Továbbélő utópiák – magyar életreform-törekvések és nemzetközi recepciós hatások

A kötet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Történeti Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoport, továbbá a grazi Karl Franzens Universität, Institut für Erziehungs- und Bildungswissenschaften, Arbeitsbereich Allgemeine Pädagogik munkatársai „Weiterlebende Utopien, Továbbélő utópiák” című közös, az Osztrák-Magyar Akció alapítvány által támogatott kutatásának magyar vonatkozású résztanulmányait tartalmazza. A tanulmánykötetben összegződő kutatások nemzetközi kontextusba ágyazottan vizsgálják a századforduló táján kibontakozó életreform törekvéseknek az 1920-as években bekövetkező „emancipációs” (elfogadott életforma, illetve mentalitáselemmé válásának) magyar vonatkozású részfolyamatait és az ebben az időben megfigyelhető szemléletváltás jellegzetes elemeit. A tanulmányok gerincét az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola Elméleti-történeti pedagógiai program doktorandusz hallgatóinak és vezető kutatóinak munkái adják

„en-nemzetem külhoni híre-sorsa” Fejezetek a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok történetéből

Bevezetés Kvantitatív áttekintés a két irodalom „sikeres” szerzőiről „A fordításnak egyetlenegy rendszabálya” Heltai Jenő francia levelesládájából François Gachot magyar–francia irodalmi, képzőművészeti és zenei kapcsolataihoz: Két új hagyaték a Petőfi Irodalmi Múzeumban „Te áldott Antológ” Gara László élete és munkássága Illyés Gyula francia–magyar kultúrdiplomáciai tevékenysége 1946–1948-ban „Gyermekei a könyvei voltak.” Rab Gusztáv munkássága 1950 és 1963 között Magyarország képe Rab Gusztáv Utazás az ismeretlenbe című regényében „Vous m’appreniez le nom des arbres” Nemes Nagy Ágnes francia levelesládájából Bibliográfi

A japán színház Magyarországon

A bibliográfia a japán - magyar színházi kapcsolatok elmúlt másfél évszázadát dolgozza fel, tartalmazza a szorosan vett japán színház, valamint a japán témájú színházi előadások magyarországi recepcióját