An enzyme synthesizing fructose 2,6-bisphosphate occurs in leaves and is regulated by metabolite effectors

AbstractAn enzyme catalyzing the ATP and fructose 6-phosphate-dependent synthesis of fructose 2,6-bisphosphate, a regulator of glycolysis and gluconeogenesis, has been identified and partially purified from plants, specifically the cytoplasmic fraction of spinach leaf parenchyma cells. The enzyme, designated fructose 6-phosphate, 2-kinase, showed no response to a protein phosphorylation system known to inhibit the corresponding enzyme in mammalian cells, but it responded strikingly to metabolite effectors (Pi, an activator/PGA, an inhibitor) through changes in substrate affinity and maximal velocity. The observed pattern of regulation suggests a role for chloroplasts in controlling cytoplasmic carbon processing

Metabolite-mediated catalyst conversion of PFK and PFP

Metabolites known to occur in the cytosol of photosynthetic leaf cells were found to mediate the reversible conversion of pyrophosphate—D-fructose-6-phosphate 1-phosphotransferase (PFP) to phosphofructokinase (PFK) in partially purified preparations from spinach leaves. Preincubation of PFP with fructose 2,6-bisphosphate, ATP or fructose 6-phosphate converted PFP to PFK. The reverse reaction (PFK → PFP) was promoted by UDP-glucose plus pyrophosphate. These conversions in catalytic capability were accompanied by changes in molecular mass and charge. The results are in accord with the view that the alterations in PFP and PFK activity, provisionally called ‘metabolite-mediated catalyst conversion’, represent a regulatory mechanism to direct left cytosolic carbon flux in either the biosynthetic or degradatory direction

Two Gap-filling Books on Non-immigrant Minorities

L

A recski ércmező geokémiai eloszlásainak átfogó kvantitatív és térbeli vizsgálata a földtani bizonytalanság figyelembevételével = Comprehensive quantitative and spatial analysis of geochemical distributions in the Recsk ore field with respect to geological uncertainty

Feltártuk és összegyűjtöttük a recski jelentésekben és tematikus adatbázisokban fellelhető, több mint 150 000 elemzési adatsort. Meghatároztuk a kutatási objektumok, az ércminták, és a beszkennelt alapvető földtani térképek és szelvények koordinátáit, ezzel létrehoztuk az ércmező eddigi legteljesebb - térinformatikai alapú - geokémiai adatbázisát. Ennek alapján elkészítettük a teljes ércmezőre kiterjedő geokémiai modellt. A geokémiai eloszlásokat térbeli és statisztikus viselkedésük alapján is jellemeztük. Megállapítottuk, hogy a recski ércmező térrészei főként a Cu, Pb, S és Au értékeiben különböznek, míg a Zn, Fe és Mo nem mutat karakteres eltérést. Vizsgáltuk a kőzettípusok és az érces elemek affinitását. Vertikális zónásságokat mutattunk ki az érces komplexumban. Az érces elemek eloszlásának 3 dimenziós megjelenítése, ill. a fő kutatási szintekre szerkesztett részletes izovonalas térképek alapján jellemeztük a vizsgált elemek térbeli eloszlását. Az elemdúsulások elhelyezkedése általában jól magyarázható a földtani-ércföldtani modell ismeretében. A terület ritkább kutatási hálóval lefedett peremén viszont több anomália utal arra, hogy egyes - elsősorban szkarnos - érces zónák a feltárt térrészeken túl is folytatódnak. Részletesen áttekintettük a felhasznált adatok bizonytalanságát okozó kutatás-módszertani tényezőket. Számba vettük és összefoglalóan ismertettük a területet a bányászat és az érckutatás során ért környezetkárosító, ill. a környezetet veszélyeztető hatásokat. | Over 150 000 analytical datasets in the technical reports on Recsk and related databases were located and collected. Co-ordinates of the involved exploration objects, ore samples, scanned geological base maps and profiles were defined, and, as a result, the so far most complete GIS-based geochemical database was created. Using this database a geochemical model for the entire ore field was composed. We characterized the spatial and statistical behavior of the geochemical distributions. It was established that the spatial parts of the Recsk Ore Field mainly differ in the Cu, Pb, S and Au values, whereas Zn, Fe and Mo do not vary remarkably. We studied the affinity of ore elements with the various rocktypes. A vertical zoning within the ore complex was revealed. With 3D representation of the distribution of ore elements and construction of detailed contour maps, the spatial distribution of the studied components was characterized. Location of the element enrichments could generally be well explained by the geologic/ore-geologic model. At the fringes of the ore deposit, where the density of exploration is lower, several anomalies indicate that certain - mainly skarn - ore zones continue outside the limits of the explored parts. We gave a detailed account of those factors of exploration methodology that increase the uncertainty in the applied data. We provided a concise description of the effects of mining and ore exploration in the area causing damage or threat to the environment

Az osztálytermi befogadás és kirekesztés mintázatai egy kárpátaljai iskolában

L