A testedzésfüggőség és a testkép vizsgálata fitneszedzést végző nők körében = Examination of exercise dependence and body image in female fitness exercisers

Háttér: A rendszeres testedzés fizikumra és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatását számos vizsgálat alátámasztja, azonban egyes tanulmányok szerint a testedzésnek negatív következményei is lehetnek, például a testedzésfüggőség és a negatív testkép. Célkitűzés: Vizsgálatunk fő célja a testedzésfüggőség korrelátumainak felmérése volt fitneszedzést folytató nők körében. A kutatás keretében magyar nyelvre adaptált Testértékelési Skála (Body Appreciation Scale; BAS) pszichometriai vizsgálatát ugyancsak célul tűztük ki. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves, online adatgyűjtést alkalmazó vizsgálatunkban 1231 nő vett részt (átlagéletkor: 31,3 év; szórás = 7,83 év). Mérőeszközök: önbeszámolós antropometriai adatok (testsúly, testmagasság), a testedzés típusára és gyakoriságára vonatkozó kérdések, Testedzés Addikció Kérdőív, Testértékelési Skála. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a BAS egyfaktoros struktúráját (χ2(65) = 1496,81; p 90 = 0,128—0,140). Az elméleti alapon felállított négyfaktoros szerkezet viszont elfogadható illeszkedést mutatott (χ2(59) = 691,72; p 90 = 0,087—0,100; ∆χ2 = 805,09; ∆DF = 6; p < 0,0001). A kérdőív belső megbízhatósága jónak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,91). Az edzések gyakoribb volta (β = 0,15; p < 0,001), a felsőfokú iskolai végzettség (β = 0,13; p < 0,001) és az idősebb életkor (β = 0,09; p = 0,001) a test kedvezőbb, míg a nagyobb mértékű észlelt súlyfelesleg a test kedvezőtlenebb (β = —0,40; p < 0,001) értékelését jelezte előre. A testedzésfüggőség kockázatának prevalenciája 6,7%. A minta 62,4%-a nem függő, de problémás testedzőnek bizonyult. A testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetettek kisebb mértékű észlelt súlyfelesleggel bírnak (OR = 0,94; p = 0,014) és többet edzenek (OR = 3,19; p < 0,001), mint a testedzésfüggőség szempontjából tünetmentes társaik. Konklúzió: Eredményeink hozzájárulhatnak a testedzésfüggőség problémakörének jobb megismeréséhez, illetve az intervenciós programok kidolgozásához. | Background: The mental and physical benefits of regular exercise are well known; however, some forms of exercise may have negative consequences, such as exercise dependence and negative body image. Aims: The primary aim of the study was the examination of exercise dependence and its correlates among female fitness exercisers. The secondary aim of the study was the adaptation of the Body Appreciation Scale (BAS) into Hungarian and the examination of the psychometric properties of the scale. Methods: 1231 female fitness exercisers (mean age: 31.3 years, SD = 7.83 years) participated in this cross-sectional, online questionnaire based study. Applied measures were: self-reported anthropometric data (body weight and body height), questions related to the type and frequency of exercise, Exercise Addiction Inventory, and Body Appreciation Scale. Results: Result of the confirmatory factor analysis did not support the one-factor structure of the BAS (χ2(65) = 1496.81, p 90 = .128—.140). However, the theoretically-based four-factor structure provided acceptable fit indices (χ2(59) = 691.72, p 90 = .087—.100, ∆χ2 = 805.09, ∆DF = 6, p < .0001). The internal consistency of the scale was good (Cronbach’s alpha = 0.91). Higher frequency of exercise (β = .15, p < .001), higher level of education (β = .13, p < .001), and older age (β = .09, p = .001) predicted higher levels of body appreciation, while higher levels of perceived overweight predicted poorer body appreciation (β = —.40, p < .001). The prevalence rate of those who were at risk for exercise dependence was 6.7%, while further 62.4% of the sample was problematic but non-dependent exercisers. Those who were at-risk for exercise dependence reported less perceived overweight (OR = 0.94, p = .014) and exercised more (OR = 3.19, p < .001) than non-dependent exercisers. Conclusion: Our results contribute to the deeper understanding of this phenomenon and eventually to the development of effective intervention programs

A testedzésfüggőség és a testkép vizsgálata fitneszedzést végző nők körében = Examination of exercise dependence and body image in female fitness exercisers

Háttér: A rendszeres testedzés fizikumra és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatását számos vizsgálat alátámasztja, azonban egyes tanulmányok szerint a testedzésnek negatív következményei is lehetnek, például a testedzésfüggőség és a negatív testkép. Célkitűzés: Vizsgálatunk fő célja a testedzésfüggőség korrelátumainak felmérése volt fitneszedzést folytató nők körében. A kutatás keretében magyar nyelvre adaptált Testértékelési Skála (Body Appreciation Scale; BAS) pszichometriai vizsgálatát ugyancsak célul tűztük ki. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves, online adatgyűjtést alkalmazó vizsgálatunkban 1231 nő vett részt (átlagéletkor: 31,3 év; szórás = 7,83 év). Mérőeszközök: önbeszámolós antropometriai adatok (testsúly, testmagasság), a testedzés típusára és gyakoriságára vonatkozó kérdések, Testedzés Addikció Kérdőív, Testértékelési Skála. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a BAS egyfaktoros struktúráját (χ2(65) = 1496,81; p 90 = 0,128—0,140). Az elméleti alapon felállított négyfaktoros szerkezet viszont elfogadható illeszkedést mutatott (χ2(59) = 691,72; p 90 = 0,087—0,100; ∆χ2 = 805,09; ∆DF = 6; p < 0,0001). A kérdőív belső megbízhatósága jónak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,91). Az edzések gyakoribb volta (β = 0,15; p < 0,001), a felsőfokú iskolai végzettség (β = 0,13; p < 0,001) és az idősebb életkor (β = 0,09; p = 0,001) a test kedvezőbb, míg a nagyobb mértékű észlelt súlyfelesleg a test kedvezőtlenebb (β = —0,40; p < 0,001) értékelését jelezte előre. A testedzésfüggőség kockázatának prevalenciája 6,7%. A minta 62,4%-a nem függő, de problémás testedzőnek bizonyult. A testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetettek kisebb mértékű észlelt súlyfelesleggel bírnak (OR = 0,94; p = 0,014) és többet edzenek (OR = 3,19; p < 0,001), mint a testedzésfüggőség szempontjából tünetmentes társaik. Konklúzió: Eredményeink hozzájárulhatnak a testedzésfüggőség problémakörének jobb megismeréséhez, illetve az intervenciós programok kidolgozásához. | Background: The mental and physical benefits of regular exercise are well known; however, some forms of exercise may have negative consequences, such as exercise dependence and negative body image. Aims: The primary aim of the study was the examination of exercise dependence and its correlates among female fitness exercisers. The secondary aim of the study was the adaptation of the Body Appreciation Scale (BAS) into Hungarian and the examination of the psychometric properties of the scale. Methods: 1231 female fitness exercisers (mean age: 31.3 years, SD = 7.83 years) participated in this cross-sectional, online questionnaire based study. Applied measures were: self-reported anthropometric data (body weight and body height), questions related to the type and frequency of exercise, Exercise Addiction Inventory, and Body Appreciation Scale. Results: Result of the confirmatory factor analysis did not support the one-factor structure of the BAS (χ2(65) = 1496.81, p 90 = .128—.140). However, the theoretically-based four-factor structure provided acceptable fit indices (χ2(59) = 691.72, p 90 = .087—.100, ∆χ2 = 805.09, ∆DF = 6, p < .0001). The internal consistency of the scale was good (Cronbach’s alpha = 0.91). Higher frequency of exercise (β = .15, p < .001), higher level of education (β = .13, p < .001), and older age (β = .09, p = .001) predicted higher levels of body appreciation, while higher levels of perceived overweight predicted poorer body appreciation (β = —.40, p < .001). The prevalence rate of those who were at risk for exercise dependence was 6.7%, while further 62.4% of the sample was problematic but non-dependent exercisers. Those who were at-risk for exercise dependence reported less perceived overweight (OR = 0.94, p = .014) and exercised more (OR = 3.19, p < .001) than non-dependent exercisers. Conclusion: Our results contribute to the deeper understanding of this phenomenon and eventually to the development of effective intervention programs

Analysis of the Factors that Influence the Financial Literacy of Young People Studying in Higher Education

Financial literacy and the need to improve it are getting more attention as a result of the economic crisis. The effectiveness of the programmes that target the improvement of financial literacy depends on knowing what factors influence people’s financial knowledge. This is exactly the reason why, using the data of the Financial Literacy Research Programme coordinated by the State Audit Office of Hungary, we investigated how the different demographic and educational features of students studying in higher education influence their financial literacy. Our results show that the financial knowledge of young people exhibit significant differences according to the measured criteria. Males, older people, people with a higher income and young people whose income is covered by their family only to a small extent are typically characterised by more advanced financial literacy. The results demonstrate that the financial-economic knowledge acquired in higher education has a beneficial impact on the financial knowledge of young people; on the other hand, the type of training and studies does not have any significant effect. Our analyses also revealed that the teaching of financial-economic topics in secondary school does not have any influence on the level of young people’s financial knowledge. The students participating in the study performed better in answering theoretical questions than in the case of practical questions. It is also true of theoretical and practical financial knowledge that males, older people, those who pursue economic studies or who are attend these kinds of courses at university know more about financial matters. At the same time, there are certain differences too. Income and its ratio which comes from the family show a significant correlation only in connection with practical knowledge, while as far as economic training is concerned in secondary schools, we can establish that it exerts a significant – positive – influence only on theoretical knowledge. When examining the educational criteria we found that the economic nature of the training correlates significantly with practical knowledge, while the number of semesters spent on studying subjects related to economics has a stronger positive influence on theoretical knowledge. The results reveal the need for a re form in the teaching of financial-economic knowledge and the introduction of programmes that can generate interest in financial matters

THE ROLE OF ICE SKATING AND ICE HOCKEY EDUCATION IN EVERY DAY PHYSICAL EDUCATION

Sport and physical education are strategically very important areas for the leaders of the country, which caused serious changes in the education during the last few years. In this study those difficulties were investigated which schools had to face because of the Public Education Act (accepted in 2011), and how the problems were solved, what kind of changes had to be done during the everyday work. The aim of this study was to assess the different opinions about the introduction of everyday physical education (PE) and to investigate why schools chose ice skating and ice hockey to replace the PE lessons. The results show that everyone considers PE lessons useful and that ice skating and ice hockey are popular activities among the participating schools

Effects of a single aerobic exercise session on body image

Background and Objectives Most research on the effects of exercise on body image has concentrated on the benefits of regular exercise. However, some research has indicated that exercise has an immediate impact on body image. The aims of this study were to investigate the immediate effects of aerobic exercise in a fitness class and the at-home environment on body image, and to examine the impact of nutritional status (i.e., normal weight vs. overweight/obesity) and exercise addiction on these changes. Method 322 Hungarian women participated in the study with two different environmental conditions, fitness class condition (N = 155) and at-home video condition (N = 167). They completed the Body Appreciation Scale and Exercise Addiction Inventory before and after a one-hour aerobic exercise session. Self-report data on weight, height and exercise frequency were also collected. Results There were no significant differences between the fitness class and video groups in terms of age, educational level, BMI, body appreciation, exercise frequency and exercise addiction. We found that 7.5% (N = 24) of the participants were at risk for exercise addiction. Aerobic exercise had a significant positive effect on body appreciation (t(321) = 7.564, p < .001) independently from environment and nutritional status. Exercise addiction moderated the relationship between exercise and body image, the at risk for exercise addiction group showed the greatest improvement (F(1) = 3.252, p = .040). Conclusion The results indicate that even a one-hour aerobic exercise session has a positive effect on body image; this has important practical implications for intervention strategies and weight-loss treatments. | Elméleti háttér és célkitűzés Bár a legtöbb kutatás a rendszeres testedzés testképre gyakorolt pozitív hatására fókuszál, néhány vizsgálat eredménye a testedzés testképre tett azonnali hatására hívja fel a figyelmet. Jelen tanulmány célja az aerobik edzés testképre gyakorolt azonnali hatásának vizsgálata fitnesztermi és otthoni edzési körülmények között, továbbá a tápláltsági állapot (normális testsúly vs. túlsúly/elhízás) és a testedzésfüggőség potenciális moderátor szerepének vizsgálata az edzés és a testkép alakulása közötti kapcsolatban. Módszer A vizsgálatba aerobikedzést folytató nőket vontunk be (n = 322). A résztvevők egyik része edzőteremben folytatta a testgyakorlást (n = 155), másik része otthon végzett aerobik testedzést, video vagy DVD segítségével (n = 167). Mérőeszközök önbeszámolóval nyert testtömeg és testmagasság, a testedzés gyakoriságára vonatkozó kérdés, Testértékelési Skála, Testedzés Addikció Kérdőív. Az adatfelvétel az egyórás testgyakorlást megelőzően és azt követően történt. Eredmények Nem találtunk szignifikáns különbséget az edzőteremben és az otthonukban aerobik edzést folytató nők között az életkor, az iskolai végzettség, a BMI, a testértékelés, a testedzés gyakorisága és a testedzésfüggőség tekintetében. A válaszadók 7,5%-a (n = 24) esetében jelenik meg a testedzésfüggőség kockázata. Az egyórás testedzés szignifikáns, kedvező hatást gyakorolt a testképre (t(321) = 7,564; p < 0,001), amely hatás a testgyakorlás helyszínétől (edzőterem vs. otthon) és a tápláltsági állapottól függetlennek bizonyult. A testedzésfüggőség azonban moderálta a testgyakorlás és a testkép változásának kapcsolatát: a testedzést követően a testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetett csoportban mutatkozott meg a legnagyobb mértékű, pozitív irányú változás a testkép tekintetében (F(1) = 3,252; p = 0,040). Következtetés Eredményeink arra utalnak, hogy akár egy egyórás testgyakorlásnak is pozitív hatása lehet a testképre, amelynek jelentős gyakorlati implikációi vannak a testsúlycsökkentő kezelések szempontjából