Automatic scoring of sister chromatid exchanges by image analysis in a dose response experiment

A system which automatically selects second division metaphases and then, automatically scores the number of seEs of each cell is described. In on initial set of experiments, the performance of the components of the system was measured using a doto set in which metophases had been visually classified as either 2nd division or other; and in 2nd division metaphoses, every SeE had been marked on a hard copy. seE scoring had a true positive rate of about 75% and a false positive rate of about 1.5 false SeEs per metaphase analyzed. Second division detection hod a true positive rate of 80% and a false positive rate of about 10% of the non-2nd division cells. Next, the overall system was compared to human visual scoring in a dose-response experiment by analyzing the effect of mitomycin C on human chromosomes scored visually by two observers and by the fully automatic scoring. Human visual scoring and machine analysis showed similar dose responses, but the variability between them was considerable.This study was supported by the European Community's Concerted Action on Automated Cytogenetics (EC Medical and Health Research Program, project no. 11.1.11 13).Publicad

Development of aquatic biomonitoring models for surface waters used for drinking water supply

Given the need for continued quality control of surface waters used for the production of drinking water by state-of-the-art bioassays and biological early warning systems, the objective of the present thesis was to validate and improve some of the bioassays and biological early warning systems used for quality control of surface water. Although there is a decline in the (geno)toxicity of surface waters over the years as observed for example for the water from the River Rhine over last decades, there is still a need for continued quality control. Due to the lower (geno)toxicity, bioassays with increased sensitivity are neede

Cognitive Information Processing

Contains research objectives and summary of research on fourteen research projects and reports on four research projects.Joint Services Electronics Program (Contract DAAB07-75-C-1346)National Science Foundation (Grant EPP74-12653)National Science Foundation (Grant ENG74-24344)National Institutes of Health (Grant 2 PO1 GM19428-04)Swiss National Funds for Scientific ResearchM.I.T. Health Sciences Fund (Grant 76-11)National Institutes of Health (Grant F03 GM58698)National Institutes of Health (Biomedical Sciences Support Grant)Associated Press (Grant

Increased genotoxic susceptibility of breast epithelial cells to ethylene oxide

Az etilén-oxid az egyik legjelentősebb epoxid vegyület, melyet a Nemzetközi Rákkutató Intézet a bizonyítottan humán rákkeltők csoportjába sorolt. Nagy reakciókészsége miatt gyakran használt vegyipari intermedier és sterilizáló szer, képes alkilálni a DNS-t, lúglabilis sérüléseket és száltöréseket hozva létre. Etilén-oxid expozíciónak kitett dolgozók körében a leukémia és limfóma emelkedett előfordulási gyakoriságát figyelték meg; egyéb daganattípusok – például emlőrák – előidézésében betöltött szerepével kapcsolatban azonban ellentmondó eredmények születtek. A vizsgálataink célja különböző szövetekből származó sejtek érzékenységének összehasonlításával, az etilén-oxid szerv specifikus hatásának jellemzése révén, az emlőrák kialakulásában betöltött feltételezett szerepének tanulmányozása volt. Az anyag genotoxikus tulajdonságát üstökös elektroforézis alkalikus változatával vizsgáltuk primer és szekunder sejtkultúrákon a hatos oxidációs számú krómmal végzett hasonló kísérleteinknél kidolgozott in vitro rendszerben. A DNS károsodás jellemzése a csóva DNS tartalmával, csóvahosszal és tail moment értékekkel történt. A természetes célsejteket reprezentáló limfoblasztok etilén-oxid genotoxikus hatásával szembeni érzékenységét vetettük össze a feltételezett célsejtként számon tartott emlő laphámsejtek, a biológiai monitorozás számára könnyen hozzáférhető sejtpopulációt jelentő perifériás limfociták, valamint a célsejtnek nem tekinthető méhnyak laphámsejtek és keratinociták érzékenységével. Az etilén-oxid a DNS károsodás dózisfüggő emelkedését hozta létre a 0–100 µM koncentrációtartományban jelentős sejtelhalás nélkül. A DNS károsodás szintjének statisztikailag szignifikáns emelkedése volt kimutatható 20 µM etilén-oxidos kezelés után limfoblasztokban, emlő laphámsejtekben és perifériás limfocitákban. Keratinocitákban és méhnyak laphámsejtekben szignifikáns emelkedés nem következett be, csak magasabb koncentrációknál (50–100 µM). Az eredmények az emlő laphámsejtek etilén-oxid genotoxikus hatásával szembeni fokozott érzékenységét jelzik. Megfigyeléseink további adatokat szolgáltatnak az etilén-oxid expozíció emlőrák kialakulásában betöltött feltételezett szerepének értékeléséhez, és az eredmények hozzájárulhatnak genotoxikus hatásokra adott korai választ monitorozó munkahelyi vizsgálatok kidolgozásához.Ph

Detection of Separase activity using a cleavage sensor in live mouse oocytes Detection of Separase activity using a cleavage sensor in live mouse oocytes.

International audienceSeparase proteolytically removes Cohesin complexes from sister chromatid arms, which is essential for chromosome segregation. Regulation of Separase activity is essential for proper cell cycle progression and correct chromosome segregation. Onset of Separase activity has not yet been observed in live oocytes. We describe here a method for detecting Separase activity in mouse oocytes in vivo. This method utilizes a previously described cleavage sensor made up of H2B-mCherry fused with Scc1(107-268 aa)-YFP. The cleavage sensor is loaded on the chromosomes through its H2B tag, and the signal from both mCherry and YFP is visible. Upon Separase activation the Scc1 fragment is cleaved and YFP dissociates from the chromosomes. The change in the ratio between mCherry and YFP fluorescence intensity is a readout of Separase activity

Translating particulate hexavalent chomium-induced chromosome instability, loss of homologous recombination repair and targeting of RAD51 from human lung fibroblasts to human bronchial epithelial cells.

Particulate hexavalent chromium [Cr(VI)] is a well-established human lung carcinogen. RAD51, a key protein in homologous recombination repair pathway, is inhibited after prolonged exposure to Cr(VI), leading to an increase in chromosome instability after prolonged exposures in human lung fibroblasts. chromosome instability is the proposed driver of Cr(VI) carcinogenesis. Since tumors from chromate workers develop from epithelial cells, we sought to translate these findings from human bronchial fibroblasts to human bronchial epithelial cells. We hypothesized Cr(VI) inhibits RAD51 after prolonged exposure leading to an increase in chromosome instability in human bronchial epithelial cells (BEP2D). We characterized the cytotoxicity and measured intracellular Cr ion levels, chromosome instability and RAD51 response. Altogether, the data show, in BEP2D cells, Cr(VI) induces DNA double strand breaks and targets RAD51 leading to an increase in chromosome instability, successfully translating the outcomes seen in human bronchial fibroblasts to human bronchial epithelial cells