69 ± 3,67 volt. A fizikai aktivitást jellemző két adatsor felhasználásával lineáris regressziót végeztünk, amelynek során egy matematikai egyenletet kaptunk, így a physical activity százalékérték MET-értékké volt konvertálható. Eredmények: A hatperces sétateszt alatt átlag 416,6 ± 48,2 m-t tettek meg a betegek és a mért MET értékek átlaga 1,85 ± 0,18, a MET heti átlaga 1,12 ± 0,06 volt. Jól kivehető hogy a betegek számára még a 6MWT is egy emelkedett aktivitást jelent a mindennapok aktivitási szintjéhez képest. Következtetés: Módszerünk alkalmazásával a betegek állapotváltozása a reszinkronizációs készülékekbe beépített, fizikai aktivitást mérő mozgásérzékelő adatai alapján, magával az implantált elektronikus eszközzel telemetriásan monitorozható. Orv Hetil. 2017; 158(19): 748–753. | Abstract: Introduction: The effect of regular physical activity on health is widely recognized, but several studies have shown its key importance for heart patients. Aim: The present study aimed to define the PA % values, and to convert them into metabolic equivalent values (MET), which describes oxygen consumption during physical activity. Method: A total of seventeen patients with heart disease; 3 females and 14 males; age: 57.35 yrs ± 9.54; body mass 98.71 ± 9.89 kg; average BMI 36.69 ± 3.67 were recruited into the study. The measured values from Cardiac Resynchronisation Therapy devices and outer accelerometers (ActiGraph GT3X+) were studied over a 7-day time period. Using the two sets of values describing physical performance, linear regression was calculated providing a mathematical equation, thus, the Physical Activity values in percentage were converted into MET values. Results: During the 6-minute walk test the patients achieved an average of 416.6 ± 48.2 m. During 6MWT the measured values averaged at 1.85 ± 0.18 MET’s, and MET values averaged at 1.12 ± 0.06 per week. It clearly shows that this test is a challenge for the patients compared to their daily regular physical activity levels. Conclusion: With our method, based on the values received from the physical activity sensor implanted into the resynchronisation devices, changes in patients’ health status could be monitored telemetrically with the assistance from the implanted electronic device. Orv Hetil. 2017; 158(17): 748–753

Telemetriás és online nontelemetriás adatok elemzése szívelégtelen betegek fizikai aktivitásának jellemzésére | Analysis of telemetry, on-line and non-telemetry data for characterization of the physical activity of patients with heart failure

Absztrakt: Bevezetés: Több kutatás kimutatta, hogy a szívelégtelenség prevalenciája a nyugati országokban 0,4–2% közötti értékre tehető. Célkitűzés: Tanulmányunk célja annak meghatározása volt, hogy a szívelégtelenséggel élő betegeknél a telemetriás úton kapott fizikai aktivitás százalékos érték felhasználásával megbecsülhető-e a hatperces sétateszt során megtett távolság. Módszer: A kutatásba 17, szívelégtelenségben szenvedő beteget vontunk be (n = 17; életkor 57,35 év ± 9,54; testtömeg 98,71 kg ± 9,89; átlag-BMI 36,69 ± 3,67). A fizikai aktivitást jellemző két adatsor felhasználásával lineáris regressziót végeztünk, amelynek során egy matematikai egyenletet kaptunk, így a fizikai aktivitás százalékérték segítségével becsülhető a hatperces sétateszt során megtett távolság. Eredmények: A kapott adataink további elemzése során arra a következtetésre jutottunk, hogy e betegeknél a CRT-készülékből származó adatok közül a PA% segítségével becsülhetővé válik a hatperces séta alatt megtett távolság, amely e betegek terhelhetőségének egyik jellemző információja lehet. Következtetések: Módszerünk felhasználásával a betegek állapotváltozása az implantált elektronikus eszközzel telemetriásan folyamatosan követhető. Orv Hetil. 2017; 158(35): 1390–1395. | Abstract: Introduction: Several studies have demonstrated that the prevalence of heart disease can be accounted for between 0.4 and 2% in developed countries. Aim: The present study aimed to use the PA% of the telemetry data to estimate the 6-minute walk test result. Method: A total of seventeen patients with heart disease; 3 females and 14 males; age: 57.35 yrs ± 9.54; body mass 98.71 ± 9.89 kg; average BMI 36.69 ± 3.67 were recruited into the study. Using the two sets of values describing physical performance, linear regression was calculated providing a mathematical equation, thus, the Physical Activity % value is used to estimate the distance traveled over a 6-minute walk test. Results: On further data analysis, we have come to the conclusion that the distance walked during the six-minute-long test may be measured by PA% from the data of CRT device. Conclusions: With our method, based on the values received from the physical activity sensor implanted into the resynchronisation devices, changes in patients’ health status could be monitored telemetrically with the assistance from the implanted electronic device. Orv Hetil. 2017; 158(35): 1390–1395

Clinical outcomes in patients treated for coronary in-stent restenosis with drug-eluting balloons: Impact of high platelet reactivity.

BACKGROUND: The impact of high platelet reactivity (HPR) on clinical outcomes after elective percutaneous coronary interventions (PCI) with drug-eluting balloons (DEB) due to in-stent restenosis (ISR) is unknown. OBJECTIVE: We sought to evaluate the prognostic importance of HPR together with conventional risk factors in patients treated with DEB. METHODS: Patients treated with DEB due to ISR were enrolled in a single-centre, prospective registry between October 2009 and March 2015. Only patients with recent myocardial infarction (MI) received prasugrel, others were treated with clopidogrel. HPR was defined as an ADP-test >46U with the Multiplate assay and no adjustments were done based on results. The primary endpoint of the study was a composite of cardiovascular mortality, MI, any revascularization or stroke during one-year follow-up. RESULTS: 194 stable angina patients were recruited of whom 90% were treated with clopidogrel. Clinical characteristics and procedural data were available for all patients; while platelet function testing was performed in 152 subjects of whom 32 (21%) had HPR. Patients with HPR had a higher risk for the primary endpoint (HR: 2.45; CI: 1.01-5.92; p = 0.03). The difference was primarily driven by a higher risk for revascularization and MI. According to the multivariate analysis, HPR remained a significant, independent predictor of the primary endpoint (HR: 2.88; CI: 1.02-8.14; p = 0.04), while total DEB length and statin treatment were other independent correlates of the primary outcome. CONCLUSION: HPR was found to be an independent predictor of repeat revascularization and MI among elective patients with ISR undergoing PCI with DEB

Left bundle branch area pacing optimized cardiac resynchronization – a promise of way better?

Conduction system pacing may revolutionize conventional pacemaker therapy. Both His- and left bundle branch area pacing (LBBAP) can prevent right ventricular pacing induced cardiomyopathy in bradycardia pacemaker indications, furtheron they might improve effectivity of cardiac resynchronization in heart failure patients with intraventricular conduction delay. Authors would like to present the potential benefits of LBBAP pacing in two patient-cases from the daily clinical scenario