Modelling competencies for computing education beyond 2020: a research based approach to defining competencies in the computing disciplines.

How might the content and outcomes of tertiary education programmes be described and analysed in order to understand how they are structured and function? To address this question we develop a framework for modelling graduate competencies linked to tertiary degree programmes in the computing disciplines. While the focus of our work is computing the framework is applicable to education more broadly. The work presented here draws upon the pioneering curricular document for information technology (IT2017), curricular competency frameworks, other related documents such as the software engineering competency model (SWECOM), the Skills Framework for the Information Age (SFIA), current research in competency models, and elicitation workshop results from recent computing conferences. The aim is to inform the ongoing Computing Curricula (CC2020) project, an endeavour supported by the Association for Computing Machinery (ACM) and the IEEE Computer Society. We develop the Competency Learning Framework (CoLeaF), providing an internationally relevant tool for describing competencies. We argue that this competency based approach is well suited for constructing learning environments and assists degree programme architects in dealing with the challenge of developing, describing and including competencies relevant to computer and IT professionals. In this paper we demonstrate how the CoLeaF competency framework can be applied in practice, and though a series of case studies demonstrate its effectiveness and analytical power as a tool for describing and comparing degree programmes in the international higher education landscape

Supporting Collaboration in Introductory Programming Classes Taught in Hybrid Mode: A Participatory Design Study

Hybrid learning modalities, where learners can attend a course in-person or remotely, have gained particular significance in post-pandemic educational settings. In introductory programming courses, novices' learning behaviour in the collaborative context of classrooms differs in hybrid mode from that of a traditional setting. Reflections from conducting an introductory programming course in hybrid mode led us to recognise the need for re-designing programming tools to support students' collaborative learning practices. We conducted a participatory design study with nine students, directly engaging them in design to understand their interaction needs in hybrid pedagogical setups to enable effective collaboration during learning. Our findings first highlighted the difficulties that learners face in hybrid modes. The results then revealed learners' preferences for design functionalities to enable collective notions, communication, autonomy, and regulation. Based on our findings, we discuss design principles and implications to inform the future design of collaborative programming environments for hybrid modes

Az informatika (programozás) oktatásának módszertani kérdései

AZ INFORMATIKA (PROGRAMOZÁS) OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI Összefoglaló A disszertáció az informatika-, ezen belül a programozástudásnak definíciójára építve határozza meg az informatikaoktatás célját, a célhoz illeszkedő oktatási és tanulási módszereket, a képesség- és készségfejlesztési módokat és az informatikai tudás minősítésének szempontjait. A tézisek e rendszer alapjairól és kapcsolatukról szólnak: I. Az informatikatudomány gondolkodási módszereiben és eszközeiben egységes rendszert alkot, amelynek sikeres oktatásához tudományspecifikus oktatás-módszertan szükséges. II. Minden, informatikatantervben előírt témát informatikatudományi megközelítéssel oktatva együtt fejleszthető az informatikai gondolkodás, az alkalmazói készségek és a programozási készségek. III. A LAU alapú leírás, valamint ezek kombinációjaként a LAU-modell egy eszköz a tudás-, a készség- és a képességelemek, illetve a tanulási és tanítási folyamat leírására, jellemzésére. IV. Az informatikai gondolkodás – ezzel együtt a programozás – képességének a fejlesztését és gyakorlását a motiváció, az érzelmek, a mentális állapot katalizátorként segíti vagy blokkolja. A pedagógiai gyakorlatban – a tézisekből következően – az informatika és programozás oktatásának módszere nagymértékben egyénre, tanulóra szabott kell legyen