Jézus Társasága és tudós rendtagjai a 18. századi Magyarországon

A Jézus Társaságáról alkotott kép egyik legjellemzőbb és visszatérő vonása a tanítórend fogalma. Valóban a Magyar Királyság 17–18. századi katolikus középfokú oktatásának jelentős része, míg felsőoktatásának egésze elválaszthatatlan volt a jezsuitáktól. Az oktatási tevékenység azonban szorosan összefüggött a tudományok művelésével, és ez vonatkozott szinte minden tudományágra, a magától értetődő teológiai munkáktól a csillagászaton át a történettudomány ig terjedt a rendi érdeklődés széles spektruma. A nagy és széles körű erudíció, amelyre a jezsuita atyák hosszantartó tanulmányaik során szert tettek, hagyományos értelemben vett polihisztorokká is tette a rendtagokat (Kádár 2018: 185–192). A Demonstratio kapcsán nyelvészeti és történeti kérdések ugyanúgy felmerültek, amit Hell korai magyar történelem iránti érdeklődése is mutatott (Pinzger 1920: 131). Tanulmányomban tehát azt kívánom megvizsgálni, hogy a jezsuiták hogyan nyertek mind nagyobb szerepet a 17. század végétől a magyar történelemtudomány megalapozásában, és ez milyen szellemi hátországot és miliőt adott Sajnovics Jánosnak, Hell Miksának, valamint kortársaiknak

Ein barockes Jesuitenspiel über den ‚Christenfürsten‘ Protasius von Aryma : Arima Harunobu 有馬晴信 (1561?-1612) Folge I

日本語訳：西村 千恵

Catholic belief and survival in late sixteenth-century Vienna : the case of Georg Eder (1523-1587)

This thesis is a detailed study of the religious belief and survival of one of the most prominent figures of late sixteenth-century Vienna, Georg Eder (1523- 1587). Eder held a number of high positions at Vienna University and the city's Habsburg court between 1552 and 1584, but his increasingly uncompromising Catholicism placed him at odds with many influential figures around him, not least the confessionally moderate Habsburg Emperor Maximilian II. Pivoted around an incident in 1573, when Eder's ferocious polemic, Evangelische Inquisition, fell under Imperial condemnation, the thesis investigates three key aspects of Eder's life. It examines Eder's position as a Catholic in the Vienna of his day; the public expression of this Catholicism and the strong Jesuit influence on the same; and Eder's rescue and subsequent survival as a lay advocate of Catholic reform, largely through the protection of the Habsburgs' rivals, the Wittelsbach Dukes of Bavaria. Based on a wide variety of printed and manuscript material, this thesis contributes to existing historiography on two levels. On one, it is a reconstruction of the career of one of Vienna's most prominent yet under-studied figures, in a period when the city itself was one of Europe's most politically and religiously significant. In a broader sense, however, this study also adds to the wider canon of Reformation history. It re-examines the nature and extent of Catholicism at the Viermese court in the latter half of the sixteenth century. It highlights the growing role of Eder's Wittelsbach patrons as defenders of Catholicism, even beyond their own Bavarian borders. The thesis also emphasises the role, potential and realised, of influential laity such as Eder in advancing the cause of Catholic reform in the late sixteenth century. Thus it is a strong challenge to the existing, prevalent portrayal of the sixteenth-century Catholic laity as an anonymous and largely passive group who merely responded to the ministries of others

Szlachta w życiu społeczno-gospodarczym księstwa głogowskiego w epoce habsburskiej 1526-1740

dodany wstęp

Literary Culture in the Holy Roman Empire, 1555-1720

These essays discuss approaches to early modern literature in central Europe, focusing on four pivotal areas: connections between humanism and the new scientific thought the relationship of late sixteenth- and early seventeenth-century literature to ancient and Renaissance European traditions the social and political context of early modern writing and the poets' self-consciousness about their work. As a whole, the volume argues that early modern writing in central Europe should not be viewed solely as literature but as the textual product of specific social, political, educational, religious, and economic circumstances. The contributors are Judith P. Aikin, Barbara Becker-Cantarino, Thomas W. Best, Dieter Breuer, Barton W. Browning, Gerald Gillespie, Anthony Grafton, Gerhart Hoffmeister, Uwe-K. Ketelsen, Joseph Leighton, Ulrich Maché, Michael M. Metzger, James A. Parente, Jr., Richard Erich Schade, George C. Schoolfield, Peter Skrine, and Ferdinand van Ingen