Effect of Coronary Revascularisation On Serum Level of the Endogenous Nitric-oxide Synthase Inhibitor Asymmetric Dimethyl-arginine

9

Application and Quality Assessment of an Instantaneous Vehicle Emission Model at Fleet Level

A developed instantaneous emission model is applied to predict emission factors for small vehicle fleets for quality assessment. Extensive vehicle measurements of pre-Euro-1 gasoline, Euro-3 gasoline, and Euro-2 diesel vehicles are available. The data were used to develop individual vehicle emission models for each car. The prediction quality for each vehicle category was determined by averaging the results obtained from the individual vehicle models. The results show that the prediction quality is improved in comparison with the individual vehicles, even with a small number of vehicles in a specific category. This indicates that the errors in the individual models are mainly random and that prediction quality, when applied to fleets of cars, is exceptionally hig

A felelősségbiztosítás lehetséges hatásai a munkaviszonyra

A foglalkoztatás kockázattal jár, ezek lehetnek külső kockázatok, amelyeket a gazdasági tényezők befolyásolnak, így a kereslet-kínálat változása, az infláció, a jogszabályok (például adóteher) változása mind kihat a munkáltató helyzetére. A belső kockázatok kategóriájába tartoznak a munkáltató működésével összefüggő tényezők, melyek lényeges eleme a munkaerőben (humánerőforrás) rejlő kockázat, ez a jogviszony létesítésétől a megszüntetéséig sokféle lehet. Elsőként megemlíthető a kiválasztással járó kockázat, ami abban rejlik, hogy a munkavállaló hosszútávon teljesíteni tudja-e a munkaadó elvárásait, mivel ez a munkáltató által elszenvedett károk kockázatát generálja. A munkavégzés során az egészségkárosodás jelenti a legnagyobb rizikót a munkáltató számára. Ez a károsodás lehet fizikai (baleset, foglalkozási megbetegedés) és csak néhány évtizede elismerten pszichikai (napjainkban tipikusan a munkahelyi stressz). A munkáltatók szempontjából természetesen szintén kockázati tényező a betegség, a várandósság, s mindazok az esetek, amelyeket a munkajogi szabályozás rendkívüli szabadidő alatt említ (például beteg hozzátartozó otthoni ápolása), valamint a kollektív munkajogi szereplők fellépése (sztrájk szervezése, munkaidő-kedvezmény biztosítása) is ilyennek minősül, ezek azonban jelen dolgozat keretein – a munkáltató kártérítési felelősségét előidéző kockázatok és ezen belül a kockázat biztosítási kezelésének kérdésein – kívül esnek A külső kockázatokat a munkáltató kevésbé tudja kezelni, míg a belső kockázatok megoldására többféle lehetőség kínálkozik, ezek közül az egyik a munkáltatói felelősségbiztosítás intézménye, természetesen a kármegelőzés után. A biztosítási tevékenység lényege ugyanis éppen abban áll, hogy a biztosító a kockázatokat ellenszolgáltatás fejében átvállalja, s a kockázatközösség szintjén összegszerűen már kalkulálható kárösszegek fedezésére pénzalapot képez. Időről időre felmerülő kérdés a munkáltatók kötelező felelősségbiztosításának bevezetése. Ennek ellenére a jogalkotó nem lépett előre az ügyben, s a gyakorlatban sem mutat számottevő emelkedést az önként kötött felelősségbiztosítások száma. Milyen hatásai lennének a felelősségbiztosítás alkalmazásának a munkaviszonyra? Képes-e a felelősségbiztosítás érvényesíteni a kárfelelősség eredeti szerepét, így a prevenció elvét? Dolgozatomban e kérdésekre kerestem a választ

A munkajogi kárfelelősség egyes kérdései az új Polgári Törvénykönyv tükrében

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálybalépésével gyökeresen megváltoztak a munkajog kárfelelősségi szabályai. Az új szabályozás a kártérítés terén is polgárjogias szemléletet tükröz. Az Mt. miniszteri indokolása kimondja, hogy az új szabályozás lényegében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.). szakértői javaslatának koncepcióját érvényesíti, arról azonban nem szól, mi tette szükségessé az új szabályok bevezetését. Az általános indokolásban is csupán közvetett érveket találhatunk erre a kérdésre: úgymint a foglalkoztatás növelése, a foglalkoztatási viszonyok átalakítása, rugalmasabbá tétele. A változások két irányba mutatnak: egyrészt a munkáltató felelősségének megállapításánál az új Mt. a működési kört az ellenőrzési kör fogalmával váltotta fel, másrészt a mentesülés feltételei változtak meg. Hogyan is értelmezhetőek a mellérendeltségen alapuló polgári jogi szabályok a munkajog világában