Molekuláris lenyomatot tartalmazó polimerek vizsgálata = Study of molecularly imprinted polymers

A nem-kovalens MIP-ek, többek között a kompozit szilikagél-MIP-ek, kromatográfiás tulajdonságait vizsgálva általánosítottuk azt a megállapítást, hogy a MIP állófázisokon tapasztalt aszimmetrikus, széles csúcsok a nemlineáris adszorpciós izoterma következményei. Ezért jellemzésükre nem alkalmasak a MIP irodalomban általánosan használt mennyiségek (retenciós tényező, szelektivitás, imprintelési tényező). Helyettük az izoterma megadását javasoltuk, illetve a könnyen mérhető megoszlási hányadost. Három alapreceptúra alapján állítottunk elő sok célvegyületre MIP-eket kis mennyiségben és teszteltük szelektivi-tásukat. Ily módon lerövidíthető a MIP-ek fejlesztése új vegyületekre. A polimer szintézis és tesz-telés további felgyorsítására kidolgoztunk egy nagyáteresztőképességű módszert, amely párhuzamosan sok MIP előállítását teszi lehetővé mindössze két nap alatt, szemben a korábbi egy-két- héttel. A polimereket egy mikroszűrő tálca szűrőin állítottuk elő vékony rétegben, így polimerizáció után a templát nagyon gyorsan eltávolítható. Viszkózus polimerizációs oldószer használatával sikerült tömény oldatban mikronméretű szemcsés MIP-eket előállítani a szokásos tömbpolimer helyett, ami sok alkalmazásnál (HPLC, SPE, ligandumkötő assay) előnyös. Nano- és mikroreaktorokban vizes közegből történő elektropolimerizációval felületi kötőhelyekkel rendelkező MIP nano/mikrorudakat állítottunk elő proteinek imprintelésével. A mikrorudakat sikeresen alkalmaztuk fehérjék szelektív meghatározására. | Non-covalent MIPs and composite silica-MIPs were studied as chromato-graphic stationary phases. It has been proved that the asymmetric broad peaks obtained on these sorbents are generally due to their nonlinear adsorption isotherm. Therefore they cannot be characterized by the usual parameters used in the MIP literature, like retention factor, selectivity and imprinting factor. Instead the isotherm or the easily measurable distribution coefficient is proposed for the evaluation of MIPs. Large numbers of templates were imprinted with three widely applied basic recipes in small quantities and were tested for their selectivity. With this approach the development of new MIPs can be accelerated. To further speed up MIP synthesis and testing we have set up a new high throughput system that allows parallel preparation of many MIPs within only two days as opposed to 1-2 weeks required by the earlier method. Polymers were synthetized on the filter fibers of a filterplate in very thin layers enabling fast and easy template removal. Micrometer sized MIP particles were obtained at high monomer concentrations instead of a block polymer when viscous polymerization solvents were used. This format is advantageous in many applications like HPLC, SPE and ligand binding assay. MIP nano/microrods were prepared by electropolymerization in aqueous solution in nano/microreactors. The polymer rods possess selective surface binding sites for template proteins and were applied in protein assays

The Role of the Initiator System in the Synthesis of Acidic Multifunctional Nanoparticles Designed for Molecular Imprinting of Proteins

Multifunctional nanoparticles have been shown earlier to bind certain proteins with high affinity and the binding affinity could be enhanced by molecular imprinting of the target protein. In this work different initiator systems were used and compared during the synthesis of poly (N-isopropylacrylamide-co-acrylic acid-co-N-tert-butylacrylamide) nanoparticles with respect to their future applicability in molecular imprinting of lysozyme. The decomposition of ammonium persulfate initiator was initiated either thermally at 60 °C or by using redox activators, namely tetramethylethylenediamine or sodium bisulfite at low temperatures. Morphology differences in the resulting nanoparticles have been revealed using scanning electron microscopy and dynamic light scattering. During polymerization the conversion of each monomer was followed in time. Striking differences were demonstrated in the incorporation rate of acrylic acid between the tetramethylethylenediamine catalyzed initiation and the other systems. This led to a completely different nanoparticle microstructure the consequence of which was the distinctly lower lysozyme binding affinity. On the contrary, the use of sodium bisulfite activation resulted in similar nanoparticle structural homogeneity and protein binding affinity as the thermal initiation

A felelősségbiztosítás lehetséges hatásai a munkaviszonyra

A foglalkoztatás kockázattal jár, ezek lehetnek külső kockázatok, amelyeket a gazdasági tényezők befolyásolnak, így a kereslet-kínálat változása, az infláció, a jogszabályok (például adóteher) változása mind kihat a munkáltató helyzetére. A belső kockázatok kategóriájába tartoznak a munkáltató működésével összefüggő tényezők, melyek lényeges eleme a munkaerőben (humánerőforrás) rejlő kockázat, ez a jogviszony létesítésétől a megszüntetéséig sokféle lehet. Elsőként megemlíthető a kiválasztással járó kockázat, ami abban rejlik, hogy a munkavállaló hosszútávon teljesíteni tudja-e a munkaadó elvárásait, mivel ez a munkáltató által elszenvedett károk kockázatát generálja. A munkavégzés során az egészségkárosodás jelenti a legnagyobb rizikót a munkáltató számára. Ez a károsodás lehet fizikai (baleset, foglalkozási megbetegedés) és csak néhány évtizede elismerten pszichikai (napjainkban tipikusan a munkahelyi stressz). A munkáltatók szempontjából természetesen szintén kockázati tényező a betegség, a várandósság, s mindazok az esetek, amelyeket a munkajogi szabályozás rendkívüli szabadidő alatt említ (például beteg hozzátartozó otthoni ápolása), valamint a kollektív munkajogi szereplők fellépése (sztrájk szervezése, munkaidő-kedvezmény biztosítása) is ilyennek minősül, ezek azonban jelen dolgozat keretein – a munkáltató kártérítési felelősségét előidéző kockázatok és ezen belül a kockázat biztosítási kezelésének kérdésein – kívül esnek A külső kockázatokat a munkáltató kevésbé tudja kezelni, míg a belső kockázatok megoldására többféle lehetőség kínálkozik, ezek közül az egyik a munkáltatói felelősségbiztosítás intézménye, természetesen a kármegelőzés után. A biztosítási tevékenység lényege ugyanis éppen abban áll, hogy a biztosító a kockázatokat ellenszolgáltatás fejében átvállalja, s a kockázatközösség szintjén összegszerűen már kalkulálható kárösszegek fedezésére pénzalapot képez. Időről időre felmerülő kérdés a munkáltatók kötelező felelősségbiztosításának bevezetése. Ennek ellenére a jogalkotó nem lépett előre az ügyben, s a gyakorlatban sem mutat számottevő emelkedést az önként kötött felelősségbiztosítások száma. Milyen hatásai lennének a felelősségbiztosítás alkalmazásának a munkaviszonyra? Képes-e a felelősségbiztosítás érvényesíteni a kárfelelősség eredeti szerepét, így a prevenció elvét? Dolgozatomban e kérdésekre kerestem a választ

A munkajogi kárfelelősség egyes kérdései az új Polgári Törvénykönyv tükrében

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálybalépésével gyökeresen megváltoztak a munkajog kárfelelősségi szabályai. Az új szabályozás a kártérítés terén is polgárjogias szemléletet tükröz. Az Mt. miniszteri indokolása kimondja, hogy az új szabályozás lényegében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.). szakértői javaslatának koncepcióját érvényesíti, arról azonban nem szól, mi tette szükségessé az új szabályok bevezetését. Az általános indokolásban is csupán közvetett érveket találhatunk erre a kérdésre: úgymint a foglalkoztatás növelése, a foglalkoztatási viszonyok átalakítása, rugalmasabbá tétele. A változások két irányba mutatnak: egyrészt a munkáltató felelősségének megállapításánál az új Mt. a működési kört az ellenőrzési kör fogalmával váltotta fel, másrészt a mentesülés feltételei változtak meg. Hogyan is értelmezhetőek a mellérendeltségen alapuló polgári jogi szabályok a munkajog világában

Előreláthatóság a COVID idején

A 2020 tavaszán megjelenő COVID-19 járvány (a továbbiakban: COVID) erőteljesen érezteti hatását a globális és hazai gazdaságokban, s előre nem látható következményeket okoz a munkaviszonyokban is. Jelenleg nagy gazdasági átrendeződés zajlik a világban, a javak újraosztásának lehetünk szemtanúi. A pandémiára, mint vis maiorra hivatkozással sokan igyekeznek mentesülni szerződéses kötelezettségük alól akkor is, ha a kár valódi oka nehezen hozható összefüggésbe a vírus hatásaival, vagy akkor is, ha a vírus lehetséges következményeivel már számolni lehetett. Értelmezhető-e a világjárvány vis maiorként? Hogyan viszonyul egymáshoz a vis maior és az elháríthatatlan körülmény fogalma? Mit kell a munkáltatónak előre látnia járvány idején? Milyen megoldásokkal tudja csökkenteni a munkáltató a megbetegedésekből eredő kártérítési felelősségét? Hogyan tudja ellenőrizni a munkáltató munkavállalói beoltottságát? Tanulmányomban többek között e kérdésekre keresem a választ

Munkavállalói élmény tervezése = Employee experience journey mapping: a new approach to attracting talent in the tourism sector in the shadow of Covid19

A cikk célja annak szemléltetése, hogy a turizmusspecifikus HR kihívásait figyelembe véve a customer journey mapping módszertana hogyan alkalmazható a munkavállalói élmény tervezésének stratégiai részeként. A cikkben az alapkoncepció ismertetése után egy konkrét példán keresztül szemléltetjük az employee experience journey map elkészítésének lépéseit egy budapesti 5 csillagos szállodára vonatkozóan. A konkrét lépések bemutatásán túl rávilágítunk arra is, hogy a journey mapping hogyan járulhat hozzá a HR-folyamatok javításához a találkozási, illetve a kritikus pontok azonosításával, majd az ezekre adott megoldási javaslatokkal. Mivel a turisztikai szektor rendkívül összetett munkaerő-piaci sajátosságokkal rendelkezik, ezért elengedhetetlen a perszónákra épülő HR-stratégia kidolgozása, míg a marketing és a HR-részlegek esetében a munkavállalói élmény tervezését közös projektként kell kezelniük

Determination of sorbitol in the presence of high amount of mannitol from biological samples

Preparation of intact mitochondria requires the use of an osmoticum in high concentration that preserves the mitochondrial structure and prevents physical swelling and rupture of membranes. For this purpose mannitol is widely accepted as a component of the homogenization medium. The formation of sorbitol in plant mitochondria can be an important element of plant response to salinity and drought. The large difference in the concentration of possibly formed sorbitol and mannitol of the homogenisation medium makes the determination of sorbitol difficult. Gas-chromatography with flame ionization detection (GC-FID), gas-chromatography coupled to quadrupole mass spectrometry (GC-QPMS) and liquid chromatography/tandem mass spectrometry (LC/MS-MS) using hydrophilic interaction chromatography (HILIC) were tested to quantify this highly polar sugar alcohol: Although all three methods offered satisfactory results, the HPLC/MS-MS technique proved to be the best

Salt and solvent effects in the microscale chromatographic separation of heparan sulfate disaccharides

The analysis of heparan sulfate disaccharides poses a real challenge both from chromatographic and mass spectrometric point of view. This necessitates the constant improvement of their analytical methodology. In the present study, the chromatographic effects of solvent composition, salt concentration, and salt type were systematically investigated in isocratic HILIC-WAX separations of heparan sulfate disaccharides. The combined use of 75% acetonitrile with ammonium formate had overall benefits regarding intensity, detection limits, and peak shape for all salt concentrations investigated. Results obtained with the isocratic measurements suggested the potential use of a salt gradient method in order to maximize separation efficiency. A 3-step gradient from 14 mM to 65 mM ammonium formate concentration proved to be ideal for separation and quantitation. The LOD of the resulting method was 0.8-1.5 fmol for the individual disaccharides and the LOQ was between 2.5-5 fmol. Outstanding linearity could be observed up to 2 pmol. This novel combination provided sufficient sensitivity for disaccharide analysis, which was demonstrated by the analysis of heparan sulfate samples from porcine and bovine origin