Magyarországi identitásmodellek a kora újkori Európa konfesszionális rendszerében = Models of Identities in Hungary and Confessional System of Early Modern Europe

A Debreceni Egyetem Reformációkutató és Kora Újkori Művelődéstörténeti Műhelye négy magyarországi és egy erdélyi intézmény 12 kutatójának együttműködését koordinálja. Kilenc konferenciát és workshopot, valamint egy folyamatosan működő kutatószemináriumot szerveztünk. Tagjaink magyarországi, németországi, ausztriai, olaszországi és nagy-britanniai konferenciákon vettek részt és tartottak előadásokat. Az OTKA támogatása azt tette lehetővé Kutatócsoportunknak, hogy a kora újkori Európa konfesszionális rendszerének kontextusában tudtunk kiterjedt vizsgálatokat folytatni a magyarországi vallási, nemzeti és regionális identitásokról. Az identitás különböző műfajokban, regiszterekben és szövegekben való megnyilvánulásainak vizsgálata a kulturális emlékezetben játszott szerepeik okainak feltárását segítették. Tanulmányokat, tanulmányköteteket publikáltunk magyarul, angolul, olaszul és németül, valamint adatbázisokat, monográfiákat és szövegkiadásokat jelentettünk meg a kora újkori szentekről és mártírokról. Folytattuk a 17. századi magyar puritánus prédikátor, Medgyesi Pál életművének a feltárását, akinek munkái a kora újkori protestáns emlékezet és mártírológia fontos forrása. Vizsgáltuk a kora újkori magyarországi kultúra és irodalom európai kapcsolatait. Tanulmányokat, monográfiákat és szövegkiadásokat készítettünk imádságokról, prédikációkról, ágendákról és egyházi énekekről. | Our interdisciplinary and international Research Group for Reformation and Early Modern Cultural History (University of Debrecen) developed a collaborative research project of 12 scholars in four Hungarian institutions, and one Romanian university. Nine conferences and workshops, as well as a continuous research seminary were organised by the Research Group. Our members participated and delivered papers in symposiums in Hungary, Germany, Austria, Italy, and the United Kingdom. OTKA support helped our Research Group to manage a wide investigation on religious, national, and regional identities in Hungary, in the context of early modern confessional system of Europe. Investigating of representations of identity in several genres, registers, and texts helped us to explore the reasons of their different roles in cultural memory. We published studies and volumes of studies in Hungarian, English, Italian and German, as well as databases, monographs and text editions on various representations of early modern saints and martyrs. We continued the basic research and publication of the oeuvre of the seventeenth century Hungarian Puritan preacher, Pál Medgyesi, whose works are important sources of early modern Protestant cultural memory, and martyrdom. We investigated the European connections of early modern Hungarian culture and literature. Studies, monographs and text editions on prayers, sermons, agendas, and congregational songs were also written

Studia Litteraria

JAN SLASKI: Lengyel és magyar ciceróniánusok Itáliában a XVI. század közepén p. 5-14. OLÁH SZABOLCS: A használati variánsok intertextualitása Batizi András Jónás-históriájában [1541] p. 14-41. IMRE MIHÁLY: A Balassi-kánon elsõ változata (Az 1595-ös bártfai antológia) p. 41-83. MIKÓ GYULA: Az Exequiarum Coeremonialium libri szövegei és kötetkompozíciója p. 83-111. FAZAKAS GERGELY TAMÁS: „Mesterségükben disputálók” vitája II. (Váci P. András Replica címû mûve és a Tolnai–Váci polémia újraértelmezése) p. 111-132. CSORBA DÁVID: Az 1657-es év mint a nemzeti történelemszemlélet egyik irodalmi toposza p. 132-155. JÁNOS ISTVÁN: Franciscus Pomeius retorikai mûvei Magyarországon p. 155-168. TASI RÉKA: „Ha pedig immár kévánnyátok tudni…” (Illyés István prédikációskötetének használati lehetõségei) p. 168-178

Loci Memoriae Hungaricae

Vorwort (Miklós Takács) - 7 ; Teil I: Galeerensklaverei László Zsigmond Bujtás: Die ungarischen Galeerensklaven-Prediger als Erinnerungsort in der Niederlande im 17–18. Jahrhundert - 11 ; Gábor Pusztai: Michiel de Ruyter in der ungarischen Erinnerung - 44 ; Márta Zsuzsanna Pintér: Theatrum Eperjesiensis. Das Schultheater in Preschau und die Darstellung der Galeerensklaven auf der Bühne - 58 ; Eva Kowalská: Exulanten und Galeerensklaven in den Dokumenten und als Erinnerungsort der slowakischen Lutheraner - 76 ; Dávid Csorba: Die Rezeption des Martyriums der ungarischen calvinistischen Galeerensklaven - 91 ; Gergely Tamás Fazakas: Die Erinnerung an die protestantischen Galeerensträflinge des 17. Jahrhunderts nach dem Freiheitskampf 1848/1849 in Debrecen - 104 ; Teil II: 1848 Pál S. Varga: „Die Menschensaaten wurden zu nichte“ – ZumVerhältnis von individuellen und kollektiven Erfahrungen in der ungarischen Lyrik nach dem Freiheitskampf 1848/49 - 131 ; Péter Bényei: Kollektives Trauma, kommunikatives Gedächtnis: 1848/49 als Erinnerungsort im Novellenzyklus von Mór Jókai Schlachtenbilder und Scenen aus Ungarns Revolution 1848 und 1849) - 139 ; Orsolya Manhercz: Das Gedächtnis von 1848–1849 im Spiegel der Kaiserreise von 1852 - 161 ; Kálmán Kovács: Ban Joseph Jellačić von Bužim als „treuer Diener“ der Stephanskrone. Das reichspatriotische Festspiel Croatiens Jubel von Jellačić - 174 ; Wolfgang Häusler: Wien und Ungarn 1848/49 – Denkmäler und Stätten revolutionärer Erinnerung - 193 ; AutorInnen - 240 ; Namensregister - 24

Loci Memoriae Hungaricae

Előszó - 9 ; A reformáció évfordulói ; P. Vásárhelyi Judit: A reformáció százéves évfordulója a heidelbergi egyetemen - 13 ; Imre Mihály: Protestáns–katolikus polémia az 1617-es centenáriumról, a magyar recepció jelei - 26 ; Bitskey István: Vita a reformáció évfordulójáról 1717-ben - 41 ; Csorba Dávid: A reformáció 1717-es ünnepe Patakon - 49 ; Csepregi Zoltán: Félúton a felekezeti identitás megteremtése (1617) és elbúcsúztatása között (1817): ünneplés és ünneprontás a 18. században - 59 ; Reformátorok és művek Verók Attila: Luther és Honterus emlékezete az erdélyi szászoknál a kora újkorban - 71 ; Ősz Sándor Előd: Luther-kötetek a régi kolozsvári könyvtárakban - 79 ; Papp Ingrid: Lutheránus prédikátorok és a sérthetetlen szent könyv - 90 ; Petneházi Gábor: Incesztus és bűnbocsánat Luther (és Melanchthon) egyik exempluma, magyarországi és európai előfordulásai és a műfaj kora újkori használata - 100 ; Magyar Balázs Dávid: Kálvin János (és Luther Márton?) házassági és családi életre vonatkozó elgondolásainak recepciója Tarpai Szilágyi András Libellus repudii et divortii Christiani (1667) című művében - 121 ; Tóth Zsombor: Protestáns biográfia és hosszú reformáció: Kálvin János latin nyelvű életrajzának 18. századi ismeretlen magyar fordításáról (előtanulmány) - 136 ; Kovács Sándor: Dávid Ferenc az emlékezet és felejtés határán - 156 ; A reformáció emlékezete és hagyománya Fazakas Gergely Tamás: A tudatlanság homálya és az evangélium világossága A reformáció emlékezete mint antithetikus beszédmód a kora újkorban - 171 ; Heltai János: A mennyei tudomány tiszta világos folyamja Adalékok a felekezeti tudatok kialakulásához az 1616–1619-es évek vitairatai és prédikációi alapján - 197 ; Guitman Barnabás: A Sáros vármegyei reformáció protestáns emlékezetének rétegei - 208 ; Tóth Gergely István: Historia querelarum Sérelmekből összeálló egyháztörténet Okolicsányi Pál Historia diplomatica című munkájában - 217 ; H. Hubert Gabriella: A reformáció gyülekezeti énekeinek emlékezete a 16–18. századi énekeskönyvi kánonban - 228 ; Nagy Levente: Agyagfalvi Sándor Gergely énekeskönyve és a román reformáció - 234 ; Katolikus–protestáns viták Lázár István Dávid: Az 1584-es váradi hitvita - 249 ; Knapp Éva: Arbor haereseon - 257 ; Ajkay Alinka: „Calvinus megvallja” Pázmány Kálvin-hivatkozásairól - 267 ; Hargittay Emil: Nem felelnek a Kalauzra? A Pázmány halála utáni Kalauz-bírálatokról - 276 ; Báthory Orsolya: Pázmány Péter Peniculus papporuma - 283 ; Oláh Róbert: „Kalauznak calumnia minden dolga” Pósaházi János válasza Pázmány Péternek a reformáció kezdetéről - 293 ; Balázs József: A katolikus és protestáns felekezeti vita a 16–17. századi iszlámellenes irodalomban - 306 ; Zusammenfassungen – Summaries - 317 ; Névmutató - 33

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

Az MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Debreceni Egyetem Régi Magyar Irodalmi Tanszéke - együttműködve a többi egyetem társtanszékével - 2002. május 23-25. között rendezte meg a régi magyar irodalmi kutatók soron következő országos konferenciáját. Religió, retorika, nemzettudat: ez a három kulcsfogalom jelölte ki az ülésszak témáját. Mivel a reneszánsz és a barokk idején mind a vallási, mind a nemzeti tudat retorikusán szerkesztett szövegekben testesült meg, fontos feladatnak látszott számbavenni azokat az elméleti szabályegyütteseket, amelyek ekkor hatottak. Vajon volt-e összefüggés a vallásos közösségtudatot kifejező formakincs és a korai nemzeti identitástudat szövegalkotó szokásai között? Miként került kapcsolatba a hitéleti szenvedélyek retorikus megjelenítése és a tételes tanközvetítés nyelvi normája a nemzeti önismeret formálódó alakzataival? Milyen műfajok és stilisztikai variációk, milyen antik tradíciók alakították a korai újkor retorikus eljárásait? Ilyen kérdésekre kereste a választ az ülésszak, amely megemlékezett az egy évtizede elhunyt kiemelkedő tudósról, Klaniczay Tibor akadémikusról, a kutatócsoport alapítójáról, tudományszakunk kiemelkedő praeceptoráról. Kötetünk az ülésszak előadásait adja közre, a három kulcsfogalom lehetséges összefüggéseit keresve, s remélve azt, hogy ilyen módon is ösztönzést adhat a korszak irodalmi műveltségének árnyaltabb megismeréséhez.Az Olvasóhoz, 9-14. Bitskey István, Emlékezés Klaniczay Tiborra, 15-28. Klaniczay Gábor, A csodatörténetek retorikája a szentté avatási perekben és a legendákban, 29-49. Madas Edit, A prédikáció magvetésével a magyar nemzet védelmében, Laskai Osvát Gemma fidei című prédikációskötetének előszava, 50-58. Szelestei N. László, Laskai Osvát prédikációja magyarul a XVII. század végéről, 59-73. Jankovits László, Aranykor a Mohács előtti Magyarországon, Taurinus Stauromachiájának felépítéséhez, 74-82. Szilágyi András, Két humanista főpap a barokk kor emlékezetében, 83-98. Ács Pál, A szentek aluvása, Dévai Mátyás és a Patrona Hungariae-eszme protestáns bírálata, 99-111. Őze Sándor, Apokaliptika és nemzettudat a XVI. századi Magyarországon, 112-124. Imre Mihály, Cicero és/vagy Krisztus? A reformáció XVI. századi retorikáinak egyik dilemmája, 125-165. Kecskeméti Gábor, A németországi egyetemek retorikai kultúrája és magyarországi hatása a XVI-XVII. század fordulóján, Egy 1587. évi adat, 166-197. Bartók István, „Rhetoricati sumus" - Retorikafelfogások a régi magyar irodalomban, 198-211. Vígh Éva, A „virtutes elocutionis" etikai-retorikai kapcsolata a klasszicizmus olasz értekezés-irodalmában, 212-226. Knapp Éva, Egy ismeretlen irodalomelméleti munka a XVIII. század első feléből, Gyalogi János (?): De eloquentia sacra (1750), 227-264. Amedeo Di Francesco, A manierizmus kérdése - Klaniczay után, 265-286. Kovács Sándor Iván, „Magyar vitézeknek dicsőséggel földben temetett csontjai és azok nagy lelkeiknek árnyékjai", Retorika, religio, nemzettudat Zrínyi műveiben, 287-296. Szörényi László, Zrínyi és Vida, avagy a neolatin vergiliusi eposzmodell, 297-315. Nagy Levente, Retorika és nemzeti mártirológia a XVII. századi magyar eposzokban, 316-329. Jankovics József, Gyöngyösi István költészetének poétikai-retorikai forrásvidéke, 330-337. Szabó Péter, „Virtus vulnere viret", 338-358. Oláh Szabolcs, Az önszemlélet síkjai Bornemisza és Telegdi vitájában, 359-373. Hargittay Emil, Irodalomszemlélet Pázmány előszavaiban és könyvajánlásaiban, 374-383. Gábor Csilla, Elmélkedés - interkonfesszionális átjárás - nyelvi program, Három XVII. századi példa, 384-400. Fazakas Gergely, „Mesterségükben disputálok" vitája, Hitvitázó iratként értelmezhető-e Tolnai Dali János Váci P. Andrással polemizáló könyve?, 401-423. Csorba Dávid, Történelemfelfogás és írásértelmezés Csúzi Cseh Jakab prédikációiban, 424-437. Győri L. János, Nagyari József tábori prédikációi, 438-460. Tasi Réka, „én mondom igazsággal és nagy örömmel", Landovics István prédikációja Buda visszavételéről, 461-472. Petrőczi Éva, XVII. századi puritán szerzőink magyarságképe, 473-486. Szentpéteri Márton, Imperium Messiae, Háromságelvű világkép és a pánszofikus reformtörekvések nemzetfelettisége Erdélyben, 487-512. Paul Richárd Blum, Filozófia magyar nyelven: Bertalanffi Pál, Sartori Bernát és a XVIII. század egyetemi filozófiája, 513-529. Havas László, Anticiceronianizmus és antitacitizmus mint az európai nemzeti eszme egyik formálója, 530-550. Molnár Antal, A magyar ferencesek hódoltság-képe a XVIII. században a rendi történetírás és a prédikációk alapján, 551-562. Thimár Attila, „A történetiség boltozata képződik a tudományszak fölött", 563-576. Névmutató, 577-595

Szerkesztői előszó

Although the construction of martyrdom has come to the forefront in recent international research on Protestantism, there are only a few Hungarian scholars who have already examined the early modern representations of different religious and national identities from this aspect. The articles collected in this volume aim at shifting the centre of Western research on early modern martyrdom towards the Carpathian Basin. We analyse the interconnections, patterns and differences of textual and visual representations of Protestant martyrdom, and explore how the various Western martyr traditions were interpreted and acculturated in early modern Hungary. This volume is based on a conference held in 2011 at the University of Debrecen, and organised by the Research Group for Reformation and Early Modern Cultural History, in cooperation with other scholars of several Hungarian universities. We participate in a collaborative research project, supported by OTKA and TÁMOP funds, in order to extend our understanding of early modern martyrdom.Although the construction of martyrdom has come to the forefront in recent international research on Protestantism, there are only a few Hungarian scholars who have already examined the early modern representations of different religious and national identities from this aspect. The articles collected in this volume aim at shifting the centre of Western research on early modern martyrdom towards the Carpathian Basin. We analyse the interconnections, patterns and differences of textual and visual representations of Protestant martyrdom, and explore how the various Western martyr traditions were interpreted and acculturated in early modern Hungary. This volume is based on a conference held in 2011 at the University of Debrecen, and organised by the Research Group for Reformation and Early Modern Cultural History, in cooperation with other scholars of several Hungarian universities. We participate in a collaborative research project, supported by OTKA and TÁMOP funds, in order to extend our understanding of early modern martyrdom