42 research outputs found
Roma újszülöttek testtömegének vizsgálata
BevezetĂ©s: Roma ĂşjszĂĽlöttek testtömegĂ©vel kapcsolatban nagy elemszámĂş magyarországi mintára alapozott tanulmány utoljára 1991-ben jelent meg, Ă©s 377 gramm kĂĽlönbsĂ©get jelzett a romák hátrányára. Az összetett problĂ©ma mĂ©lyebb hátterĂ©nek megvilágĂtása mindenkĂ©ppen indokolta egy többváltozĂłs lineáris regressziĂłs analĂzis elvĂ©gzĂ©sĂ©t. CĂ©lkitűzĂ©s. Az anyákra Ă©s az ĂşjszĂĽlöttekre vonatkozĂł adatok epidemiolĂłgiai mĂłdszerekkel törtĂ©nĹ‘ összehasonlĂtása a roma Ă©s nem roma nĂ©pessĂ©gnĂ©l, a biomedicinális Ă©s a szociális jellemzĹ‘k mentĂ©n. Az ĂşjszĂĽlöttek testtömegĂ©nek kiemelt vizsgálata a kĂĽlönbsĂ©gek tisztázása Ă©rdekĂ©ben. MĂłdszer: A szerzĹ‘k öt Ă©szak- Ă©s kelet-magyarországi megyĂ©ben 2009 Ă©s 2012 között a szĂĽlĂ©st követĹ‘ Ă©vben kĂ©rdĹ‘Ăves adatgyűjtĂ©st vĂ©geztek, romák Ă©s nem romák önazonosĂtásával. Az adatokat az IBM-SPSS v. 22 programmal dolgozták fel. EredmĂ©nyek: A roma (n = 3103) Ă©s nem roma (n = 8918) minta nyers átlagában 294 gramm kĂĽlönbsĂ©get találtak a roma ĂşjszĂĽlöttek hátrányára, amely lineáris regressziĂłval 92 grammra csökkent az etnikai változĂł mentĂ©n. KövetkeztetĂ©sek: Nincs abszolĂşt bizonyĂtĂ©k arra, hogy kizárják a biolĂłgiai (genetikai) eredetet a roma ĂşjszĂĽlöttek kisebb testtömegĂ©nek hátterĂ©ben. A szerzĹ‘k többváltozĂłs elemzĂ©se azonban fĹ‘kĂ©nt a komplex biomedicinális Ă©s társadalmi-gazdasági-kulturális tĂ©nyezĹ‘k hatását jelzi
Predictors of Clinician Tobacco Intervention Counseling in Six North Carolina Free Clinics
While the poor and the uninsured are at increased risk for tobacco use, up to two thirds of these patients express interest in near-term quitting. Nonetheless, tobacco counseling rates remain low in clinics serving these patients. As part of a larger tobacco intervention project in North Carolina free clinics, we gathered baseline data on patient characteristics in six randomly selected facilities affiliated with the North Carolina Association of Free Clinics. An exit interview was completed by 231 patients; 126 (54%) were tobacco users. Among all patients, 71% had been asked by a clinician about tobacco use in the past 3 months. Among tobacco users, 68% had received at least one other counseling step (assessment; advice; or assistance). Patients with asthma and current tobacco users had a two-fold increase in being asked about tobacco use. Patients\u27 diagnoses–-in particular asthma–-can remind clinicians of tobacco intervention
A közösségi megelőzés lehetőségei a serdülőkori dohányzás csökkentésében
Community-based strategies to promote smoking prevention and cessation are needed to reinforce national tobacco control policies. We conducted a study to assess the smoking behavior and attitudes of 13–14 years old students from three Transylvanian counties before and after a community-based intervention to reduce smoking. Pre-intervention results showed significantly higher odds of smoking among students attending lower quality schools, or having poorer school achievement, while students having more knowledge about the consequences of smoking were less likely smokers. Smoking patterns of adolescents were influenced by the behavior of friends, classmates, living environment, and their community activities (e.g. higher community activity increased the odds of smoking). The results suggest the importance of cultural models and characteristics of the community during the interventional preventive programs. Participation in community activities can lead to positive outcomes if positive values and health-conscious behaviors are offered to adolescents in the community
Perceived health effects of vaping among Hungarian adult e-cigarette-only and dual users: a cross-sectional internet survey
Abstract Background Knowledge about the health effects of e-cigarette use (or vaping) among past and current combustible cigarette users is limited. Several studies have assessed vaping-related adverse events (AEs) and beneficial health effects, however, most studies focused on AEs in general and examined only a few physiological changes that vapers experience. This study aims to explore self-reported AEs and perceived health changes due to e-cigarette use among Hungarian adult e-cigarette-only users (former smokers who switched completely to e-cigarette use) and dual users (smokers who use e-cigarettes and combustible tobacco cigarettes concomitantly). Methods A cross-sectional, web-based survey of 1042 adult Hungarian e-cigarette users was conducted in 2015. Participants reported AEs and changes in physiological functions since they switched from smoking to e-cigarette use or while dually using e-cigarettes and combustible cigarettes. Confirmatory factor analysis with covariates was applied to explain perceived health changes due to e-cigarette-only use and dual use. Results Dual users (17.6%) were significantly more likely to report AEs of vaping than e-cigarette-only users (26.2% vs. 11.8%, p < 0.001). Experiencing health improvements were significantly more likely among e-cigarette-only users than for dual users for all surveyed physiological functions. E-cigarette-only users reported larger effects of vaping on sensory, physical functioning, and mental health factors compared to dual users. Self-reported changes in sensory and physical functioning were significantly higher among individuals using e-cigarettes more than a year and people who were past heavy smokers (smoked ≥20 cigarettes per day). Gender was related to sensory improvement only; males reported greater improvement than females. Conclusions The majority of e-cigarette-only users reported more perceived beneficial changes in physiological functions and fewer AEs than dual users. Perceived short-term benefits of e-cigarette use may reinforce users despite the uncertainty of long-term health consequences. Health professionals should provide balanced information regarding the possible short- and long-term positive and negative health effects of e-cigarette use during consultations with patients
Dohányzó várandósok elsődleges védőnői állapotfelmérése az alapellátásban
BevezetĂ©s: A várandĂłsok dohányzása számos szĂĽlĂ©szeti Ă©s neonatolĂłgiai szövĹ‘dmĂ©nyt okozhat. MegelĹ‘zĂ©sĂĽkre szervezetileg kiválĂł lehetĹ‘sĂ©g a gondozásba vĂ©telkor a dohányzĂłi status vĂ©dĹ‘nĹ‘i felmĂ©rĂ©se, majd a háziorvosokkal egyĂĽtt a várandĂłsok támogatása a dohányzás szĂĽnetelĂ©se vagy a leszokás Ă©rdekĂ©ben. CĂ©lkitűzĂ©s: Egy mintaszerű rendszer felĂ©pĂtĂ©sĂ©re NyĂregyházán modellkĂsĂ©rletet vĂ©geztĂĽnk a városi vĂ©dĹ‘nĹ‘i hálĂłzatban 2019. oktĂłber 1. Ă©s 2021. március 31. között, gondozásra jelentkezett várandĂłsok körĂ©ben. MĂłdszer: PapĂralapĂş kĂ©rdĹ‘Ăveink kitöltĂ©sĂ©t a vĂ©dĹ‘nĹ‘k vĂ©geztĂ©k a gondozásba vĂ©telkor a várandĂłsok válaszai alapján. A legfĹ‘bb biometriai, szociodemográfiai Ă©s családtervezĂ©si adatokon (9 kĂ©rdĂ©s) tĂşl a dohányzási (cigarettázási) szokásokat, a környezeti dohányfĂĽstártalmat Ă©s a dohányzás ártalmasságának ismeretĂ©t vizsgáltuk (9 kĂ©rdĂ©s). A statisztikai vizsgálatot frekvencia- Ă©s kereszttáblás elemzĂ©ssel vĂ©geztĂĽk. Szignifikánsnak fogadtuk el az eredmĂ©nyeket p<0,05 Ă©rtĂ©kkel. EredmĂ©nyek: A gondozásba vett összes várandĂłs (n = 1761) közĂĽl 1548 (87,9%) válaszolt a kĂ©rdĂ©seinkre. Mintánk átlagĂ©letkora 30,2 Ă©v (min./max.: 15/48) volt, gondozásba vĂ©telĂĽk átlagosan a várandĂłsság 10,8. hetĂ©ben (min./max.: 6/34) törtĂ©nt. JelentĹ‘s volt a magasabb fokĂş iskolai vĂ©gzettsĂ©ggel (közĂ©pfokĂş 46,0%, felsĹ‘fokĂş 42,8%) rendelkezĹ‘k aránya. A roma nemzetisĂ©g aránya 4,2% volt. Tervezett volt a várandĂłsság 88,5%-ban. Soha nem dohányzott 46,5%. DohányzĂłi anamnĂ©zise volt 53,5%-nak. A teljes mintábĂłl 10,1% folytatta a dohányzást, de 42,5% korábbi dohányos azt állĂtotta, hogy aktuálisan nem cigarettázik. A fĂ©rjek/Ă©lettársak (n = 1493) rĂ©szĂ©rĹ‘l 30,3%-ban fordult elĹ‘ környezeti dohányfĂĽstártalom. Minden várandĂłs (98,9%) tisztában volt a dohányzás magzatkárosĂtĂł hatásával. KövetkeztetĂ©s: Nagyvárosi környezetben a magasabb szintű iskolai vĂ©gzettsĂ©g hozzájárult a dohányzás magzatkárosĂtĂł hatásának ismeretĂ©hez. A várandĂłsság alatt tovább folytatott dohányzásban a romák szignifikánsan hátrányosabb helyzetben voltak a nem romákkal szemben. Másodlagos dohányfĂĽstártalom szempontjábĂłl nagyon kedvezĹ‘tlen volt a fĂ©rj/Ă©lettárs dohányzásának csaknem egyharmados aránya. Az alapellátás a legegyszerűbben a vĂ©dĹ‘nĹ‘k rĂ©vĂ©n Ă©rheti el a dohányzás által kĂĽlönösen veszĂ©lyeztetett populáciĂłt. RĂ©szĂĽkre a bemutatott mĂłdszerrel a háziorvos Ă©s a vĂ©dĹ‘nĹ‘ az adatok alapján cĂ©lzottan vĂ©gezheti a dohányzással kapcsolatban az alapellátás kompetenciájába tartozĂł szĂĽnetelĂ©s/leszokás támogatást. Orv Hetil. 2024; 165(14): 545–552