A technológia transzfer intézményi megújulása a tudásgazdaságban = Technology transfer in the knowledge-based economy: organizational changes

Munkánk során áttekintettük, hogy a technológia transzfer hagyományos eszköztára hogyan változott meg az elmúlt évtizedben, és a tudásalapú társadalom kiépítése milyen változásokat hozott mind a nemzeti rendszerek, mind pedig az intézmények szintjén. Részletesen foglalkoztunk a hazai innovációs rendszer kialakulóban lévő elemeivel, az innovációs törvénykezés hatásaival. Áttekintettük az egyetemek feladatait és körvonalaztuk a technológia transzfer kapacitás megteremtéséhez szükséges belső intézményeket. Részletesen vizsgáltuk a tudásalapú vállalkozások alapítását gátló tényezőket, és egy többlépcsős modellt állítottunk fel az akadályok szemléltetésére. A gazdasági szereplők viszonylatában foglalkoztunk a szervezeti tanulás technológia transzferben betöltött szerepével, a bilaterális kockázatok fajtáival és kezelési lehetőségeikkel, valamint a vállalkozások együttműködésében megvalósuló közös szabadalom-hasznosítási platformok létjogosultságával. | During our work we surveyed how the traditional tools of technology transfer altered in the last decade, and what changes were indicated by establishing the knowledge based society on both levels of national systems and institutions. We fully dealt the evolving elements of domestic innovation systems, the effects of innovation jurisdiction. We surveyed the roles of universities and outlined the required internal institutes to build technology transfer capacity. We examined thoroughly the obstructive agents of knowledge based enterprises, and we set up a several-step model to demonstrate the obstructions. In the relation of economic performers we dealt with the role of organizational learning in technology transfer, the types of bilateral risks, their managing opportunities and the justification of common patent-exploitation platforms for the co-operation of enterprises

A felelősségteljes innovációról

A felelősségteljes innováció a fenntarthatóság fogalmának innovációpolitikai értelmezése, elköteleződés az innovációs folyamatok jelenbeli kezelésére a jövő érdekében. E személetmód – amely gyorsan terjed az Európai Unióban, már a 2014–2020-as programozási periódus dokumentumaiban is egyfajta szakmapolitikai irányelvként jelenik meg – megalapozása európai uniós szinten a vége felé közeledik, és az elkövetkező évek egyik legfontosabb innovációpolitikai feladata ezen elvek gyakorlatba történő átültetésének ösztönzése lesz. E tanulmány célja, hogy áttekintse a felelősségteljes innováció fogalomkörét, rendszerezze azon szempontokat, magatartási formákat, amelyek a szemléletmód megértéséhez szükségesek, ezáltal segítve elő, hogy azt a hazai tudományos társadalom mind elméleti, mind gyakorlati munkája során értékteremtő módon alkalmazza.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: L52, M14, O32, O33, O38

On the responsibility of experience economy : what's wrong with that Prezi is not a cure for cancer?

This paper discusses on what the role of the experience economy would be, especially the social media and mobile applications’ development in a second dot-com bubble formation. The incredible expansion of experience economy causes obvious distortions in the evaluation of the companies and it may have other effects on labour and investment markets. We also looked for answers how the government of a small and closed economy as in Hungary could steer the process towards a sustainable innovation ecosystem

Szabadalmaztatási szándék vizsgálata hazai felsőoktatási intézmények kutatói körében

Az elmúlt évtizedekben az egyetemek szerepe jelentős változásokon ment keresztül, hiszen a társadalom részéről megjelent az elvárás, hogy a felsőoktatási intézmények kutatási tevékenységükkel járuljanak hozzá a gazdasági fejlődéshez. Ennek a hozzájárulásnak fontos része az egyetemen keletkező kutatási eredmények – jellemzően szabadalmak és licencia megállapodások útján történő – ipari hasznosítása. A folyamat szempontjából kiemelt szerepet játszanak az egyetemi kutatók, hiszen gyakran a saját döntésükön múlik, hogy az adott kutatási eredményt üzleti hasznosítás irányába terelik-e vagy sem. A szerzők felmérésükben a hazai felsőoktatási intézmények kutatóinak (N=660) szabadalmaztatási szándékát vizsgálták meg. A kutatás elméleti keretét a tervezettviselkedés-elmélet adaptációja biztosította, amely segítségével arra keresték a választ, hogy az általuk vizsgált tényezők közül melyek tekinthetők meghatározónak a kutatók szabadalmaztatási szándékában? A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a szabadalmaztatási szándékra a kutatói attitűd és a környezet bátorítása hatnak leginkább. Elsősorban a magas tudományos teljesítménnyel rendelkező kutatók terveznek szabadalmaztatni, valamint azon tudósok, akik a szabadalmaztatás tudományos tevékenységükre gyakorolt hatását pozitívnak értékelik. A technológiatranszfer-irodákkal való elégedettség – vagy éppen elégedetlenség – nincs hatással a szabadalmaztatási döntésre, ami további kérdéseket vet fel az intézmények ösztönző szerepével kapcsolatban