Az egyetemes bibliográfiai számbavétel (Universal Bibliographical Control - UBC)

Abstract

Proposed by the IFLA and supported by the UNESCO, UBC is a comprehensive undertaking to make sure that the fundamental bibliographical data first of books and then of other documents are available for users rapidly, universally and in an internationally accepted form through the national bibliographical services of the individual countries.Playing prominent role in giving birth to UBC are two organizations – UNESCO and IFLA - while the work of several other organizations, e.g. FID and ISO/TC 46, are related to this undertaking at more than one point.The decisive step in this respect was taken by the International Meeting of Cataloguing Experts, IMCE, at the Coppenhagen Congress of IFLA in 1969.IFLA designated UBC as the main topic of its Grenoble Conference of 1973. Several papers were read on this subject which will be published in a special volume some time in 1974.On June 1, 1974, IFLA set up the international office of UBC with its headquarters in London.Closely related with the antecedents of the UBC conception is the fact that scientific and technical development over the past decade has brought forth several changes in the library world. With the structure of science changed and with the demand on sciences increased, there has been a corresponding increase in the number of the potencial users of library services. The Library of Congress introduced its shared cataloguing system. Finally, the computer has also appeared in the library life, and as a catalyzer melted the entire library community into one.Based on the network of national bibliographies, the conception of UBC is closely connected with the role of national libraries in this field and also with the problem of the legal regulation of the copyright deposit. Beyond aiming at the most comprehensive coverage possible, one basic requirement of the effectiveness of UBC is rapidity, i.e. decreasing the time-span between the publication and the bibliographical registration of documents to a minimum. The solution is offered by two possibilities: cataloguing simultaneoualy with the publication and the use of computer. As regards the latter, the MARC project with its rich experiences of three years may be very instructive.Universality as the fundamental principle of UBC, i.e. the equal usability of data for every country, nation, and language area, is ensured by the acceptance and application of international standards.UBC is a long-range project, but conditions for its realization have been created, and in more than one country the existing forms of bibliographical control may well be deemed as constituents of the future system of UBC.Az UBC az IFLA által felvetett és az UNESCO által támogatott átfogó elgondolás bibliográfiai adatok világméretű számbavételére abból a célból, hogy minden országban elsőként a könyvek, később egyéb dokumentumok alapvető bibliográfiai adatai nemzetközileg elfogadott formában, gyorsan és egyetemesen hozzáférhetők legyenek az adott ország nemzeti bibliográfiai szolgáltatásán keresztül.Az UBC életreszólítása körül két szervezet jeleskedik: az UNESCO és az IFLA, több szervezet munkája pedig mint a FID és az ISO/TC 46 számos vonatkozásban kapcsolódik az elgondolásokhoz.A döntő lépést az 1969. évi koppenhágai IFLA kongresszuson rendezett katalogizálási szakértők nemzetközi tanácskozása (International Meeting of Cataloguing Experts, IMCE) jelentette.Az IFLA 1973. évi grenoblei konferenciáján vezető témaként az UBC-t jelölte meg. Számos előadás hangzott el a témáról, melyek külön kötetben kiadásra is kerülnek 1974 folyamán.Az IFLA 1974. június 1-vel felállította az egyetemes bibliográfiai számbavétel (UBC) nemzetközi hivatalát, londoni székhellyel.Az UBC koncepciója létrejöttének előzményéhez szorosan hozzátartozik az a körülmény, hogy a tudományos és technikai fejlődés az elmúlt évtized során számos változást hozott a könyvtári világ számára, kitárta a kapukat a nemzetközi összefogáson alapuló vállalkozások előtt. Megváltozott a tudomány szerkezete, megnövekedett a tudományok iránti igény, és ezzel együtt megnőtt a könyvtári szolgáltatások potenciális igénylőinek száma. A Library of Congress bevezette megosztott katalogizálási rendszerét. Végül pedig megjelentek a számítógépek a könyvtárak életében, és mintegy katalizátorként eggyé olvasztották a könyvtári közösséget.A nemzeti bibliográfiák hálózatára épülő UBC koncepciója szoros összefüggésben van a nemzeti könyvtáraknak e téren betöltött szerepével, valamint a köteléspéldány szolgáltatás jogi szabályozásának a kérdésével.A lehető teljesség igényén túl az egyetemes bibliográfiai számbavétel hatékonyságának alapvető követelménye a gyorsaság, vagyis annak az időnek a minimálisra csökkentése, amíg a dokumentum közreadása és a bibliográfiai adat rendszerbe kerülése között eltelik. A megoldást két lehetőség nyújtja: a megjelenéssel egyidőben történő katalogizálás és a számitógép alkalmazása, melyre ma már három éves múlt után gazdag tapasztalattal szolgált a MARC program.A bibliográfiai nyilvántartás koncepciójának egyetemes alapelvét, vagyis az adatok minden ország, nép, nyelvterület számára egyformán használható voltát nemzetközi szabványok elfogadása és alkalmazása biztosítja.Az egyetemes bibliográfiai rendszer hosszútávú terv, de megvalósításának a feltételei kialakultak, sőt jónéhány országban a bibliográfiai számbavétel meglévő formái tulajdonképpen az UBC eljövendő alrendszere alkotóelemének tekinthetők