A magyarországi szociális munka válsága

Felkérést kaptam az esély szerkesztőségétől, hogy fogalmazzam meg vitaindító gondolataimat a szociális munka hazai helyzetével kapcsolatban. A válság szót már én kanyarítottam a címhez, mintegy össze is foglalva ennek az írásnak a tartalmát. Mivel vitát szeretnék provokálni, sarkosan fogalmazok, és elsősorban a szociális munka számomra problémás jelenségeiről írok. Mindezek miatt fontosnak tartom leszögezni, hogy noha igen kritikus álláspontot képviselek a hazai szociális munka megítélésekor, magam is ehhez a szakmához tartozom. És ez azért van, mert habár magam körül egyre kevésbé látom, belül meg tudtam őrizni egy olyan képet a szociális munkáról, amellyel azonosulni tudok, amire fel tudom építeni a szakmai identitásomat. Ha ez nem lenne, ha nem hinném, hogy van értelme ennek a szakmának, akkor ez a kritikus írás sem született volna meg. Lassan három éve lesz, hogy a Szimpla Csoport blogján1 közzétettem egy hasonló írást. Tartottunk pár összejövetelt, érkeztek reagálások, de alapjában nem változott semmi. Most eljött az ideje, hogy még egyszer, talán egy kicsit összeszedettebben immár egy folyóirat hasábjaink nekiveselkedjek a témának

A mentális problémák felépülés alapú megközelítése

Az angol nyelvterületen Recovery model (Felépülés modell) néven ismert, és az utóbbi két évtizedben széles körben elterjedt kifejezés a mentális problémák értelmezésének és kezelésének egy új megközelítésére utal. A cikk összefoglalót nyújt a felépülés modell főbb jellemzőiről, valamint kitér arra is, hogy milyen tényezők akadályozzák a magyarországi elterjedését, a mentális problémákról való szakmai és közgondolkodás átalakítását

Intézménytelenítés Magyarországon a mentális problémák kezelése területén

A tanulmány szakmapolitikai elemzés keretében próbálja körbejárni, vajon beszélhetünk-e intézménytelenítésről Magyar országon a mentális problémák kezelése területén. Az elemzés egy klasszikus modellt használva arra keresi a választ, hogy a különböző érintett szakmapolitikai szereplők milyen irányban próbálnak változtatni az ellátórendszer viszonyain, különös tekintett el a nagy létszámú bentlakásos intézményekre. A tanulmánynak a 20 éve mozdulatlan számok mögött i dinamizmus feltárása a célja, s arra keresi a választ, hogy a statisztikai adatokból kiolvasható mozdulatlanság hátterében érzékelhetünk-e mégis mozgásokat

A szociális munka új lehetőségei a pszichiátriai betegek ellátásában

Az utóbbi években a szociális törvény számos olyan új ellátási formát nevesített, amely pszichiátriai betegeknek nyújt szociális szolgáltatásokat, a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátási formák között. Ez látszólag új jelenség, hiszen korábban minden pszichiátriai probléma kizárólag az egészségügy hatáskörébe tartozott. Ugyanakkor évtizedek óta jelen van a szakmai párbeszédben az ún. extramurális (kórházon kívüli) ellátási formák fejlesztésének igénye. Az országos szinten kiépült medikális ellátórendszer nehezen tud mit kezdeni az érintettek szociális problémáival

A közösségi pszichiátriai ellátásról

Az alábbi gondolatok közzétételét az motiválta, hogy habár a szociális törvény 2003. január 31-tõl minden települési önkormányzat részére kötelezõen elõírja, mégis csak napjainkban kezdenek formálódni a közösségi pszichiátriai ellátásként nevesített szolgáltatások. Írásomban néhány, a szolgáltatások kapcsán jellemzõen felmerülõ kérdést járok körbe, illetve az általam gyakran tapasztalt félreértések némelyikét szeretném eloszlatni, reményeim szerint némi fogódzót nyújtva ezzel a most induló szociális szolgáltatásoknak, melyek a pszichiátriai problémáva

Észrevételek a magyarországi intézményi férőhelykiváltás koordinálásáról

Az ELTE Társadalomtudományi Kara 2012 óta tagja az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Testületnek (IFKKOT), amely az 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat rendelkezései alapján az intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló stratégiában meghatározott feladatok koordinálása céljából jött létre különböző szakpolitikai szereplők bevonásával. A jelenlegi tanulmány keretei között arra teszünk kísérletet, hogy öszszefoglaljuk a kiváltást koordináló testületben szerzett tapasztalatainkat, és javaslatokat fogalmazzuk meg a koordináció hatékonyabbá tételére. Megállapításaink alapját a testület aktív tagjaiként szerzett személyes tapasztalataink, a számunkra a testületi munka során rendelkezésre bocsátott, illetve a kiváltással kapcsolatos nyilvánosan is elérhető dokumentumok, valamint a 2013- ban általunk a témában folytatott kutatás képezik

1. szekció: Átmenet az intézményi alapú modellekből a településorientált közösségi alapú szolgáltatásokig a mentális problémak kezelési területén

Kulcskérdések a mai magyar szociálpolitikában és a változtatás lehetőségei - Zárókonferencia az ELTE Társadadalomtudományi Kar, a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, a Gyere Egyesület és a care Europe szervezésében 3 Bugarszki Zsolt: Bevezető 7 Jan Pfeiffer: A nagy létszámú intézményeken alapuló ellátási formák átalakítása közép- Kelet-európában 13 Robert van Voren: A mentális egészség előmozdítását szolgáló ellátórendszer reformja Kelet-európában és a volt szovjet tagköztársaságokban 7 Jean-Pierre Wilken: Az ellátórendszer átalakítása Nyugat-európában. Átmenet az intézményi alapú klinikai ellátásoktól a felépülés-orientált megközelítésekbe 21 Dirk den Hollander: A hatalom elismerése, az elismerés hatalm

Co-Creating Community-Based Solutions through Social Media in Estonia during the COVID-19 Pandemic

In this study, we aimed to explore and describe the prosocial behaviour of the community during the COVID-19 crisis in Estonia on Facebook, using mixed-method content analysis.This article focuses on the role of social media in co-creation in the context of the COVID-19 pandemic and the use of Facebook (FB) as a modern communication technology in times of crisis. Our goal was to learn how Facebook as a social media channel can be a tool and accelerator that allows people to find solutions to social problems in communities experiencing crises. The focus of the research is on finding solutions in co-creation for vulnerable target groups, including the elderly, people with disabilities, and other people who need support. This research expands on the role and potential of using FB as a communication platform to enhance co-creation.We used Kaun and Uldam’s (2018) model as a theoretical framework for this study. The study is characterised by a descriptive and exploratory research design. We studied the prosocial behaviour of the community on Facebook through a three-stage mixed method content analysis of existing data, including posts and comments on FB pages, using both quantitative (descriptive statistics) and qualitative (thematic analysis) data analysis methods. Our findings suggest that Facebook as a social media channel could be successfully utilised as a tool for sharing calls to action, activating citizens to co-create solutions, and disseminating results.Keywords: prosocial behaviour; co-creation; community support; Facebook; COVID-19