9,632 research outputs found

    Clay Mineralogy of Red Clay Deposits from the Central Carpathian Basin (Hungary): Implications for Plio/Pleistocene Chemical Weathering and Paleoclimate

    Get PDF
    Geochemical and mineralogical studies of palaeosols provide essential information for palaeoclimatic and palaeoenvironmental interpretation of continental deposits and can present a proxy for palaeoclimate. Red clays in the central Carpathian Basin (Hungary) (Tengelic Red Clay Formation; Kerecsend Red Clay Formation), overlain by loess-palaeosol sequences, were studied. Results from geochemical climofunctions applied to Upper Pliocene–Lower Pleistocene red clays and palaeosols located in the Carpathian Basin, and clay mineralogy, indicate that the palaeoclimate was considerably more humid and warmer during the Late Pliocene-Early Pleistocene in comparison to modern values

    The Carpathian Basin: Denomination and Delineation

    Get PDF
    The Carpathian Basin introduced in the geographical literature of the year 1921. However, after few clarifications it became in official use in 1947. It has been used in the context of landscape unit or physico-geographical entity mainly by the Central European geoscientists. The Carpathian Basin bordered by the Alps, the Carpathians, the Dinaric Mountains and Šumadija Mountains. It represents the lowlands (and mountains which they encircled) as well as the slopes of mountains which faced to the lowlands. After multidisciplinary analysis (surface geology and roughness, orography, slope angles) the area of the Carpathian Basin delineated and presented. The analysis shown that the Carpathian Basin excludes the intramontane basins in the Carpathians and the Dinaric Mountains

    Notes on the Datin of Byzantine Coin Finds from 10th Century Context in the Carpathian Basin

    Get PDF

    Transformations in the Carpathian Basin around 1600 B. C.

    Get PDF
    Um die Zeit des Vulkanausbruchs von Thera fanden wichtige Veränderungen im Karpatenbecken statt. Diese sogenannte Koszider Epoche korrespondiert mit der letzten Phase der mittleren Bronzezeit in der ungarischen Terminologie und stellt den Übergang zur späten Bronzezeit dar. Die Untersuchung dieser Epoche hat sich bisher als kontrovers erwiesen – sowohl unter ungarischen als auch mitteleuropäischen Wissenschaftlern. Erst in den letzten Jahren ist diese Epoche nicht mehr als kurzer Zeitraum, mit der ein bestimmtes historisches Ereignis verbunden werden kann, interpretiert worden. Vielmehr sieht man sie nun als eine länger dauernde Periode an, welche die Blütezeit der mittleren Bronzezeit im Karpatenbecken markiert und die mit einschneidenden Veränderungen endet. Die Hauptelemente dieses Wandels sind allerdings noch unklar. Unser Ziel ist es, den Wandel durch den Vergleich verschiedener Aspekte dreier aufeinanderfolgender Phasen zu untersuchen. Am Ende sollen einige neue Erwägungen stehen, die die bisherigen Interpretationen dieser Veränderungen erweitern können. | Around the time of the Thera eruption important transformations occurred in the Carpathian Basin. This is the so-called Koszider Period, which corresponds to the last phase of the Middle Bronze Age (MBA) in the Hungarian terminology and represents a transition to the Late Bronze Age. The assessment of the period has been controversial among both Hungarian and central European scholars. In the past few years this period has been interpreted not as a short »horizon« connected to a specific historical event, but as a longer period that represented the heyday of the MBA in the Carpathian Basin, which ended with significant transformations. The main elements of this transformation, however, are still unclear. Our aim is to investigate this transformation through the comparison of several aspects of three subsequent phases and to amend the previously offered interpretations of the changes with a few new considerations

    Glimpses of the Third Millennium BC in the Carpathian Basin

    Get PDF
    The relative and absolute chronology of the cultural groups of the 3rd millennium BC is a particularly exciting field of prehistoric research because this period spans the assumed boundary of two major periods — the final phase of the Copper Age and the initial phase of the Early Bronze Age. The transition from one major archaeological period to the next no doubt involved major structural changes. The transition period roughly spanning the middle third of the 3rd millennium BC, i.e. the period between the close of the Late Copper Age and the Early Bronze Age 2a in Hungary, corresponds to what is known as the Late Eneolithic in Central Europe and is generally divided into three main phases: 1. the late Baden, 2. the post-Baden/Vučedol, and 3. the post-Vučedol period. The transition in the Carpathian Basin had a mosaic patterning: the rhythm of change varied from region to region and the transformation in each major region followed a different cultural trajectory (Fig. 1, Table 1). This period is here examined in the light of two recently discovered finds from Hungary (Fig. 2, Fig. 4). The finds described here offered a glimpse into the transitional period between the Copper Age and the Bronze Age, with a focus on southern Transdanubia. The more or less identical artefacts and decorative styles appearing roughly synchronously in several regions reflect the period’s cultural contacts spanning extensive territories. The mapping of these communications networks and the clarification of the period’s finer chronological details based on the growing corpus of data will no doubt remain one of the priorities of future research. | A Kr. e. 3. évezred relatív és abszolút kronológiai viszonyainak kutatása különösen izgalmas területe az őskor vizsgálatának, hiszen két nagy korszak feltételezett határán, a rézkor kései és a bronzkor kezdeti fázisainak megismerését foglalja magában. A nagy régészeti korszak definíciók azt sejtetik, hogy fontos strukturális változások állnak mögöttük. A Kr. e. 3. évezred középső harmadára tehető átmeneti időszakot, vagyis a magyarországi késő rézkor vége és kora bronzkor 2a közötti korszakot, közép-európai szemszögből tekintve a késő eneolitikum időszakát három főbb szakaszra tagoltan vizsgálhatjuk: 1. késő Baden, 2. post-Baden/ Vučedol korszak, 3. post-Vučedol korszak. A Kárpát-medence térségében egy mozaikos jellegű, fokozatos, területenként változóan eltérő ütemű és tendenciájú átalakulásnak lehetünk tanúi (Fig. 1, Table 1). Ezúttal két magyarországi lelet alapján vizsgáljuk a korszakot (Fig. 2, Fig. 4). A bemutatott leletek segítségével a rézkor és bronzkor átmeneti időszakának néhány kérdését tekintjük át, különösen a Dél-Dunántúl területére fókuszálva. A kor nagy távolságokat átfogó kapcsolatrendszerének maradandó lenyomatát őrzik azok a tárgyak/stíluslemek, melyek több régióban közel egyidőben és hasonló jellegben találhatók meg. Ezek alapján fontos feladat lesz ennek/ezeknek a kommunikációs hálózat(ok)nak a további feltérképezése és a folyamatosan gyarapodó adatok alapján kronológiai összefüggéseik tisztázása

    Analysis of Saharan dust intrusions into the Carpathian Basin (Central Europe) over the period of 1979–2011

    Get PDF
    Aeolian dust particles and dust storms play substantial role in climatic and other environmental processes of the Earth system. The largest and most important dust source areas are situated in the Sahara, from where several hundred thousand tons of mineral dust is emitted each year and transported towards the European continent. Here we show that 130 Saharan dust events (SDEs) reached the atmosphere of the Carpathian Basin from 1979 to 2011 by using the NASA's daily TOMS Aerosol Index data, satellite images and backward trajectory calculations of NOAA HYSPLIT model. Monthly trends of dust events demonstrate that the main period of dust transportation is in the spring, with a secondary maximum in the summer (in July and August). This seasonal distribution match well the seasonality of Saharan dust emissions. However synoptic meteorological conditions govern primarily the occurrence of long-range dust transport towards Central Europe. Based on their different meteorological backgrounds (geopotential field, wind vector and meridional flow), SDEs were classified into three main types. By using composite mean maps of synoptic situations and backward trajectories, the possible source areas have also been identified for the different types of events. Finally, we provide a short discussion on how the African mineral dust could contribute to the local aeolian sedimentation of the Carpathian Basin during the Plio-Pleistocene

    Utilitarian, Artistic, Ritual or Prestige Articles? The Possible Function of an Enigmatic Artefact

    Get PDF

    Domesticating Mathematics: Taxonomic Diversity in Archaeozoological Assemblages

    Get PDF
    Understanding taxonomic richness is indispensable in studying the choices made in the exploitation of the local fauna such as those of the broad-spectrum revolution in the Near East. Such investigations, however, sometimes disregard the stochastic nature of human decision-making, while others present complex mathematical models. The basic nature of samples is rarely discussed. The fundamental thesis of our study is that assemblages of different sizes can be compared only exercising extreme caution. When species richness is studied as a function of assemblage size, the remains of birds, large and “micro-” mammals show strongly differing statistics. Diversity increases along with the number of identifiable bones in the case of birds, while the same trend is most protracted in the case of large mammals. This means that taxonomic diversity in animal bone assemblages is a function of not only assemblage size but also of taxonomic composition. The structure of “input” data is thus qualitatively dependent on assemblage size. The underlying factors influencing the archaeological representation of the fauna, including sampling, anatomical and taphonomic traits of the three types of vertebrates are discussed by animal groups. Taxonomically different animal remains should not be included within the same faunal list as their culture historical interpretations (animal keeping, hunting, random natural deposition) also differ. These phenomena must all be considered when a reliable interpretation of animal remains is attempted in various archaeological periods. A régészeti állatcsont-anyagok fajgazdagságának megértése nélkülözhetetlen olyan kérdések kutatásában, mint pl. a közel-keleti őskori közösségek által fogyasztott állatfajok rendszertani spektrumának szélessége, választékának kihasználása. Az ilyen vizsgálatok során sokan figyelmen kívül hagyják az emberi döntések sztochasztikus természetét, míg mások bonyolult matematikai modellekkel igyekeznek leírni azt. A minták alapvető természetére kevesen fordítanak figyelmet. Vizsgálataink alaptétele, hogy a különböző nagyságú minták csak rendkívüli körültekintéssel hasonlíthatók össze. Amikor a meghatározott fajok számát a mintanagyságok függvényében vizsgáljuk, a madarak, a nagytestű emlősállatok és a „mikrofauna” emlős fajai más-más értékeket mutatnak. A fajgazdagság nem lineárisan követi a csontok darabszámának alakulását: ahhoz viszonyítva a madarak esetében növekszik a legintenzívebben, leginkább pedig a nagytestű emlősök csoportjában marad el a mintanagyság gyarapodásától. Eszerint az egyes leletegyüttesek állattani változatossága nemcsak a mintanagyságtól, hanem a taxonómiai összetételtől is függ. Ez azt mutatja, hogy a régészeti értelmezésben már a „bejövő” alapadatok összetétele is minőségileg függ a mintanagyságtól. A tanulmányban körvonalazzuk a háttérben meghúzódó okokat, a három vizsgált gerinces állatcsoport reprezentáltságát meghatározó mintavételi, tafonómiai és anatómiai különbségeket. E maradványok értelmezése nem mosható egybe egyetlen „faunalistában”, hiszen kultúrtörténeti jelentésük (állattartás/vadászat, madarászat és véletlenszerű, természetes lerakódás) is változó. Mindez nem mellőzhető az állatok különböző régészeti korszakokban játszott szerepének hitelességre törekvő értékelésekor

    Chronological Questions of the Hungarian Conquest Period: a Technological Perspective

    Get PDF
    corecore