Megszólal-e az új csendes generáció? Avagy mit várhatunk az Ifjúság 2020 adatfelvétel eredményeképp

Idén várható a 2000-ben indult nagymintás ifjúságkutatás hatodik hullámának adatfelvétele. Ezért láttuk indokoltnak vitát kezdeményezni az Új csendes generáció paradigmájáról, különös tekintettel annak 2020-as várható jellemzőiről. Hipotézisünk szerint 2020-ban a csendesség radikális csökkenésének leszünk tanúi. Cikkünk a 2020. januári állapotokat tükrözi, ezért a pandémia okozta esetleges generációs átalakulásról nem szólunk (arról lásd: Fekete–Nagy 2020)

Karanténpedagógia a magyar közoktatásban

In this paper we would like to provide an account of the first impressions and experiences of the transition to the digital distance learning paradigm in the Hungarian education system in the wake of the COVID-19 global pandemic. We investigate the emerging situation through the administration and analysis of an intra-institutional questionnaire (N=243) and a separate, self-developed questionnaire administered to secondary school students and students of higher education institutions (N=163). Altogether 406 respondents were involved in the research project. After having surveyed the already existing literature and already conducted studies on the subject, we also provide an account of our own experiences as practicing teachers. Our aim is to provide an empirically grounded analysis and assessment of the current situation for teachers and for scholars working in the field of pedagogy. However, comparing certain age groups and different actors of education was not among the aims of the present study, but to account for the observable similarities and generalizable trends among them.Jelen tanulmányunkban a magyar közoktatásban, a digitális átállás 2 hónapja alatt gyűjtött tapasztalatokról szeretnénk számot adni, melyet a koronavírus-világjárvány keltett. Ehhez – a helyzet aktualitása miatt – egy intézményi belső kérdőív (N = 243), valamint középiskolai diákokat és felsőoktatásban részt vevő hallgatókat érintő, saját kérdőíves vizsgálatunk (N = 163) eredményeit elemezzük. A vizsgálatok összesen 406 főt érintettek. A témában keletkezett más kutatások megállapításainak áttekintése mellett megosztjuk személyes, gyakorló pedagógusokként szerzett tapasztalatainkat is. Célunk az, hogy a pedagógustársadalom és a szaktudomány számára összegzett és tudományos módszerekkel is alátámasztott helyzetelemzést nyújthassunk. Tanulmányunkban nem volt célunk az egyes korcsoportok és oktatási szereplők összevetése, hanem a közöttük megfigyelhető hasonlóságokra és általánosan kirajzolódó trendekre koncentráltunk

Coeliac disease: from triggering factors to treatment

Coeliac disease (CD) or gluten sensitive enteropathy is one of the most common inflammatory diseases of the small intestine with estimated prevalence of 1% in the population. Its incidence is increasing and seems to be higher than expected in the pediatric population associated with unfavorable impact on the quality of life. The aim of the present review is to highlight the main triggering factors leading to the development of CD and its pathomechanism with a special outlook to the recent therapeutic approaches

A méhüreg anatómiai rendellenességei habituális vetélőkben

Absztrakt Bevezetés: A habituális vetélés a nők 1%-át érintő rendellenesség, amelynek hátterében genetikai, endokrin, méhűri anatómiai, immunológiai, mikrobiológiai és hematológiai, valamint andrológiai zavarok mutathatók ki mint kockázati tényezők, de az esetek felében ismeretlen ok miatt alakul ki. Célkitűzés: A habituális vetélés kockázati tényezőinek kutatása során a szerzők arra a kérdésre kerestek választ, vajon a magyar lakosságban milyen gyakran fordul elő a méhüreget érintő anatómiai rendellenesség. Módszer: Retrospektív módon dolgozták fel 152 habituális vetélő adatait. Az esetleges méhűri eltérés tisztázására 132 betegben vagy diagnosztikus hiszteroszkópia, vagy a méhüreg 3 dimenziós ultrahangvizsgálata, 16 esetben hysterosalpingographia, 4 esetben hysterosalpingo-sonographia történt. Eredmények: Megállapították, hogy a habituális vetélők 15,8%-ában méhűri rendellenesség mutatható ki. A rendellenességek közül septum uteri 6,5%-ban, endometriumpolypus 2,6%-ban, uterus arcuatus 2%-ban, uterus bicornis 2%-ban, submucosus myomagöb 1,3%-ban és méhűri synechiák 1,3%-ban fordultak elő. Következtetések: A szerzők megfigyelése arra utal, hogy habituális vetélésben szenvedő nőkben a méhüreg morfológiai rendellenessége gyakori. Ilyen esetekben javasolt a méhüreg anatómiai vizsgálata. Orv. Hetil., 2015, 156(27), 1081–1084

Folyadékkromatográfiás hármas kvadrupol rendszerű tandem tömegspektrometriás (HPLC-MS/MS) módszerek az élelmiszervizsgálatokban: kihívások és előnyök = Challenges and advantages in food analysis based on high performance liquid chromatorgaphy triple quadrupole tandem mass spectrometry (HPLC-MS/MS)

Az Európai Unióban az Európai Bizottság 37/2010-es rendelete határozza meg az állatgyógyászati szerek maradékainak határértékét az állati eredetű élelmiszerekben. A reziduumok analízise legtöbbször folyadékkromatográfiás elválasztástechnikai megoldást igényel optikai vagy tömegspektrometriás detektálással. Az utóbbi detektálási mód mára széleskörűen elterjedt az élelmiszervizsgáló laboratóriumokban, és nagyfokú szelektivitásának köszönhetően viszonylag egyszerűen alkalmazható komplex minták mérésére. A folyadékkromatográfiás elválasztással kapcsolt tömegspektrometriás detektálás esetén gyakorlatilag a minta-előkészítést egyetlen szilárd-folyadék extrakcióra és azt követő hígításra vagy oldószercserére lehet leegyszerűsíteni, ha szűrő (screening) módszerként kívánjuk alkalmazni az eljárást. Megerősítő (konfirmációs) módszernek használva az említett kapcsolt technikát, a mintatisztítás (clean-up) nélküli eljárás már csak izotóphígításos módszerrel összekötve valósítható meg az esetek többségében. Ugyanis a viszonylagos egyszerűséggel szemben a folyadékkromatográfiás - tömegspektrometriás módszerek az interferencia nélküli mérés ellenére is alapos optimálást igényelnek mind a minta-előkészítésben, mind az azt követő műszeres analízisben, mert a célkomponensekkel ko-eluálódó és méréstechnikailag láthatatlan mátrixalkotók a meghatározások pontosságát nagymértekben befolyásolhatják. A mátrixhatások kompenzációjára mátrixból felvett, mátrix alapú kalibrációt vagy izotóphígításos módszert szoktak alkalmazni, de ezen eljárások se adnak mindig jó vagy egyáltalán elérhető megoldást, így az optikai detektálás olykor jobbnak bizonyul (pl.: tetraciklinek meghatározása). Az izotóphígításos módszerek egy különleges változata a „pontosan egyező dupla izotóphígításos módszer” (exact-matching double isotope dilution mass spectrometry), amelynek elsődleges helye van kontrolminták referencia értékeinek meghatározásában. In the Europea Union, maximum residue limits of pharmacologically active substances are determined by Commission Regulation (EU) No 37/2010. Residue analysis usually requires liquid chromatographic separation, coupled with optical or mass spectrometric detection. The latter detection method has become widespread by now in food testing laboratories and, because of its high selectivity, it can be used relatively easily for the measurement of complex samples. In the case of mass spectrometric detection coupled with liquid chromatographic separation, sample preparation can be reduced practically to a solid-liquid extraction, followed by a dilution or a solvent exchange, if the procedure is to be used as a screening method. When using the abovementioned coupled technique as a confirmation method, in most cases a procedure without clean-up can only be achieved by coupling with an isotope dilution method. This is so, because - despite their relative simplicity and despite being a measurement with no interference - liquid chromatographic-mass spectrometric methods require thorough optimization both in sample preparation and in the subsequent instrumental analysis, because the accuracy of the measurements could be greatly influenced by matrix components that are co-eluted with the target components but which are invisible to the measurement technique. To compensate for matrix effects, matrix-matched calibration or the isotope dilution method is usually used, but even these procedures do not always provide good or even available solutions, and so optical detection sometimes proves to be better (e.g. the determination of tetracyclines). A unique variation of the isotope dilution method is the exact-matching double isotope dilution mass spectrometry, which has a special place in the determination of the reference values of control samples

Involvement of heat shock proteins in gluten-sensitive enteropathy

Gluten-sensitive enteropathy, also known as coeliac disease (CD), is an autoimmune disorder occurring in genetically susceptible individuals that damages the small intestine and interferes with the absorption of other nutrients. As it is triggered by dietary gluten and related prolamins present in wheat, rye and barley, the accepted treatment for CD is a strict gluten-free diet. However, a complete exclusion of gluten-containing cereals from the diet is often difficult, and new therapeutic strategies are urgently needed. A class of proteins that have already emerged as drug targets for other autoimmune diseases are the heat shock proteins (HSPs), which are highly conserved stress-induced chaperones that protect cells against harmful extracellular factors. HSPs are expressed in several tissues, including the gastrointestinal tract, and their levels are significantly increased under stress circumstances. HSPs exert immunomodulatory effects, and also play a crucial role in the maintenance of epithelial cell structure and function, as they are responsible for adequate protein folding, influence the degradation of proteins and cell repair processes after damage, and modulate cell signalling, cell proliferation and apoptosis. The present review discusses the involvement of HSPs in the pathophysiology of CD. Furthermore, HSPs may represent a useful therapeutic target for the treatment of CD due to the cytoprotective, immunomodulatory, and anti-apoptotic effects in the intestinal mucosal barrier

Fibrosis related inflammatory mediators: Role of the IL-10 cytokine family

Importance of chronic fibroproliferative diseases (FDs) including pulmonary fibrosis, chronic kidney diseases, inflammatory bowel disease, and cardiovascular or liver fibrosis is rapidly increasing and they have become a major public health problem. According to some estimates about 45% of all deaths are attributed to FDs in the developed world. Independently of their etiology the common hallmark of FDs is chronic inflammation. Infiltrating immune cells, endothelial, epithelial, and other resident cells of the injured organ release an orchestra of inflammatory mediators, which stimulate the proliferation and excessive extracellular matrix (ECM) production of myofibroblasts, the effector cells of organ fibrosis. Abnormal amount of ECM disturbs the original organ architecture leading to the decline of function. Although our knowledge is rapidly expanding, we still have neither a diagnostic tool to detect nor a drug to specifically target fibrosis. Therefore, there is an urgent need for the more comprehensive understanding of the pathomechanism of fibrosis and development of novel diagnostic and therapeutic strategies. In the present review we provide an overview of the common key mediators of organ fibrosis highlighting the role of interleukin-10 (IL-10) cytokine family members (IL-10, IL-19, IL-20, IL-22, IL-24, and IL-26), which recently came into focus as tissue remodeling-related inflammatory cytokines

Assessing Toxicity of Organic Aquatic Micropollutants Based on the Total Chlorophyll Content of Lemna minor as a Sensitive Endpoint

The present study examined the chlorophyll content in a 7-day contact time experiment series. Lemna minor was exposed to caffeine, benzophenone, bisphenol A, 3,4-dichlorophenol, metamizole-Na, Na-diclofenac, acetochlor, atrazine, diuron, metazachlor and metolachlor to find a convenient sensitive response to the tested chemicals including some emerging micropollutants. The results demonstrated the differences in sensitivity to the tested micropollutants. As anticipated the industrial chemicals and the pesticides were the most toxic. The lowest observed effect concentration (LOEC) values determined for 3,4-dichlorophenol, acetochlor, diuron, metazachlor and metolachlor were 2.5 µg/L, 0.05 µg/L, 0.5 µg/L, 5 µg/L and 0.5 µg/L, respectively. These values were comparable with the environmental concentrations reported in literature. Our study provides valuable information on the feasibility of Lemna minor total chlorophyll method as a sensitive and reliable bioassay for testing toxicity at µg/L range and it may support risk assessment of organic micropollutants in freshwater ecosystems