A zootaxonómia a magyar felsőoktatásban

A zootaxonómia összehasonlító és analitikus szemléletű tudomány, amelynek tárgya az állatok sokféleségének (egyedek, populációk szintjén megnyilvánuló sajátosságainak) jelenségszintű feltárása. Megkülönböztetendő a bioszisztematikától, amely a biológiai sokféleség (biodiverzitás) okaival, megvalósulási módjaival foglalkozik, felhasználva az evolúcióbiológia, populációgenetika, őslénytan stb. módszereit, ismereteit, lévén oknyomozó, általános információfeldolgozó tudományág (Papp, 1996). Bár a két diszciplína rendszerint összemosódik az oktatás gyakorlatában, mindenképpen tisztáznunk kell különbözőségüket. A felsőoktatás szintjén a bioszisztematika legtöbbször a taxonómia bevezető előadásain kerül elő említés szintjén. Módszereit a hallgatók legtöbbször a populációgenetika, evolúcióbiológia tárgyak keretében ismerhetik meg. Ritka, mikor különálló tárgyként szerepel, akár elméleti, akár gyakorlati vonatkozásában (pl. SZIE alkalmazott zoológus képzés, zooszisztematika: 30+30 óra). Áttekintésünkben elsősorban a zootaxonómia mai felsőoktatási helyzetének bemutatására vállalkozhatunk

Data on the terrestrial Isopoda fauna of the Alsó-hegy, Aggtelek National Park, Hungary

Field surveys in dolines of Alsó-hegy, Aggtelek Karst (Hungary) yielded 10 terrestrial isopod species. Despite of the relatively low species richness, we would like to emphasize the high naturalness of the area indicated by the presence of endemic and rare species

A társadalmi akadálymentesítés: Az akadálymentesség teljesebbé válásának egyik lehetséges útja a bizalmi vagyonkezelés alkalmazásával

A társadalom tagjainak szükségük van az akadálymentesség szellemi és gyakorlati megvalósulására és az ezzel összefüggő holisztikus szemlélet folyamatos reorganizálására4 . Az akadálymentesség fogalmának értelmezése nem konvencionális formában, hanem kiterjesztett jelentéstartalommal kerül bemutatásra. A jelen tanulmány nem terjed azonban ki a széles társadalmi spektrumra, hanem megmarad az akadálymentesítés tradicionális célcsoportjánál, így a fogyatékossággal élőkre fókuszál. Látszólag paradoxnak tűnő módon, éppen az originális célközönség társadalmi szolgáltatásokhoz való hozzáféréseinek bővítésén keresztül történik az alternatív, újdonságnak tűnő lehetőségekre való rávilágítás. Mindezek önálló fejezetben kerülnek részletezésre egy antropológiai-bölcseleti, továbbá az élet, hermeneutikai és vallásfilozófiai megalapozású akadálymentességi és fogyatékossági szemlélet kereteinek a bemutatásán keresztül. Ezen megközelítésmódoknak a jog alkalmazási területeire integrálható mivoltára hívja fel a figyelmet. Magyarországon az utóbbi három évtizedben a fogyatékosságtudomány önálló kutatási területté vált, így a fogyatékos, illetve egészségkárosodott személyek helyzetéről egyre több információ lát napvilágot. Az érintettek életének számos dimenziója még ezzel együtt sem vált széles körben ismertté. A fogyatékos emberek életében előremutató és alkalmazható bizalmi vagyonkezelés jogintézménye is idegen és feltáratlan terület. Különösen fontos kiemelni, hogy egy olyan kiegészítő jogi alternatíva, amely a gyámság, gondnokság és a támogatott döntéshozatal mellett a gyakorlati életben is képes jelentős segítséget nyújtani többek között az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára annak érdekében, hogy a pénzügyek a számukra legideálisabb módon kerüljenek kezelésre. A széleskörű gyakorlati alkalmazásnak köszönhetően egyfajta akadálymentesítési konstrukció megvalósítására alkalmas

Glucagon-Like Peptide-1 Excites Firing and Increases GABAergic Miniature Postsynaptic Currents (mPSCs) in Gonadotropin-Releasing Hormone (GnRH) Neurons of the Male Mice via Activation of Nitric Oxide (NO) and Suppression of Endocannabinoid Signaling Pathways

Glucagon-like peptide-1 (GLP-1), a metabolic signal molecule, regulates reproduction, although, the involved molecular mechanisms have not been elucidated, yet. Therefore, responsiveness of gonadotropin-releasing hormone (GnRH) neurons to the GLP-1 analog Exendin-4 and elucidation of molecular pathways acting downstream to the GLP-1 receptor (GLP-1R) have been challenged. Loose patch-clamp recordings revealed that Exendin-4 (100 nM-5 μM) elevated firing rate in hypothalamic GnRH-GFP neurons of male mice via activation of GLP-1R. Whole-cell patch-clamp measurements demonstrated increased excitatory GABAergic miniature postsynaptic currents (mPSCs) frequency after Exendin-4 administration, which was eliminated by the GLP-1R antagonist Exendin-3(9-39) (1 μM). Intracellular application of the G-protein inhibitor GDP-β-S (2 mM) impeded action of Exendin-4 on mPSCs, suggesting direct excitatory action of GLP-1 on GnRH neurons. Blockade of nitric-oxide (NO) synthesis by Nω-Nitro-L-arginine methyl ester hydrochloride (L-NAME; 100 μM) or N(5)-[Imino(propylamino)methyl]-L-ornithine hydrochloride (NPLA; 1 μM) or intracellular scavenging of NO by 2-(4-carboxyphenyl)-4,4,5,5-tetramethylimidazoline-1-oxyl-3-oxide (CPTIO; 1 mM) partially attenuated the excitatory effect of Exendin-4. Similar partial inhibition was achieved by hindering endocannabinoid pathway using cannabinoid receptor type-1 (CB1) inverse-agonist 1-(2,4-dichlorophenyl)-5-(4-iodophenyl)-4-methyl-N-(1-piperidyl) pyrazole-3-carboxamide (AM251; 1 μM). Simultaneous blockade of NO and endocannabinoid signaling mechanisms eliminated action of Exendin-4 suggesting involvement of both retrograde machineries. Intracellular application of the transient receptor potential vanilloid 1 (TRPV1)-antagonist 2E-N-(2, 3-Dihydro-1,4-benzodioxin-6-yl)-3-[4-(1, 1-dimethylethyl)phenyl]-2-Propenamide (AMG9810; 10 μM) or the fatty acid amide hydrolase (FAAH)-inhibitor PF3845 (5 μM) impeded the GLP-1-triggered endocannabinoid pathway indicating an anandamide-TRPV1-sensitive control of 2-arachidonoylglycerol (2-AG) production. Furthermore, GLP-1 immunoreactive (IR) axons innervated GnRH neurons in the hypothalamus suggesting that GLP-1 of both peripheral and neuronal sources can modulate GnRH neurons. RT-qPCR study confirmed the expression of GLP-1R and neuronal NO synthase (nNOS) mRNAs in GnRH-GFP neurons. Immuno-electron microscopic analysis revealed the presence of nNOS protein in GnRH neurons. These results indicate that GLP-1 exerts direct facilitatory actions via GLP-1R on GnRH neurons and modulates NO and 2-AG retrograde signaling mechanisms that control the presynaptic excitatory GABAergic inputs to GnRH neurons

Mitigation of nociception via transganglionic degenerative atrophy: possible mechanism of vinpocetine-induced blockade of retrograde axoplasmic transport

I Sverige har ett förväntat ökande gap mellan tillgängliga resurser och ökade behandlingsmöjligheter satt fokus på evidensbaserad prioritering. Problem har emellertid konstaterats inom områden med svag evidensgrund och oklar eller kontroversiell värdegrund. Vårt mål har varit att definiera, beskriva och kvantifiera ett typfall, som illustrerar denna problematik, nämligen populationen multisjuka äldre patienter i svensk slutenvård, särskilt de med hjärtkärlsjukdom, samt att diskutera implikationerna för prioriteringsarbete. Är det t ex möjligt att utarbeta konsensusbaserade riktlinjer, grundade på befintlig evidens- och värdegrund? Vi vill underbygga denna strategi för multisjuka äldre patienter med kardiovaskulär sjukdom genom att: • definiera, beskriva och kvantifiera de multisjuka äldre patienterna i svensk sjukvård, i synnerhet de med hjärtkärlsjukdom • uppskatta slutenvårdskostnaden för de multisjuka äldre patienterna • på populationsnivå skapa förutsättningar för kategorisering och prioritering av multisjuka äldre med kardiovaskulär sjukdom, företrädesvis på basen av kliniskt relevant komorbiditet Detta studeras med hjälp av en litteraturöversikt och en sammanställning av registerdata från Patientregistret för sluten vård och KPP-databasen (Kostnad Per Patient). Dessa källor har använts för att beskriva patientkaraktäristika, särskilt komorbiditet, samt vårdkonsumtion. De multisjuka äldres slutenvårdskonsumtion har uppskattats grovt. Resultatet visar att det inte finns någon allmänt vedertagen definition av multisjuka äldre. Socialstyrelsens definition framstår, ur epidemiologisk synvinkel, som den lämpligaste. Den lyder:"Personer 75 år eller äldre som under de senaste 12 månaderna har varit inneliggande tre eller flera gånger inom slutenvården och med tre eller flera diagnoser i tre eller flera skilda diagnosgrupper enligt klassifikationssystemet ICD 10." Bland alla människor i Sverige som är 75 år och äldre utgör de multisjuka äldre ungefär 7 procent. Av alla sjukhusvårdade patienter 75 år och äldre utgör de multisjuka äldre 25 procent men de konsumerar 47 procent av sjukhusdagarna i detta åldersintervall. Andelen multisjuka äldre växer på sjukhusen och sannolikt i samhället. Kostnaden för slutenvård av multisjuka äldre uppgår idag till 11.5 miljarder kronor per år. 　 De multisjuka äldres slutenvårdskonsumtion betingar därmed 19 procent av de totala svenska slutenvårdskostnaderna. De vårdas inom olika specialiteter, men den klart dominerande specialiteten är internmedicin, inom vilken 81 procent av de multisjuka har vårdats. 71 procent av slutenvården av de multisjuka äldre sker på små och medelstora sjukhus. De multisjuka äldre, som vårdas på sjukhus, är i genomsnitt 83 år gamla samt har stora, multipla och komplexa vårdbehov. I de äldsta åldersstrata dominerar kvinnor numerärt. Hjärtkärlsjukdomar dominerar och många vårdtillfällen orsakas av akutisering av kronisk hjärtkärlsjukdom. Till de vanligaste, prioriteringsmässigt relevanta, komorbida tillstånden vid slutenvårdskrävande hjärtkärlsjukdom hos multisjuka äldre hör: tumörsjukdomar, tillstånd efter stroke, njursvikt, demens/betydande kognitiv rubbning, kroniskt obstruktiv lungsjukdom och kronisk värk. Några patientfall från kliniken relateras för att ge konkretion åt framställningen. För att kunna kategorisera de multisjuka äldre och för att kunna rangordna de aktuella prioriteringskategorierna krävs ytterligare kunskap om populationens komorbiditet. Med tanke på patientgruppens komplexa behov krävs emellertid en kompletterande behovsinriktad (snarare än enbart diagnosinriktad) klassifikation. Vidare skulle en prognostisk markör, kopplad till patientens totala sjukdomsbild, vara av värde vid prioritering