A Köztársaság jogrendszerének állapota (1989-2004). Komplex jogelméleti, szakjogi és jogszociológiai kutatás = State of the Republic's legal system (1989-2004) Complex research in the field of jurisprudence and legal sociology

"A Magyar Köztársaság jogrendszerének állapota 1989?2006. Komplex jog- és alkotmányelméleti, jogszociológiai és szakjogi elemzés" c. (Akadémiai Kiadó, Budapest) megjelenő mű dokumentálja a kutatást. A magyar jogrendszert mint egészet és egységet kezelve írtam meg mozgásának dinamikáját, külső kapcsolatait és belső tagozódásának, tartalmai alakulásának és intézményi megoldásainak jellegét (intenzív totalitásában). A jogirodalomban és a szakjogi tanulmányokban rengeteg fontos részlet elemzése látott napvilágot, ahogy ez egy fejlett jogi kultúrában nem is nagyon lehetne másként. A szakjogi tudás azonban nem egyenlő a jogelméletivel, amely nem részterületekre, hanem az egészre, a jogrendszer létokaira, funkcióira, belső tagolódásának mozgására, változásaira keresi a magyarázatot. Szintézisre törekedve oldottam meg a honnan jöttem?, hol vagyok?, hová tartok? kérdéseit, s egyben a lehetséges kritikai mércéknek a kidolgozását (a helyes jog értékmérője problémáját). Kritikai elemzéseim a jogalkotást, az igazságszolgáltatás reformját (1997-2006) és jogrendszer-tagozódásunkat egyaránt jellemzik, s jogfejlődésünk útjainak elemzése pedig olyan általam eredetinek tartott törekvés, amelyet másoknál ez ideig nem láttam. Jog- és alkotmányelméleti szintézis mellett a politikaelmélet számára is fontos témákat dolgoztam fel (legitimációs erőforrások elemzése Mo-on; az új államépítési törekvések jellemzése; az igazságszolgáltatás politikai funkciói). | The work ?The State of the Hungarian Republic?s Legal System 1989-2006. A Complex Analysis in Legal Theory, Constitutional Law, Sociology of Law and Other Legal Disciplines? (Akadémiai Kiadó, Budapest) attests the research. I wrote about the Hungarian legal system as a whole and integrated one and pointed out to its dynamics of motion, external relations and internal divisions, the character of its changing contents and institutional variants (in its intensive totality). A lot of important details have already been discussed in legal disciplinal studies, as it is common in developed legal cultures. Legal disciplinal and legal theoretical knowledge are not identical, the latter seeks explanation to the whole, the fundamental grounds, functions, motion of internal divisions and changes of a legal system. I have made synthesis in answering the questions ?Where am I from? Where am I now? Where do I go?? and in elaborating the possible critical standards (the problem of the standard of the right law. Besides legal theoretical and constitutional analysis I elaborated important topics for political theory (analysis of sources of legitimation in Hungary; characterization of new state-building endeavours; political functions of jurisdiction) I made a diagnosis and a critical analysis of the above mentioned themes

Increased sensitivity of heavy metal bioreporters in transporter deficient Synechocystis PCC6803 mutants

The detection and identification of heavy metal contaminants are becoming increasingly important as environmental pollution causes an ever-increasing health hazard in the last decades. Bacterial heavy metal reporters, which constitute an environmentally friendly and cheap approach, offer great help in this process. Although their application has great potential in the detection of heavy metal contamination, their sensitivity still needs to be improved. In this study, we describe a simple molecular biology approach to improve the sensitivity of bacterial heavy metal biosensors. The constructs are luxAB marker genes regulated by the promoters of heavy metal exporter genes. We constructed a mutant strain lacking the cluster of genes responsible for heavy metal transport and hence achieved increased intracellular heavy metal content of the Synechocystis PCC6803 cyanobacterium. Taking advantage of this increased intracellular heavy metal concentration the Ni(2+); Co(2+) and Zn(2+) detection limits of the constructs were three to tenfold decreased compared to the sensitivity of the same constructs in the wild-type cyanobacterium

Increased sensitivity of heavy metal bioreporters in transporter deficient Synechocystis PCC6803 mutants

The detection and identification of heavy metal contaminants are becoming increasingly important as environmental pollution causes an ever-increasing health hazard in the last decades. Bacterial heavy metal reporters, which constitute an environmentally friendly and cheap approach, offer great help in this process. Although their application has great potential in the detection of heavy metal contamination, their sensitivity still needs to be improved. In this study, we describe a simple molecular biology approach to improve the sensitivity of bacterial heavy metal biosensors. The constructs are luxAB marker genes regulated by the promoters of heavy metal exporter genes. We constructed a mutant strain lacking the cluster of genes responsible for heavy metal transport and hence achieved increased intracellular heavy metal content of the Synechocystis PCC6803 cyanobacterium. Taking advantage of this increased intracellular heavy metal concentration the Ni2+; Co2+ and Zn2+ detection limits of the constructs were three to tenfold decreased compared to the sensitivity of the same constructs in the wild-type cyanobacterium

Közigazgatási autonómiák – autonóm közigazgatások = Autonomy in public administration - autonomous public administration

A „Közigazgatási autonómiák – autonóm közigazgatások” című kutatási projekt fő feladata az volt, hogy a kutatás tagjai a közigazgatás egyik alapismérvét jelentő önkormányzás és autonómia jellemzőinek, feltételeinek alapvetően jogtudományi szempontú vizsgálatát elvégezzék. A cél elsődlegesen az elméleti és a gyakorlati kérdések egy időben történő vizsgálata volt, valamint, hogy a megtörténjen a közigazgatási autonómiában rejlő lehetőségek ismertetése. Erre a célra egy olyan kiemelkedő tudással rendelkező kutatócsoport alakult, amely csoportban valamennyi kutató a saját, önálló kutatási területének vizsgálatával hatékonyan tudta elősegíteni a közigazgatási autonómia kérdéskörének komplex vizsgálatát. A kutatócsoport ágazatonként vizsgálta a hazai közigazgatási rendszerben megjelenő autonómia törekvéseket, és vonta le a következtetéseket. Az elvégzett kutatás fő jellemzője, illetve a kutatócsoport elsődleges célja - a téma eddigi jogtudományi feldolgozásához képest – egy erőteljesebb, kifejezett alkotmányjogias megközelítésű vizsgálat, valamint, hogy a helyi önkormányzatokhoz képest speciális jellegű autonómiák (államigazgatási, nyelvi, kulturális) elemzését is megvalósítsa a projekt. Összességében elmondható, hogy a kutatás fő célja megvalósult. | The main aim of the research project „Administrative autonomies – Autonomous administration” was the study of the basic aspects of self-governance and autonomy as one of the fundamentals of public administration from a scientific point of view. The primary goal was the simultaneous research of theoretical and practical queries, as well as to introduce the possibilities hidden in the administrative autonomy. Aiming this, a group of researchers was formed, where every member of the group in his/her field of research moved the complex study of the administrative autonomy a bit further. The research group examined the domestic, particular autonomy endeavors in various fields of administrative law and made several conclusions. One main attribute of the research was – in comparison with similar studies in this field – a strengthened and expressive constitutional lawish approach and also apart from the classical territorial self-governance administration, also some specific types of autonomies were examined (in state administration, cultural, language) more detailed in the project. As a summarization it is possible to state, that the primary goal of the research was fulfilled

A hazai szakképzés történetének vázlata (18-20. század)

Szerző: Patyi Gábor | Cím: A hazai szakképzés történetének vázlata (18-20. század) | Megjelenési adatok: Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron, 2021. | ISBN (html): 978-963-334-419-4 | DOI: 10.35511/978-963-334-419-4 | Megjegyzés: A kötet felhasználására a Creative Commons ezen rendelkezései vonatkoznak: CC BY-NC-ND 4.0, Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! További felhasználás esetén a szerzőre hivatkozni kell. | Felhasználás esetén így hivatkozza: Patyi Gábor: A hazai szakképzés történetének vázlata (18–20. század). Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron, 2021 | Lektor: Dr. Sanda István Dániel PhD | Tüköroldalak: Magyar Elektronikus Könyvtár: https://mek.oszk.hu/22600/22649 | PTE Digitália: https://digitalia.lib.pte.hu/hu/pub/patyi-gabor-a-hazai-szakkepzes-tortenetenek-vazlata-18-20-sz-soproni-egyetem-sopron-2021-5399 --- Az általunk összeállított tananyagban arra vállalkoztunk, hogy a hazai szakképzés történetének rövid vázlatát nyújtsuk. A történet fő szálát a 18. század utolsó harmadában, a felvilágosult abszolutizmus korában vesszük fel, és a 20. század utolsó évtizedéig visszük el. Röviden kitérünk a középkori és kora újkori előzményekre is. Meg kell jegyeznünk, hogy bár a tananyag címében nem jelezzük, tulajdonképpen a hazai ipari (műszaki), mezőgazdasági (agrár) és kereskedelmi (közgazdasági) szakképzés történetével foglalkozunk, egyaránt érintve a különböző korok alsó-, közép- és felsőfokú szakoktatását. Nem térünk ki azonban a szakképzés olyan ágaira, melyek szakemberigényét hagyományosan csak felsőfokú tanintézetekben képezték (pld. jogászok, orvosok). Amelyik korokban releváns, ott rövid alfejezetekben ismertetjük a korabeli szakmai tanárképzés problémakörét is. | Ahogyan Európa más országaiban, úgy Magyarországon is a szervezett szakképzés történeti gyökerei a középkorig nyúlnak vissza, a céhek keretében valósult meg először. A céhek az ugyanazon mesterséget űző iparosok, kereskedők egyesülései, érdekvédelmi szervezetei voltak. Alapvető funkciójuk az érdekvédelem volt. Védték tagjaikat a kívülről érkező áruk versenyével, a patríciusok túlkapásaival, illetve a kontárok konkurenciájával szemben. Ugyanakkor tagjaik munkavégzését, a társasági és magánéletét szabályzó szereppel is bírtak. A céhek hazánk városaiban a 14. században jelentek meg. Virágzásuk évszázadokig tartott, a kapitalizmus, a szabadverseny kibontakozása okozta hanyatlásukat. Hazánkban az 1872. évi VIII. törvénycikk, „az ipartörvény” vetett véget működésüknek. Fennállásuk hosszú évszázadai alatt gondoskodtak a szakképzés megszervezéséről is. A céhes mesterré válás egy hosszadalmas, háromlépcsős képzési folyamat eredménye volt. Rendszerint 10-12 éves korban kezdték meg a fiúk a céhbeli tanulmányaikat. Kezdetben a felvételkor nem szabtak meg iskolai előtanulmányokat, később (a 16-17. századtól) már elvárták, hogy a leendő inas legalább olvasni, írni, számolni tudjon. A kiválasztott mesterrel történt szerződéskötést követően a fiúk inasként kezdték meg tanulmányaikat. Az inasévek többnyire 3-4 évig, esetenként 7-8 évig tartottak. Az inasok a mester háza népéhez tartoztak, a mesternél éltek, dolgoztak, tanultak, azt a szerződésben megszabott ideig el nem hagyhatták. Az első évben inkább csak kisegítő jellegű munkákkal bízták meg őket (vízhordás, favágás, takarítás stb.) majd fokozatosan, egyre nagyobb szakmai kihívást jelentő feladatok elvégeztetésével megismertették velük az adott szakma alapjait