Article thumbnail

A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés emberi jogi és büntetőjogi szempontból

By Gabriella Kovács

Abstract

A választott témám a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés (továbbiakban: TÉSZ), amely a büntetőrendszer csúcsán elhelyezkedő szankció Magyarországon. A büntetésnek központi szerepe van, hiszen ettől függ, hogy a társadalom elnyeri-e azt a védelmet, amit a számára leginkább veszélyes cselekmények miatt megkíván. Amennyiben a rendszer csúcsán elhelyezkedő intézmény elhibázott, alul vagy éppen túlszabályozott, illetve működésképtelen, úgy az olyan hibává válik, mely az egész rendszert áthatja. Éppen ezért alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a büntetőjogi szankciórendszer mind jogi szabályozásában, mind bírói gyakorlatában és elméletében kimunkált, logikus, ugyanakkor a túlszabályozottságot elkerülő, jól funkcionáló legyen. Bevezetésként a mindenki által ismert „hol volt, hol nem volt” népmesei indítósorral is lehetne kezdeni, ugyanis ennek a szankciónak a fejlődéstörténete hullámzó képet mutat.2 A ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés örökzöld téma mind a jogtudomány, mind a politikai, mind a társadalmi közélet színterén – hasonlóan a halálbüntetéshez3 - hiszen mindkét esetben jellemző, hogy már egy elméleti vita esetén is képesek felkorbácsolni az érzelmeket. Történeti kitekintést minden valamit magára adó dolgozat tartalmaz, nehéz is lenne belekezdeni egy adott téma elemzésébe, ha nem ismerjük a fejlődéstörténetét a kezdetektől egészen az aktuális szabályozásig. Ennek eleget téve a dolgozatom első fejezetében én is a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés áttekintésével kezdtem, azonban arra törekedtem, hogy a dolgozatban az érvelések és a kialakult vélemények töltsék be a hangsúlyosabb szerepet, így a szabályozásra inkább nagy lépésekben térek ki. Ezt követően a tanulmányomban összeszedtem milyen érvek és ellenérvek állíthatók szembe a TÉSZ esetén. Évszázadok óta harcot vívnak egymással a pro és kontra álláspontok, melynek eredményeként számos kétely fogalmazódott meg a hatálybalépése óta, főleg a rendelkezés emberiességét illetően. Ugyanakkor felmerül az az álláspont is, hogy a kiemelkedően kegyetlen, a társadalom rendjét alapjaiban veszélyeztető, illetve sértő cselekmények okán indokolt lehet.4 A dolgozat célja ezért egyrészt, hogy a TÉSZ mellett és ellene szóló érvek összevetésével arra vonatkozó következtetéseket vonjak le, hogy van-e helye ennek a szankciónak a magyar büntetőjogban. Kitérek arra, hogy milyen hatással volt a gyakorlatra a nemzetközi jog, hiszen számos alkalommal kerültek az Emberi Jogok Európai Bírósága (továbbiakban: EJEB) elé az adott büntetéssel kapcsolatos jogviták. Az EJEB gyakorlata alapján igyekszem rámutatni a hazai szabályozás gyengébb pontjaira, illetve ezen problémák orvoslásának lehetőségeire. Ezt a gondolatmenetet viszem tovább, amikor a kötelező kegyelmi eljárást vizsgálom, ugyanis a strasbourgi bíróság gyakorlata nyomán szükségessé vált annak megreformálása. Ennek intézménye körül is kialakultak élesebb kritikák, amely szintén felvetette a TÉSZ megfelelősége körüli aggályokat. Mivel a TÉSZ maga is speciális jellegű, így az ezzel a büntetéssel sújtottaknak az elhelyezése és felügyelete is speciális, ezért érdemes jobban megvizsgálni a végrehajtásának körülményeit. Továbbá arra keresem a választ, hogy miért válhatott hazánkban elfogadottá ez az intézmény, és milyen okok vezettek ahhoz, hogy a társadalom jelentős része elismerően nyilatkozik erről a módszerről.egységes, osztatlanJogás

Topics: tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, kötelező kegyelmi eljárás, emberi jog, DEENK Témalista::Jogtudomány
Year: 2020
OAI identifier: oai:dea.lib.unideb.hu:2437/278610
Download PDF:
Sorry, we are unable to provide the full text but you may find it at the following location(s):
  • http://hdl.handle.net/2437/278... (external link)
  • Suggested articles


    To submit an update or takedown request for this paper, please submit an Update/Correction/Removal Request.