Az adverbiumok mondattani és jelentéstani kérdései = The syntax and syntax-semantics interface of adverbial modification

A határozószók és a határozók alaktani, mondattani és funkcionális kérdéseit vizsgáltuk a generatív nyelvelmélet keretében, főként magyar anyag alapján. Olyan leírásra törekedtünk, melyből a különféle határozófajták mondattani viselkedése, hatóköre, valamint hangsúlyozása egyaránt következik. A különféle határozótípusok PP-ként való elemzésének lehetőségét bizonyítottuk. A határozók mondatbeli elhelyezése tekintetében a specifikálói pozíció (Cinque 1999) ellen és az adjunkciós elemzés (Ernst 2002) mellett érveltünk. Megmutattuk, hogy a határozók szórendjének levezetéséhez bal- és jobboldali adjunkció feltételezése egyaránt szükséges. A különféle határozófajták szórendi helyét mondattani, jelentéstani és prozódiai tényezők összjátékával magyaráztuk. A jelentéstani tényezők között pl. a határozók inkorporálhatóságát korlátozó típusmegszorítást, a negatív határozók kötelező fókuszálását előidéző skaláris megszorítást, egyes határozófajták és igefajták komplex eseményszerkezetének inkompatibilitását vizsgáltuk. Az ige mögötti határozók szórendjét befolyásoló prozódiai tényező például a növekvő összetevők törvénye. Megfigyeltük az intonációskifejezés- újraelemzés kiváltódásának feltételeit és jelentéstani következményeit is. A helyhatározói igekötők egy típusát a mozgatási láncok sajátos fonológiai megvalósulásaként (a fonológiailag redukált kópia inkorporációjaként) elemeztük. A tárgykörben mintegy 60 tanulmányt publikáltunk. Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces (489 old.) c. könyvünket kiadja a Mouton de Gruyter (Berlin). | This project has aimed to clarify (on the basis of mainly Hungarian data) basic issues concerning the category "adverb", the function "adverbial", and the grammar of adverbial modification. We have argued for the PP analysis of adverbials, and have claimed that they enter the derivation via left- and right-adjunction. Their merge-in position is determined by the interplay of syntactic, semantic, and prosodic factors. The semantically motivated constraints discussed also include a type restriction affecting adverbials semantically incorporated into the verbal predicate, an obligatory focus position for scalar adverbs representing negative values of bidirectional scales, cooccurrence restrictions between verbs and adverbials involving incompatible subevents, etc. The order and interpretation of adverbials in the postverbal domain is shown to be affected by such phonologically motivated constraints as the Law of Growing Constituents, and by intonation-phrase restructuring. The shape of the light-headed chain arising in the course of locative PP incorporation is determined by morpho-phonological requirements. The types of adverbs and adverbials analyzed include locatives, temporals, comitatives, epistemic adverbs, adverbs of degree, manner, counting, and frequency, quantificational adverbs, and adverbial participles. We have published about 60 studies; our book Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces (pp. 489) is published in the series Interface Explorations of Mouton de Gruyter, Berlin