Kis- és középvállalatok marketingtevékenységének befolyásoló tényezői – Különös tekintettel az online marketingtevékenységekre = Influencing factors of small and medium-sized enterprises’ marketing activities – In particular as regards on online marketing activities

A kis- és középvállalatok marketingtevékenységének kutatása a tudományos források szerint meglehetősen izgalmas területnek számít. Kutatási oldalról szemlélve a kkv-k marketingtevékenységét, nem feltétlenül ugyanazok a problémák kerülnek a kutató látószögébe, és nem ugyanolyan módszerekkel kerül közelebb a megoldásukhoz, mintha nagyvállalatokat elemezne. A disszertáció célja, hogy a kkv marketing elhelyezésével az általános marketingtudományon belül hozzájáruljon a marketingelmélet szakirányú bővítéséhez. Ennek érdekében a kutatás vizsgálja a kkv-k belső, szervezeten belüli, és külső, környezeti tényezői, és ezeknek a tényezőknek a kkv marketinggel való kapcsolatát. A disszertáció további kiemelt célja, hogy tisztázza az internet kkv marketingben betöltött szerepét az online marketing fogalmi körének meghatározásán és jellemzésén keresztül. Végül a disszertáció az elméleti fogalmak kapcsolódásain keresztül a kkv marketinget és az online marketinget befolyásoló tényezőit tárja fel, majd pedig annak a marketingteljesítményre és vállalati teljesítményre kifejtett hatását is kutatja. Gyakorlati értelemben a disszertáció a kkv szektor szereplői számára ad útmutatást marketingtevékenységeik értékeléséhez

A fogyasztói részvétel mint marketingkommunikációs eszköz a digitális médiában = User participation as a marketing communications tool in the age of digital media

A disszertáció fő fókusza a fogyasztói részvétel marketingkommunikációs alkalmazása. A fogyasztói részvétel szerepének és formáinak megértése és szervezeti szintű kiaknázása elsődleges kommunikációs képesség a digitális média által megváltoztatott kommunikációs térben. A disszertáció elméleti megalapozása három pillérre épül. A fogyasztói érték klasszikus marketingértelmezését a szolgáltatásmarketing, élménymarketing és a fogyasztói kultúra elméletének legújabb eredményeivel kibővítve vizsgálja a fogyasztó és a vállalat kapcsolatát az érték dimenzióinak megnyilvánulása mentén a posztmodern marketing szempontjából. Kiindulva a fogyasztói felhatalmazódás jelenségéből mint a részvételt lehetővé tevő tényezőből, ezt követően a disszertáció bemutatja az értékteremtéshez lehetőséget biztosító fogyasztói részvétel komplex keretrendszerét. Az utolsó elméleti rész pedig a fogyasztói érték megnyilvánulásainak színtereivel és közösségi aspektusaival foglalkozik, leszűkítve a témát a kommunikációs tér és a felhasználók által létrehozott (média)tartalmak, kulturális javak szerepére

Az Egyesült Államok tágabb közel-keleti stratégiája és a transzatlanti kapcsolat a 2001. szeptember 11-ét követő évtizedben = The greater Middle East strategy of the United States and the transatlatic relationship in the decade following September 11 2001

Az értekezés alapvető kutatási kérdése az, hogy a 2001-et követő évtizedben az amerikai tágabb közel-keleti politika erősítette vagy gyengítette a transzatlanti kohéziót, mindenekelőtt a NATO politikai egységére, hatékonyságára, jövőképére tekintettel. A disszertáció alaphipotézise szerint az amerikai tágabb közel-keleti stratégia összességében gyengítette a transzatlanti kohéziót. Értelemszerűen az első lépcső ennek a kérdésnek a feltárásához az amerikai tágabb közel-keleti politika tartalmának és regionális hatásainak a bemutatása. Ennek megfelelően a disszertáció első részében az alapvető cél az amerikai tágabb közel-keleti stratégia folytonosságának és változásainak a vizsgálata a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő évtizedben, egészen 2011 elejéig, az „arab ébredés” kezdetéig. Emellett kitérünk annak a kérdéskörnek a vizsgálatára is, hogy a vizsgált térségre irányuló stratégiát mennyiben tekinthetjük az Egyesült Államok szempontjából sikeresnek vagy sikertelennek. A disszertáció második részének a célja az amerikai tágabb közel-keleti stratégia transzatlanti vetületeinek feltárása a vizsgált korszakra tekintve. (...

Back from the future. Defining sustainable employment through backcasting = Vissza a jövőből: A fenntartható foglalkoztatás definiálása backcasting módszer segítségével

A doktori disszertáció a fenntartható foglalkoztatás fogalmának tisztázásához kíván hozzájárulni a főáramú gazdasági paradigmákon túl. A dolgozat kutatási kérdései arra vonatkoznak, hogy a) mi a fenntartható foglalkoztatás; b) milyen elemei vannak a fenntartható foglalkoztatásnak; és c) milyen szakpolitikai beavatkozások vezethetnek egy ökológiailag és társadalmilag fenntartható foglalkoztatás irányába. A disszertáció elméleti háttereként szolgáló ökológiai közgazdaságtan olyan kutatási terület, amely a neoklasszikus elméleteken túllépve keresi a környezet eltartóképességét, és a társadalmi igazságosságot is tiszteletben tartó, nem növekedés-központú gazdasági működés alapelveit

Analysis of global diversity patterns and dynamics of selected Mesozoic marine invertebrate groups

Megjegyzés az értekezés megjelenítéséről: a szerző kérésére a disszertáció 2017-08-31-től lehet nyilvános; a tézisek olvashatóak

Egészségügyi technológiák gazdasági elemzése krónikus betegségekben: lehetőségek és kihívások Magyarország számára = Economic evaluation of health technologies in chronic conditions: Challenges and opportunities for Hungary

A disszertáció három önálló, de egymással összefüggő kutatási kérdést dolgoz fel az egészség-gazdaságtan szakterületén belül. (...

A History of Ideas in Nigeria: The Marxist Challenge

A disszertáció megjelent könyvként a következő adatokkal: Adam Mayer: Naija Marxisms: Revolutionary Thought in Nigeria. Pluto Press, 2016. ISBN: 978074533657

A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében = The Role of Company Value Creation in the System of Strategic Objectives of Hungarian Medium-sized Enterprises

A vállalatok stratégiai célrendszere áll a disszertáció középpontjában, ezen belül is az a kérdés, hogy a sokrétű stratégiai célok hogyan, milyen tényezőktől függően rendeződnek célhierarchiába, mindezt konkrétan a magyar középvállalatok körében vizsgálva. A disszertáció első része áttekinti a vizsgálat négy pillérére vonatkozó szakirodalmi alapokat – a vállalati stratégiát, a vállalati értéket és a vállalatok életciklusát érintő megközelítéseket, valamint a magyar középvállalati szektort jellemző adatokat és tendenciákat. A disszertációban vizsgált alapkérdések: • A kutatók és a vállalatvezetők egy része a versenystratégiai célokat és az értéknövelést középpontba állító stratégiai célokat szembenállónak, ha nem is egymást kizárónak, de ellentétesen hatónak értékeli. A disszertáció kutatási kérdése, hogy alátámasztható-e az a vélemény, amelyik a versenyelőny megszerzésével és megtartásával, valamint a vállalati többletérték megteremtésével és növelésével kapcsolatos célokat egymást támogató, erősítő, kiegészítő céloknak tekinti, s bár adott vállalati szituációban akár az egyik, akár a másik típusú cél dominánsabbá válhat a másiknál, de a vállalati stratégia időhorizontját tekintve ezek a cél-területek együttesen jelen vannak, és egymással kölcsönhatásban befolyásolják a vállalat küldetésének teljesítését? • A másik kutatási kérdés, hogyan jellemezhetőek a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerét befolyásoló fő tényezők, s mi jellemzi az értéknövelő és a versenystratégiai célok viszonyát a magyar vállalatok, ezen belül főként a középvállalatok körében

Az egészségbiztosítási szerződés

A disszertáció könyv formában megjelent az alábbi adatokkal: Tőkey Balázs: Az egészségbiztosítási szerződés. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2015. ISBN: 978963312221

A digitális média társadalmi erőterének politikai gazdaságtani és geopolitikai szerkezete, ideológiai következményei és szabad tartományai

E disszertáció a digitális média társadalmi erőterének a feltérképezésére vállalkozik, mégpedig két síkon: 1) a politikai gazdaságtani, illetve 2) a nemzetközi kapcsolati-geopolitikai összefüggésekén, melyek keresztmetszetébe helyezi a digitális utópizmus hegemón diskurzusát és annak genezisét, mindezt a kommunikációelmélet társadalomkritikai hagyományainak talapzatán. • A társadalmi erőtér mibenléte történelmi, szociológiai, nemzetközi kapcsolati, antropológiai összefüggésekkel írható le, ebből adódik jelen disszertáció interdiszciplinaritása is. A digitális utópizmussal szembeni átfogó kritika fentebb érzékeltetett megalapozottsága sem érvénytelenítheti ugyanakkor a társadalmi erőtér azon tartományait, ahol speciális esetekben az információs, kommunikációs technológia (a továbbiakban: IKT) nagyon is lehetővé teszi a közösségi aktivizmust. A téma újszerűsége, tudományos eredményei: • Újszerűsége mindenekelőtt szempontrendszerének összetettségében és részletezettségében rejlik, illetve • A társadalmi erőtér differenciált modelljének bevezetésében: amely megkülönbözteti a felhasználón túlmutató, illetve felhasználói dimenziókat; • azon hozzájárulásában a digitális médiát övező kortárs vitákhoz, amellyel a nemzetközi politikai gazdaság(tan)i és egyéb kritikai fókuszú előzményeket napjainkig, (2017 végéig) terjeszti ki. A kutatások viszonyulás a szakirodalmi előzményekhez: • A digitális médiát leginkább etikai, szabályozástörténeti, marketingkommunikációs, pszichológiai stb. aspektusokból vizsgáló hazai szakirodalomból jóformán teljesen hiányzik az ezen eszközök és alkalmazások hatalmi és társadalmi meghatározóira összpontosuló, kritikai megközelítés. • Azon differentia specifica, ami pedig nemzetközi viszonylatban is megkülönbözteti alapfeltevéseinket, beleértve a máskülönben e disszertáció összetett hipotézisére rendkívül nagy befolyást begyakorló Dan Schiller (2014) világrendszerre alapozott digitális kapitalizmusról alkotott felfogását, az e szóban forgó társadalmi erőtér ideológiai következményeihez kapcsolódik. Schiller a politikai gazdaságtani szerkezetekre fókuszál kimerítően, ennél fogva nem összpontosít magukra az általam esettanulmányokkal megvizsgált diszkurzív tendenciákra (VI.1 alfejezet) és a közösségi aktivitás aktualitásaira (l. VI.2-3. alfejezetek) sem. • Ezen kívül a világrendszer-elméleti felfogásokra akarva akaratlanul is jellemző lehet egy sajátos amerikai kivételezettség (vö. Hardt – Negri 2009: 209; Chomsky – Martin 2015), ezért egyéb, akár posztkoloniális nézőpontból író szerzőket is fontosnak tartottunk bevonni a globális relevanciájú következtetéseink támogatására (Quijano 2007; Amin 2009; Hardt-Negri 2000; 2009; Mignolo 2011; Massad 2015). • Az Aszkalaphosz-állam fogalmának megalkotásával és a Panoptikon-fogalomhoz fűződő viszonyának a leírásával e disszertáció szintén hozzájárul a kortárs vitákhoz; a Panoptikon és az Aszkalaphosz-állam. • E disszertáció dialektikus megközelítése és látómezője, ami önmagában sem elterjedt a nemzetközi szakirodalomban (kivéve talán az osztrák Christian Fuchso és a marokkói-holland Miriyam Aouragh-ot), egy jóformán abszolút nem kutatott, ám annál aktuálisabb felvidéki közösségi aktivizmus (Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom és Facebook-oldala) vizsgálatára is kiterjed