A nyelvtanári pálya Magyarországon tanár szakos hallgatók nézőpontjából

Jelen tanulmány fő célja, hogy megvizsgálja 41, képzése felénél tartó, angoltanár-szakos hallgató jövőbeli tanári pályaképét. Mivel a kutatás alapjául egy hasonló, finn felmérés szolgált, a szakirodalmi áttekintés felépítése is követi ezt a kettősséget, és a finn és a magyar viszonyokat a tanárképzés, a tanári pálya presztízse, illetve a hallgatók tanári pályaképe mentén hasonlítja össze. Jelen vizsgálat a magyar, tanár szakos hallgatók saját magukról mint tanárokról írott fogalmazásait kvalitatív módon elemezte, és azt találta, hogy az adatközlők egy része nem tudja vagy nem akarja magát tanárként elképzelni. Ennek oka az lehet, hogy eredetileg sem ezen a pályán szerettek volna elhelyezkedni, vagy az olyan külső, társadalmi-gazdasági tényezők, mint a tanári pálya alacsony presztízse és az alacsony fizetés arra ösztönzi őket, hogy más foglalkozást válasszanak maguknak. A pályaelhagyásban szerepet játszhat még az a jelenség is, hogy a tanár szakos hallgatók képzésük felénél úgy érzik, hogy bizonyos személyes tulajdonságaik alkalmatlanná teszik őket a tanári pályára. The main aim of the current paper is to investigate how English teacher trainees (N=41) view their future teaching careers in Hungary. Since the research design of the study is based on a similar investigation in Finland, the Hungarian and Finnish contexts are compared and contrasted throughout the paper. In the literature review, the paper shows that, as far as the teaching profession is concerned, the most significant difference between Hungary and Finland lies in the perceived low and high social prestige of teaching, respectively. In Hungary, the disadvantageous societal status of the teaching profession is also shown by the large number of newly trained teachers leaving the field either immediately or within one or two years after graduation. Therefore, research conducted with Hungarian teacher trainees attempts to determine teacher trainees’ relationship with their chosen professional path in order to find the means that can lead to the development and improvement of both the training programs as well as the perception of their career. The present study asked Hungarian university students to write an essay about themselves as teachers imagining the future. The participants were all studying to be English teachers, and by the time of the data collection, they had completed three years of the six-year teacher training program. The written narratives were examined with the help of thematic content analysis. The main focus points of the respondents’ writings include reflections on the teaching training program itself, the prestige of teachers and the teaching profession, the development of teacher identity, and their thoughts and worries in connection with their future in the field. Compared to Finland, similarities can be observed in how teacher trainees view the training program as well as in the ways they identify the most important notions of their teacher identity development. As for the future, although both Hungarian and Finnish students worry about the same issues, for example, whether their subject knowledge will make them suitable for the profession, Hungarian trainees also believe that some of their personal traits, such as lack of patience, confidence, or empathy, will not enable them to become effective and successful teachers. The most notable difference between Hungarian and Finnish teacher trainees can be attributed to the difference in the social prestige of teaching in the two countries. That is, while Finnish trainees do not display any intention of leaving the field, many Hungarian students claim that they cannot or do not want to imagine themselves as teachers, with low prestige and low salaries playing a key role in such decisions. As a result of the disadvantageous social and financial situation of teachers in Hungary, graduate teachers often feel forced to find employment in completely different fields. In fact, teacher training institutions and research in this domain may not be able to offer solutions to economic or societal incommodities novice teachers have to encounter; however, it might be beneficial for the future of the teaching profession if they could provide adequate help both with teacher identity and personal traits development of the future teachers

Attitűdkutatások a népi nyelvészet keretein belül

One of the main aims of language attitude research is to investigate myths and misbeliefs of nonlinguists concerning language (Niedzielski and Preston 2000). One of such myths is, for example, that speakers who do not speak a standard variety that has been constructed by a given speech community are considered to be unintelligent and uneducated. What is more, these speakers are only evaluated as such on the basis of their pronunciation which differs from the standard or from the norm that is expected by the majority standard speakers (Preston 1989). The general aim of this paper is to provide a folk linguistics framework to some data collected outside the Anglo-Saxon applied linguistics research traditions. In particular, the paper presents some folk linguistic attitude data collected on Hungarian university students' attitudes towards different English accent varieties. In fact, the findings demonstrate what folk linguistic beliefs exist among Hungarian non-linguists concerning not only various English accent varieties but concerning also the respondents' native language, i.e. Hungarian varieties

A fiatalok családalapítási mintázata

Hazánk demográfiai jellemzőinek vizsgálatakor több radikális változás figyelhető meg.Egyrészt 1990-től kezdődően csökkent a házasságkötések száma, valamint nőtt az egyedülállók, elváltak népességen belüli aránya. Kitolódott a házasságkötések és agyermekvállalás életkora, lecsökkent a gyermekszületések száma. Írásunkban a nyíregyházi fiatalok (15-29 év) párválasztásához, gyermekvállaláshoz fűződő attitűdjét térképeztük fel, adatainkat összevetettük a hazai ifjúságkutatások eredményeivel. (Jelen írásunk R. Fedor, A. (2016): Családalapítás és gyermekvállalás a fiatalok körében című, az Acta Medicinae et sociologica 7 (20-21). 11-2. számában megjelent tanulmányának átdolgozott rövidített változata.) Vizsgálatunk eredményei egy határozottan gyermekcentrikus és házasságpárti helyi fiatal társadalom jelenlétéről árulkodnak. Eredményeink szerint a többség a kétgyermekes családmodellt preferálja. Kevesen, a válaszadók mindössze 5%-a nem szeretne gyermeket vállalni. A jelenleg független fiatalok meghatározó többsége házasként képzeli el a jövőjét

Német anyanyelvű egyetemisták ékezethasználata az írott magyar nyelvben

Jelen tanulmány tizenegy német anyanyelvű hallgató magyar ékezethasználatát vizsgálja, akik két egyetemi féléven keresztül tanulták a magyar nyelvet, heti négy órában (2x90 perc). A vizsgálat a hallgatók két félév során írt négy fogalmazásában (N=42) elemezte azt, hogy befolyásolja-e a magyar ékezethasználatukat az anyanyelvük, és ha igen, milyen módon; illetve hogy van-e különbség az ékezethasználat között nyelvtanulásuk kezdetekor, illetve a tanév végén. Az eredmények azt mutatják, hogy több tényező is hatással van az ékezethasználatukra, elsősorban az anyanyelvük. A két rendszer különbözősége miatt sokszor hibásan, „németesen” használják a magyar ékezeteket. Ezeket a hibákat egy év magyartanulás után is ugyanúgy, és megközelítőleg ugyanolyan arányban követik el, mint nyelvtanulásuk kezdetén. A tanulmány a hibák szisztematikus vizsgálatával segítséget kíván adni a német anyanyelvű, magyart idegen nyelvként tanuló diákoknak, valamint tanáraiknak abban, hogy könnyebben elsajátíthassák a magyar ékezethasználatot