Önkormányzati pályázati aktivitás. Információs kulcsszereplők az önkormányzati fejlesztéspolitikában és pályázataiban Magyarországon = Tendering activity of local governments. Key information actors in the development and tendering of Hungarian local governments

A hazai önkormányzatok finanszírozási forrásszerzési mechanizmusa jelentősen megváltozott az elmúlt évek során, főleg az Európai Unióhoz való csatlakozást követően, mivel Magyarország is részesedhet a Strukturális Alapokból. Bár a hazai és uniós törekvések az esélyegyenlőség kialakulását szolgálják, a tapasztalatok szerint még a hasonló adottságú települési önkormányzatok is eltérő mértékben részesülnek a pályázati forrásokból. A települések különböző úgynevezett pályázati aktivitással rendelkeznek: egyes települések teljes erőbedobással minél nagyobb részt szeretnének maguknak a pályázati összegekből, míg más települések marginalizálódnak, bizonyos fajta bizonytalansággal, aggodalommal pályáznak. A disszertáció annak a kérdésnek a megválaszolására összpontosít, hogy miért eltérő a pályázati aktivitás az önkormányzatok esetében? A kutatás interdiszciplináris megközelítést alkalmaz és az önkormányzatok pályázati aktivitásának magyarázatát négy pillére építi: a finanszírozási rendszer sajátosságainak tárgyalására, az objektív tényezők, majd a szubjektív tényezők elemzésére, illetve a kapcsolathálózati megközelítésre. A vizsgálatok kvantitatív és kvalitatív adatok ötvözésével történnek, kiegészülve a kapcsolathálózati elemzésekkel. A kutatási eredmények átfogó elemzést nyújtanak a jelenlegi fejlesztéspolitikai szereplőkről és intézményekről. A dolgozat kiemeli a forráselosztási rendszer gyengeségét, amelyben eltérően alakul az önkormányzatok pályázati aktivitása. Az önkormányzati pályázatokat az objektív (saját források, települési adottságok) és szubjektív (politikusi adottságok) települési tényezők, illetve a kapcsolathálózati jellemzők erősen befolyásolják. A jelenlegi finanszírozási rendszerben –főleg a kistelepülések esetében – az önkormányzati pályázati aktivitást jobban ösztönzik a kiszolgáló intézmények (pályázatíró-, tanácsadó cégek), a kisegítő intézményekhez (vidékfejlesztési szervezetek) képest

Az erősek a gyorsak

Egy új pedagógiai módszer bevezetése során felmerülhet a kérdés, hogy vajon a szervezeti szerepek hogyan befolyásolják az adott módszer fogadtatását, vagy terjedésének gyorsaságát. Kutatásunk egy innovatív oktatási program, a Lépésről lépésre (Step by Step) program bevezetésének tanulságaival foglalkozik, a kapcsolatháló elemzés szempontjából. Következtetésünk, hogy a szervezeti kapcsolati pozíciók, a központi vagy bróker szerepek (másképpen a véleményvezető és véleménybróker szerepek) befolyásolják a pedagógiai módszer terjedésének irányát és gyorsaságát

StaffTalk : magyar nyelvű spontán beszélgetések korpusza

A cikkben bemutatjuk a StaffTalk nevű, nagy méretű, kézzel annotált korpuszt, mely magyar nyelvű spontán beszélgetéseket tartalmaz. A korpusz létrehozásával elsősorban ahhoz szerettünk volna vizsgálati anyagot teremteni, hogy zárt közösségeken belül az informális kommunikáció és a megbecsültség hogyan befolyásolja a közösség működését és normarendszerét. A munka első lépéseként a hanganyagokat legépeltettük, amelynek során a verbális információn túl egyéb, nem verbális információk megjelölésére is megkértük az annotátorokat. A legépelt hanganyagokat ezt követően három szinten annotáltuk: a beszélgetésekben megjelenő pletykát, beszédaktusokat és egyéb pragmatikai jegyeket, valamint bizonytalanságra utaló szavakat egyaránt megjelöltünk. Mindezeknek a sajátságoknak köszönhetően a kiinduló kutatási kérdéssel összefüggésben, valamint azon túl is a korpusz sokféle pragmatikai szempontú elemzés elvégzésére is alkalmassá vált

StaffTalk: magyar nyelvű spontán beszélgetések korpusza

A cikkben bemutatjuk a StaffTalk nevű, nagy méretű, kézzel annotált korpuszt, mely magyar nyelvű spontán beszélgetéseket tartalmaz. A korpusz létrehozásával elsősorban ahhoz szerettünk volna vizsgálati anyagot teremteni, hogy zárt közösségeken belül az informális kommunikáció és a megbecsültség hogyan befolyásolja a közösség működését és normarendszerét. A munka első lépéseként a hanganyagokat legépeltettük, amelynek során a verbális információn túl egyéb, nem verbális információk megjelölésére is megkértük az annotátorokat. A legépelt hanganyagokat ezt követően három szinten annotáltuk: a beszélgetésekben megjelenő pletykát, beszédaktusokat és egyéb pragmatikai jegyeket, valamint bizonytalanságra utaló szavakat egyaránt megjelöltünk. Mindezeknek a sajátságoknak köszönhetően a kiinduló kutatási kérdéssel összefüggésben, valamint azon túl is a korpusz sokféle pragmatikai szempontú elemzés elvégzésére is alkalmassá vált

Mixed methodology for the identification of a first generation, transnational, minority elite

The heterogenous self-identifications of the group members, the multitude of interactions, the mix of personal and community interests and the parted opinion about the role of migrant members of the community create a social setting urging for a research methodology specifically developed for this fieldwork. Current article presents a mixed methodology using social network analysis, representative survey and qualitative interviews for the identification of the elite. Seen the methods individually, three very different definitions are provided, while confronting the results allows for a more accurate definition and identification of the elite.</p