Citokin-gén polimorfizmusok kapcsolata koraszülöttek perinatális szövődményeivel = The association of cytokine genetic polymorphisms with perinatal complications of premature infants

Vizsgálatsorozatunk kapcsán több mint 300 kis súlyú koraszülött bevonásával 32 különböző genetikai polimorfizmus (SNP) hordozás kapcsolatát elemeztük a perinatális szövődményekkel. Több olyan elemre sikerült rámutatni, amelynek jelentősége lehet egy adott szövődmény kialakulásában. Ilyen az ösztrogén-receptorral szembeni érzékenységet befolyásoló SNP, illetve a renin-angiotenzin rendszer polimorfizmusok összefüggése a perinatalis adaptációs zavarokkal, a VEGF SNP-k perinatalis szövődményekkel való kapcsolata, a TNF-alfa és az IFN-gamma, valamint az IL-12 SNP-k lélegeztetés iránti igénnyel való kapcsolata. Vizsgálataink a gyógyszerfejlesztés, valamint a terápia optimálása szempontjából végzett klinikai vizsgálatok számára kiindulási alapot jelenthetnek. Az eredmények másik hasznosítási területe a szövődmény-predikció lehet. Azt, hogy a genotípus-mintázat ismerete a megszületéskor mennyire segíti ezt a célt, egy új statisztikai eljárással (random forest technikával) elemeztük. Ezzel a módszerrel meghatároztuk, hogy az egyes SNP-k milyen mértékben segítik önmagukban a predikciót, illetve olyan SNP-mintázatokat állítottunk össze, amelyekkel megszületéskor a szövődmény-predikció pontossága fokozható. | During our studies we enrolled more than 300 preterm infants and determined the association between carrier status of 32 different genetic polymorphisms with the risk of perinatal complications. Several SNPs with a possible involvement in the investigated complications were identified. These include the association of perinatal adaptational disturaűbances with an SNP with an impact on estrogen sensitivity and with genetic polymorphisms of renin-angiotensin system; the association between VEGF SNPs and some perinatal complications; the link between TNF-alpha, IFN-gamma and IL-12 SNPs and need for ventilatory support. These results may for a basis for studies aiming drug developemnt and optimization of therapy. Another psosible field for the use of these results is complication prediction. We applied a new statistical approach (random forest technique) to determine, whether the information about genotype patterns at birth may improve complication prediction. For this purpose we established the importance score values of individual SNPs and created optimized SNP patterns with the highest predictive value

Genetic polymorphisms for vascular endothelial growth factor in perinatal complications

Low birth weight (LBW) infants have increased susceptibility to perinatal complications. An immature and impaired vascular system may possibly participate in these complications. There is evidence that supports the notion that vascular endothelial growth factor (VEGF), which is an essential regulator of embryonic angiogenesis, plays a central role in the pathogenesis of perinatal complications. We aimed to test whether functional genetic polymorphisms of VEGF are associated with the risk of preterm birth or perinatal morbidity. We enrolled 128 LBW infants (<= 1500 grams). VEGF T-460C, VEGF C-2578A and VEGF G+405C polymorphisms were determined by real-time PCR or PCR-RFLP, respectively. Their genotypes were compared with VEGF genotypes of 200 healthy, term neonates. The prevalence of the VEGF+405 C allele was higher in LBW infants than in healthy, term neonates (OR [95% CI]: 1.29 [1.01-1.65]). Carrier state for the VEGF -2578A allele was an independent risk factor for enterocolitis necrotisans (NEC) (adjusted OR [95% CI]: 2.77 [1.00-7.65]). The carrier state for the VEGF -2578AA genotype was associated with a decreased risk of acute renal failure (ARF) (adjusted OR [95% CI]: 0.2 [0.05-0.78]). These results suggest that VEGF G+405C polymorphism might be associated with a higher risk of preterm birth and that VEGF C-2578A polymorphism may participate in the development of perinatal complications such as NEC and ARF

Gyermekkori 1-es típusú diabetes és coeliakia

1-es típusú diabetesben (T1DM) az átlag populációhoz képest a coeliakia gyakoribb előfordulásával kell számolni. A gyakoribb előfordulás hátterében közös genetikai tényezők (HLA DQ2, DQ8) szerepe igazolt. A coeliakia diagnózisa kiemelten fontos, mivel a jól ismert tüneteken túl nagyfokú vércukorszint-ingadozásért, hypoglykaemia hajlamért lehet felelős. A diagnózis alapja a szerológiai (szöveti transzglutamináz-ellenes antitest, endomysium-ellenes antitest, deamidált gliadin-ellenes antitest) és az endoszkópos vizsgálatok, azonban válogatott esetekben HLA-vizsgálat elvégzése mellett a biopsiától el is tekinthetünk. A T1DM-ben észlelt gyakori előfordulás, az anyagcserére kifejtett kedvezőtlen hatások miatt ebben a rizikócsoportban a coeliakia szűrése feltétlen javasolt

A coeliakia és az 1-es típusú diabetes mellitus együttes előfordulása

Bevezetés: Az utóbbi években egyre inkább előtérbe került a glutén patogenetikai szerepe az 1-es típusú diabetes (T1DM) kialakulásában. Ezért tartottuk fontosnak annak a vizsgálatát, hogy a coeliakia (CD) és T1DM együttes előfordulása esetén melyik kórkép lép fel gyakrabban elsőként. Betegek és módszerek: Összesen 51 CD és T1DM gyermekben mértük fel a diagnózisok felállításakor az életkort, a két betegség fellépése között eltelt időt, valamint a BMI és inzulinigényük változásait a gluténmentes diéta (GFD) bevezetése előtt és azt követően egy évvel. Eredmények: A vizsgált esetek többségében a T1DM előbb lépett fel, mint a CD (45 vs. 6 eset). Megfigyelhető volt az is, hogy amennyiben a T1DM 5 éves kor előtt lép fel, akkor gyakoribb volt a CD kialakulása, mint a később manifesztálódó diabetes esetén (28 eset vs. 17 eset). Az 5 éves kor alatt kezdődő diabetes esetén azonban hosszabb idő után alakult ki a CD, mint azokban, akikben a T1DM később indult (21 hónap vs. 3 hónap). Megbeszélés: Vizsgálati eredményeink megerősítik a glutén lehetséges szerepét a T1DM kialakulásában, hiszen a CD diagnózisa esetén a gyermek gluténmentes diétát kap, míg T1DM primer fellépése esetén ez nem történik meg. Elképzelhető, hogy T1DM-re hajlamos gyermekekben a diabetes megelőzésére szóba jöhet a gluténmentes diéta bevezetése

Lymphocyte subsets in pediatric migraine

Aseptic inflammation due to activated immune cells has been implicated in the pathomechanism of migraine. We measured the prevalence of regulatory T cells (Tregs), along with that of CD4(+)/CD8(+) lymphocytes and their Th1/Th2 commitment in pediatric migraine. Children and adolescents suffering from migraine without aura, migraine with aura and hemiplegic migraine ictally (n = 53, 27, and 20, respectively), also interictally (n = 33) were recruited and compared to 24 healthy children. Our results indicated comparable prevalence of Tregs, CD4(+) and Th1/Th2 committed cells. CD8(+) prevalence was lower, and CD4(+)/CD8(+) ratio was higher in ictal phase irrespective of the subtype of migraine. No association between CD8(+) prevalence and gender, body weight, disease onset and attack duration in migraine subtypes was found. CD8(+) prevalence was normal in patients in interictal phase. These results suggest the absence of major systemic alteration of adaptive immunity in children and adolescents suffering from migraine; however, a transient decrease of CD8(+) prevalence during the ictal phase was detected irrespective of the subtype of migraine